Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. évi július hó 21-én, pénteken. 267 Őrgr. Pallavicini György: Felhozhatok egy másik esetet is ! A Budapesti Hirlap igazgatója, Böhm Alajos, azt hiszem fajvédelmi alapon — amit Gömbös G-yula igen tisztelt barátom is szintén nagyon szeret hangoztatni —... (Derült­ség balfdÖl.) Platthy György : Csodálom, hogy olyan komoly ember, mint Pallavicini, gúnyolódik efelett ! Nem kell gúnyolódni ! (Igaz ! TJgy van ! jobbfelöl.) Őrgr. Pallavicini György : ... a külügyminis­terium hivatalos levelével járt kint Németország­ban, hogy Magyarország papirellátását biztosítsa. Ennek eredménnyé az volt, hogy a németek hónapok óta egy gramm papirt nem eresztettek Magyar-országba és hogy az összes papir, ami bejöhet, az osztrákoktól származik, akik olyan áron adják azt, amilyent ők, illetőleg a magyar kormány diktál. Tévedések elkerülése végett megjegyzem, hogy a papirügyeket a minister­elnökségen Eckhardt Tibor és Szudy Elemér intézik, akik bizonyára adhatnak erre vonatko­zólag bővebb felvilágosítást. Rakovszky István : Jó kezek ! Őrgr. Pallavicini György: De nemcsak ezekben a kedvezményekben, nemcsak ilyen, a szabad versenyt illuzóriussá tévő előnyökben részesültek a kormányhoz közel álló lapok, hanem még az a kedvezményük is megvolt, hogy a Magyar Távirati Iroda híreit a vidéki lapok ingyen, állami telefonon és ingyen sürgö­nyökben kapták, ugyanazokat a híreket, amelye­ket más lapok drága pénzen kellett hogy meg­fizessenek. Ezek ugye, szintén némi megvilágí­tásra szoruló dolgok, amelyekre nézve felvilágo­sítást kérnénk az igen t. kormánytól. Hiszen az indemnitási törvényjavaslatból még sem álla­pithatom meg, hogy a kormány rendelkezési alapja és sajtóalapja minő, összegekkel van dotálva, de nagyon örülnék annak, ha az igen t. kormány erre nézve nyilatkoznék, mert való­ban fantasztikus eszközökkel rendelkezhetik sajtóalap, ha annak ellenére, hogy a sürgönyök­nek és telefonbeszélgetéseknek ezt a tömegét le tudja adatni a vidéki lapoknak, mégis fedezni tudja a sajtóalapból a költségeket. Beszélhetnék arról is, igen t. Nemzetgyűlés, — bár a sok szónak nem vagyok barátja — hogy minő különös összeköttetések állanak feiin a Magyar Távirati Iroda és a legújabb sajtó­szerv: a MOT között. Haller István: Mi az? Őrgr. Pallavicini György: Ez a Magyar Országos Tudósító, amely azzal a célzattal indult meg, hogy a rendőrség hivatalos híreit kiadja. Tekintettel arra, hogy minden lapnak van külön rendőri tudósítója, ez a kőnyomatos tulajdon­képen teljesen felesleges volna. A többi kőnyo­matos lapok fel is szólaltak ez ellen, a legtöbb lap kijelentette, hogy nem fizet rá elő, ott van a Magyar Távirati Iroda, amely elég drágán szolgálja ki őket, a lapoknak is vannak rendőri tudósítóik, akik abból acélból vannak alkalmazva, hogy a rendőri híreket közöljék, azonban az történt, hogy a rendőrség épületéből ezeket a sajtótudósitókat mind kitiltották . . . (Zaj bal­felöl.) Rakovszky István : Erdélyi compossessoratus ! Őrgr. Pallavicini György :. .. ugy, hogy azok a lapok, amelyek erre a MOT cimü kőnyoma­tosra nem fizettek elő, a rendőrségtől semmi­nemű tudósítást nem kaptak. Mikor azután a lapok ez ellen felszólaltak és értekezletet tartottak az akkori belügyminister urnái, gróf Klebelsberg Kunónál, amelyen jelen volt az országos főkapi­tány, Marinovich akkori főkapitányhelyettes, Márkus Miksa, Agai Béla, a Lapkiadók Szindi­kátusának elnöke, és a rendőrség kiküldöttje, az értekezleten kiderült, hogy az esetben, ha a lapok a MOT-ra nem fizetnek elő, illetőleg, ha a rendőrség megnyitja a sajtóirodát és így a lapok­nak közvetlenül juttatja el a híreket, az állam kénytelen lesz a MOT-nak, amellyel 10 éves szerződést kötött, 10 millió korona kárpótlást fizetni. Rakovszky István: Minő kifejezést használ­jon erre az ember ? Lopás a közpénzekből ! (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Propper Sándor: Közbiztonság üzleti ala­pon. (Zaj és derültség jobb felöl.) Haller István: Nem lehet ezen mulatni. Na­gyon " komoly dolog ez. Őrgr. Pallavicini György: Ha ilyen tranz­akciókat lát az ember, akkor azt hiszem, csak­ugyan nem volt kemény az a kritika, amivel éltem, amikor azt mondtam . . . Elnök (csenget) : Ugy értesülök, hogy Ra­kovszky István képviselő ur egy közbeszólás alakjában azt a kifejezést használta, hogy : »lopás a közpénzekből«. En nem hallottam. Kérdem tehát a képviselő urat, mondta-e ezt ? Rakovszky István: Igen! Ezt mondtam! (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Végtelen sajnálatomra akkor Ra­kovszky képviselő urat kénytelen vagyok ezért a házszabályok értelmében rendreutasítani. (He­lyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Haller István : Az a kérdés, hogy igaz-e ? Rakovszky István: Ugy van! A fő, hogy igaz-e? Szilágyi Lajos : Joga van ezt mondani ! (Zaj.) Haller István: Mi címen csinálnak ilyen szerződéseket? (Folytontartó zaj.) Elnök (csenget) : Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, szíveskedjék a házszabályokhoz alkal­mazkodni, mert különben kénytelen leszek rendre­utasítani. Szilágyi Lajos: Jogos kritika! (Zaj.) Propper Sándor: Üzleteket tudnak kötni, de a bombamerénylőket nem tudják kinyomozni ! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Nagyon okos ember!) Őrgr. Pallavicini György: Azt hiszem,kriti­kám nem volt túlélés, amikor azt mondtam, 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom