Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi Julius hó 24-én, hétfőn. 293 a gyengeségi momentumot kihasználták és 1918ban, tehát akkor, amikor a legnagyobb egyetértésre és a legnagyobb összetartársa lett volna szükség ebben a nemzetben, szétbontották a nemzet egységét, (ügy van í a jobboldalon. Zaj a szélsobalőldalon.) Sándor Pál : Ezt felülről csinálták ! Ez már tisztázva van! Propper Sándor: A király megszavaztatta a hadsereget, hogy királyságot vagy köztársaságot akar-e. (Zaj.) Gömbös Gyula: Sándor Pál t. képviselő ur megjegyzésére csak annyit mondok, hogy az én elvi álláspontom mindig az, hogy aki hatalmon van, az felelős mindenért, (Élénk helyeslés a szélsÖbálóldalon.) és én elitélek mindenkit, aki hatalmon van és a nemzet érdekében nem vet latba minden erőt, hogy a nemzetet megmentse. (Helyeslés a szélsobalőldalon.) Sándor Pál: Ugy van! Most is igy kellene csinálni! (Zaj.) Gömbös Gyula : Ha én mint vádló lépnék fel, elsősorban is azok ellen fordulnék, akik hatalmon voltak (Helyeslés a szélsobalőldalon.) és gyengék voltak erőt alkalmazni a nemzet egyetemének érdekében. Sándor Pál : Most is igy van ! Most is igy kellene tenni ! (Helyeslés a szélsobalőldalon, ) Halász Móric: Azért vigyázunk magunkra! Gömbös Gyula : Meg vagyok győződve arról, hogy a ministerelnök ur minden tettéért a kormánnyal együtt az ország előtt vállalja a felelősséget. (Zaj és felkiáltások a szélsobalőldalon. Azok is vállalták! Az igen t. képviselő ur foglalkozott a pacifizmus kérdésével is, akkor, amikor azt mondotta, hogy »a mi álláspontunk az, hogy amint az egyes embernek nincs joga bicskával rászaladni a másikra, hogy a maga ügyét elintézze, ugy a nemzeteknek sincs joguk ahhoz.« Bár én katona voltam és katonának érzem ma is magamat ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Sándor Pál : Inkább politikusnak ! Gömbös Gyula : Kérem, az urak között vannak itt ügyvédek és mások. En nagyon büszke vagyok arra, hogy katona voltam és arra is, hogy vezérkari tiszt voltam. (Éljenzés a jobboldalon. Mozgás a ' szélsobalőldalon.) Nagyon gyenge dolog volna részemről, ha le akarnék vetkőzni abból, ha el akarnám felejteni mindazt, amiben éltem. Propper Sándor : De az eredménnyel csak nem tetszik büszkélkedni ! (Zaj.) Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Nagyon szép elv a békét általában hirdetni, de a világtörténelem tanúsága szerint ez utópia, mert ameddig haladni akaró nemzetek lesznek, ameddig az emberi önzés olyan predomináló lesz az embereknek minden cselekményében, addig általános békéről sző sem lehet... (Mozgás a szélsobalőldalon.) Sándor Pál : Ebben igaza van ! Gömbös Gyula : ... addig küzdelem lesz, addig harc lesz, és ezért nemjehet arra felépíteni egy politikát, hogy békét akarok, tehát békének kell lennie. Különösen Magyarország mai helyzetében mindenre lehet gondolni, csak békére nem. Ha ennek az országnak békére van szüksége, akkor belső békére van szükség, t. képviselőtársaim, belső békére van szükség, hogy a nemzet erős legyen azon küzdelmek megvívására, amely küzdelmek előestéjén állunk. Sándor Pál : Csak már megvolna a belső béke. Klárik Ferenc: Nemzetek között küzdelem lehet háború nélkül is! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gömbös Gyula : Azt mondja az igen t. képviselő ur a kurzusról, hogy »ha nem is lehet ma még bukottnak tekinteni, ha vannak is még csökevényei, én megjósolom önöknek, hogy mivel nem követi a kormányzati bölcsesség parancsait, el fog tűnni a színtérről ugy, amint eltűntek az előbbiek.« Azt tartom, hogy a legnagyobb hibát követik el azok, akik örökösen azon fáradoznak, hogy a kurzust megbuktassák. Ma már ezt meddő kísérletnek tartom. Sokkal okosabbnak tartanám azt, ha az erőviszonyok mérlegelése alapján végre valahára leülnénk a zöld asztalhoz, és békésen, férfias őszinteséggel megmondanók, hogy ki mit akar. Akkor megtalálnók azt az eredőt, amelyen haladni kell, az erőviszonyoknak helyes mérlegelése után. (Helyeslés jobb felöl.) Ha önök buktatni akarnak, akkor nekünk védekeznünk kell, és miután meggyőződésünk az, hogy az az irányzat, amelyet mi képviselünk, a nemzet érdekét szolgálja, és miután önök valószínűleg ugyanazzal a fanatikus meggyőződéssel hirdetik, hogy az önök irányzata ez, itt nem lehet szó a megsemmisítésről, hanem arról, hogy az erőviszonyok alapján megállapítsak azt az utat, amelyen mindenkinek megelégedésére haladni lehet. Itt tehát megbukásról vagy megbuktatásról sző sem lehet, mert bejelentem én is, amint Wolff Károly tette, hogy el vagyunk tökélve valamennyien, hogy a keresztény Magyarországot felépítsük, a független magyar államot kiépítsük azon eszmék alapján, amely eszméket mi hirdetünk, akik a nemzetgyűlésen vagyunk és akik ezért felelősséggel tartozunk a nemzetnek. (Ugy van! jobb felöl.) Pakots József: Ezt nem lehet kisajátítani! Gömbös Gyula: Nem mondtam, hogy mi kisajátítjuk. En mindig nyugodtan hallgatom, ha az ellenzéki képviselő urak beszélnek. Későbben, amidőn belpolitikai problémákkal foglalkozom, majd rá fogok térni a zsidókérdésre is, és akkor is majd körülbelül ezt az álláspontot fogom vallani. Általában a polgári ellenzék részéről nem hangzottak el olyan elvi nyilatkozatok, amelyek egy állam politikája, szempontjából szükségesek