Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

282 A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. évi július hó 21-én, pénteken. uj nemzeti állam áll : a szerb, a cseh és az oláh. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Ha jövő politikai kibontakozásunk lehetőségét figyelembe vesszük, ne feledjük, hogy itt hallottunk bizonyos hangokat, amelyek nem voltak nekem idegenek, mert én azokat már máshol is hallottam. Ezeket a hangokat hallottam a cseh parlament külügyi bizottságában. Saly Endre: Ott is ott volt? Wolff Károly: A cseh parlament külügyi bizottságában Benes ajkáról hallottam, . . . Kiss Menyhért: Jó cég, finom cég! Wolff Károly : ... aki azt mondotta szóról szóra : Ha mi biztosítani akarjuk saját vívmányainkat és — amint ők kifejezik magukat — hősiességünk gyümölcseit, (Derültség a jobboldalon.) ugy mindaddig nem lehetünk nyugton, amig Magyarországon a nemzeti gondolat sovinizmusa fenyegeti a mi munkánk gyümölcsét. Kiss Menyhért: Ez fáj nekik! Wolff Károly : Ezt mondotta Benes, és ezzel Benes kijelentette, hogy mindent el kell követni, hogy Magyarországon újból biztositsák a nyugati demokrácia uralmát. (Zaj.) Micsoda demokráciát értett ő? Értette a szabadkőműves mentalitás demokráciáját, amely szétrombolta a nemzeti kultúrát, amely szétrombolta a keresztény erkölcsöt, és ezt a népet szabad prédaként dobta oda a cseh hatalmi aspirációknak. Sokat panaszkodnak ezzel kapcsolatban a jogrend kérdése tekintetében. Hallgattam ezeket a jogrend panaszokat és megállapíthatom, hogy ez itt egy uj jelszó, amint volt és maradt a nyugati demokrácia, ugy a jogrend sérelem is ma egy jelszó, amelyet ki akarnak használni a nemzeti megerősödéssel és megújhodással szemben. Farkas István : Az a baj, hogy csak jelszó ! Wolff Károly : Jogrend csak etikai alapon keletkezhetik. És ezért az a jogrendhiány mese, akár a külföldi kölcsönnel kapcsolatos, akár a megújhodással kapcsolatban kellő értékre szállítandó le. Teljesen helytelen kijelentés tehát', hogy a jogrend kizárólagos kapcsolatban lenne a külföldi kölcsönök ügyével. Ha e tekintetben mérvadó lenne ez az állítás, akkor Ausztria koronájának ma 36-on vagy 40-en kellene állnia. (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) Kiss Menyhért: Kétezer korona egy kiló kenyér ! Wolff Károly : Mert ott biztositották a legmesszebbmenő szocialista jogrendet és ma mégis négy filléren áll az osztrák pénz és Ausztria élete vegetálás, máról-holnapra kiszenvedés előtt áll. Micsoda kapcsolatban van a jogrenddel a külföldi kölcsönök kérdése? A külföldi kölcsön nem jogrendet — azt is, de nem azt egyedül — hanem kamatoztatást és a gyümölcsöző befektetés lehetőségét keresi. (Egy hang a szélsöbaloldalon : De jogrendet is !) Es ha ma Ausztriában, ahol a szociáldemokrácia, jogrendje, a munkástanácsok jogrendje a legmesszebbmenőén virágzik... (Zaj.) Sütő József: A barátai kormányoznak! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mindkét oldalon! Wolff Károly: ... és mégsem tud a külföldi kölcsön oda jutni, annak mi oka van? Az, hogy maga az a külföldi objektiv kölcsön is érzi, hogy a trianoni béke olyan adóalanyokat létesített, amely adóalanyok nem lesznek életképesek. Ezért húzódik a külföldi kölcsön a beruházásoktól. A külföldi kölcsönök kérdése nem lesz mindaddig megoldva, amig az igazságtalan békék revíziójának szükségességét meg nem értik a nemzetek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, idebenn is a jogrend kérdésében leszögezhetjük, hogy nagyobb jogrend, mint Magyarországon, velem napról-napra özönével beszélő külföldiek tanúsága szerint, nincs Európában. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl,) Ha nézzük az írországi eseményeket, — én most nem pártpolitikából tekintem a dolgokat, hanem nagyobb nemzeti perspektívából — méltóztassanak koncedálni, hogy Írországban, a legutóbb velem beszélt idegenek szerint, olyan az állapot, hogy amikor a városi villamoson mennek a köztereken, le kell bukniok a villamos vasút fenekére, mert a géppuskák tüze éri a villamoskocsikat a szembenálló feleknek harcában. És Olaszországban a fascisták és szociáldemokraták harca, sok halott, amely ebben a harcban mutatkozik. Talán ez a jogrendellenesség bizonyítéka? Nem, mélyen t, Nemzetgyűlés. A jogrendzavarok okozata más okban keresendő. A jogrend nem öncél, a jogrend csak eszköz. A cél a nemzet mindenkori érdeke. (Ugy van ! Ugy van !) Az nem jogrend, mikor látjuk, hogy ugyanazok a lapok, amelyek okozói voltak a magyar összeomlásnak, ma újból ott állnak a nemzet előtt és közvéleményként mernek szerepelni (Ugy van ! Ugy van !) és a tömegek lelkében ott van az etikai tudatnak megrendülése. A jogrend nem az, hogy ma a szegényekkel, a kiuzsorázottakkal szemben a minden úton-módon hasznot keresők bevonuljanak a jogrend sáncai mögé. A jogrendet ma át^ kell revideálni a nemzet érdekei szerint. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) . És minthogy a nemzet érdeke az, hogy itt gazdaságilag mindenki boldogulhasson és látjuk, hogy a tőke nem nemzeti és hogy gazdasági tekintetben a mi fajunk a gyengébbek közétartozik, ezért át kell revideálnunk a jogrendet a gyengébb magyar faj gazdasági megöltalmazása szempontjából. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Azt a jogrendet, amely a nép tömegeinek igazságérzetét kielégíti, nem kell szuronyokkal oltalmazni. Egész Európában inog ez a kérdés, de inogni fog addig, amig meg nem találjuk azt az utat, amelyen kielégíttetnek a jogos kulturigények. Ezeket a jogos kulturigényeket kielégítendő vallom én és velem együtt barátaim, hogy a meggyőződésünk szerint egyedül lehetséges, meg nem alkuvó keresztény nemzeti felfogás álláspontján