Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-20

24 A nemzetgyűlés 20. illése 1922. elitélteknek kivételével, akiket bűntett vagy vétség miatt a büntetőbíróság elitélt. Kívánják, hogy az összes kényszernyugdíjaztatások revidiáltassanak és az azok előfeltételét képező beigazolt hazafiatlan magatartás szabályszerű fegyelmi eljárás során a védelem jogainak respektálása mellett állapittassék meg. Kívánják végül a lefokozásszámba menő eddig te]jesen ismeretlen és szokatlan rangfosztásoknak megsemmisítését. Evégből azt kérik, hogy állittassék fel egy bíróság, amely hivatva lesz ennek a 30—40 ezer embernek és családjának a nyugalmát visszaadni. Ugy gondolom, hogy ez oly becsületes, tisztességes kérés, hogy ha az urak komolyan békét, nyugalmat akarnak, akkor ennek à kérésnek teljesítése elől el sem zárkózhatnak. A kormánynak kötelessége, hogy azokat az égő sebeket, amelyeket itt most bemutattam, mielőbb gyógyítsa meg. Nekünk, ellenzékieknek csak az a kötelességünk, hogy ezeket a fájó sebeket feltárjuk, a kormány elé hozzuk, . . . Bessenyey Zenó : Hogy soha be ne gyógyuljanak ! Horváth Zoltán: ...hogy a kormánynak módjában legyen azokat reparálni. T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister ur a pénzügyi és gazdasági helyzetünknek javítása céljából azt mondotta, hogy két feltétel van, amelynek segítségével államháztartásunkat rendbe tudjuk hozni. (Az elnöki széket Gaal Gaston foglalja el.) Az egyik feltétel az, hogy a nemzet a maga részéről menjen el az áldozatkészség legnagyobb fokáig, a másik pedig az, hogy külföldi kölcsönt szerezzünk. Azt hiszem, a pénzügyminister urnák ezt a kijelentését az egész Ház helyesléssel fogadta. Engedelmet kérek, a nemzet áldozatkészsége hiábavaló, ha folytonos inflációval csak a bankjegyeket szaporítják és az állampénztárba azt a folytonosan nyomtatott államj egy — nem is bankjegy, hanem államjegy — folyik vissza. Rám ez olyan benyomást tesz, mint egy karikára csavarodott óriási kigyó, amely a saját farkát rágja és addig rágja, amíg önmagát megeszi. (Zaj és derültség jobbfelől.) Számtalanszor elmondták, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzetet csakis a többtermeléssel lehet helyreállítani. A bankjegyinfláció tehát semmiképen sem tekinthető többteimelésnek. A többtermelés csakis a mezőgazdaság és az ipar támogatásával érhető el. Mezőgazdaságunk ma is még abban az elhagyatott állapotban van, amelyben évtizedekkel ezelőtt volt. A földbirtokreformot nem igen akarják végrehajtani, mert azok a statisztikai adatok, amelyet Drczdy képviselőtársam itt a nemzetgyűlés elé terjesztett, azt látszanak bizonyítani, hogy a földbirtokrefcrm ma olyan Pató Pál módjára kezeltetik. Pedig, amit evolúcióval elérni nem lehet, azt erupcióval évi július hó 13-án, csütörtökön. szokták elérni. Már pedig ennek az országnak az erupcióból, ugy gondolom, tökéletesen elég volt. Nagyon klasszikusan fejezte ki magát gróf Apponyi Albert, amikor azt mondotta a földbirtckrefcrmct illetőleg, hogy itt egy második jcbbágyfelszabaditásnak kell bekövetkeznie, tehát értsék meg ezt az illetékes egyének és addig adjanak, amig nem. késő. A másik, ami a többtermelést hivatva van fokozni, az ipar. Nem látok semmiféle clyan elhatározást, am.ely a kis- és a középi part támogatná. Reméltem., hegy amiké r a ministerelnök ur előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat, amelyek letárgyalásia várnak, ezek között üdvözölhetni fogom az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének törvényjavaslatát is. De, sajnos, ebben a hitemben csalódtam. Bár a törvényjavaslat, amint tudom, készen van, a kereskedelemügyi minister ur a ministerelnök szavai szerint nem óhajtja azt előterjeszteni. Ha meg méltóztatnak engedni, ezzel kissé bővebben óhajtok foglalkozni. Mi is az Iparcsok Országos Központi Szövetkezetének célja ? Kézmű-, kis- és középipaiosai által a term.elés meginditásáhez, illetőleg folytatásához szükséges nyersanyagokat és félgyártmányokat központilag beszerzi és azokat az érdekelt kisiparosokhoz eljuttatja. Kézmű-, kis- és középiparcsoknak ugy szövetkezeti, mint magánműhelyeit szükséges gépekkel és szerszámokkal ellátja, azokat a folyamodónak az ár bizonyos hányadának ellenében kiszolgáltatja. Az iparcsok által igényelt munkaalkalmak nyújtása céljából köz- és tömegszállitásck megszerzésében és azoknak tagjai közt való szétosztásában is közreműködik. Az 1898 : XXIII. te, amely az Országrs Központi Hitelszövetkezetről szól, működési körébe vonta a szakipari szövetkezeteknek megalapítását is és az OKH megalakulásakor alakitett is ilyen szakipari szövetkezeteket. Az OKH-ban azonban inkább túltengett a mezőgazdasági érdek és igy a szakipari szövetkezetek félreszorultak, ugy, hogy deficitbe jutottak. Az OKHazon törte fejét, miképen tudja kikapcsolni működése köréből a szakipari szövetkezeteket. 1919 december 20-án azután ezek a szakipari szövetkezetek kiváltak az OKH kebeléből és megalakították az Iparcsok Országos Központi Szövetkezetét. Teimészetesen az OKH mindenféle ügyet, amelya szakipari szövetkezetekkel volt összefüggésben, átadott ennek a röviden lOKSz-nak nevezett köz pontnak. Ez azután tagokat gyűjtött, az államhoz ferdült segítségért, a tagjai jegyeztek körülbelül 3 millió korona üzletrészt, ugyanakkor a kereskedelemügyi minister, Emich Gusztáv, is- 3 millió korona üzletrészt jegyzett, kikötve az állam, részére a megfelelő ingerenciát. Később azután, mikor látták, hogy ez az lOKSz. működésének magaslatán áll, az állam még 40 milliót adott, ug}-, hogy ma ennek az IOKSz-nak 46 millió az üzleti tőkéje. Gyönyörű dolgokat művelt. A kormány nagyon helyesen ismerte Jel