Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-27
A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. évi július hó 21-én, pénteken. 267 Őrgr. Pallavicini György: Felhozhatok egy másik esetet is ! A Budapesti Hirlap igazgatója, Böhm Alajos, azt hiszem fajvédelmi alapon — amit Gömbös G-yula igen tisztelt barátom is szintén nagyon szeret hangoztatni —... (Derültség balfdÖl.) Platthy György : Csodálom, hogy olyan komoly ember, mint Pallavicini, gúnyolódik efelett ! Nem kell gúnyolódni ! (Igaz ! TJgy van ! jobbfelöl.) Őrgr. Pallavicini György : ... a külügyministerium hivatalos levelével járt kint Németországban, hogy Magyarország papirellátását biztosítsa. Ennek eredménnyé az volt, hogy a németek hónapok óta egy gramm papirt nem eresztettek Magyar-országba és hogy az összes papir, ami bejöhet, az osztrákoktól származik, akik olyan áron adják azt, amilyent ők, illetőleg a magyar kormány diktál. Tévedések elkerülése végett megjegyzem, hogy a papirügyeket a ministerelnökségen Eckhardt Tibor és Szudy Elemér intézik, akik bizonyára adhatnak erre vonatkozólag bővebb felvilágosítást. Rakovszky István : Jó kezek ! Őrgr. Pallavicini György: De nemcsak ezekben a kedvezményekben, nemcsak ilyen, a szabad versenyt illuzóriussá tévő előnyökben részesültek a kormányhoz közel álló lapok, hanem még az a kedvezményük is megvolt, hogy a Magyar Távirati Iroda híreit a vidéki lapok ingyen, állami telefonon és ingyen sürgönyökben kapták, ugyanazokat a híreket, amelyeket más lapok drága pénzen kellett hogy megfizessenek. Ezek ugye, szintén némi megvilágításra szoruló dolgok, amelyekre nézve felvilágosítást kérnénk az igen t. kormánytól. Hiszen az indemnitási törvényjavaslatból még sem állapithatom meg, hogy a kormány rendelkezési alapja és sajtóalapja minő, összegekkel van dotálva, de nagyon örülnék annak, ha az igen t. kormány erre nézve nyilatkoznék, mert valóban fantasztikus eszközökkel rendelkezhetik sajtóalap, ha annak ellenére, hogy a sürgönyöknek és telefonbeszélgetéseknek ezt a tömegét le tudja adatni a vidéki lapoknak, mégis fedezni tudja a sajtóalapból a költségeket. Beszélhetnék arról is, igen t. Nemzetgyűlés, — bár a sok szónak nem vagyok barátja — hogy minő különös összeköttetések állanak feiin a Magyar Távirati Iroda és a legújabb sajtószerv: a MOT között. Haller István: Mi az? Őrgr. Pallavicini György: Ez a Magyar Országos Tudósító, amely azzal a célzattal indult meg, hogy a rendőrség hivatalos híreit kiadja. Tekintettel arra, hogy minden lapnak van külön rendőri tudósítója, ez a kőnyomatos tulajdonképen teljesen felesleges volna. A többi kőnyomatos lapok fel is szólaltak ez ellen, a legtöbb lap kijelentette, hogy nem fizet rá elő, ott van a Magyar Távirati Iroda, amely elég drágán szolgálja ki őket, a lapoknak is vannak rendőri tudósítóik, akik abból acélból vannak alkalmazva, hogy a rendőri híreket közöljék, azonban az történt, hogy a rendőrség épületéből ezeket a sajtótudósitókat mind kitiltották . . . (Zaj balfelöl.) Rakovszky István : Erdélyi compossessoratus ! Őrgr. Pallavicini György :. .. ugy, hogy azok a lapok, amelyek erre a MOT cimü kőnyomatosra nem fizettek elő, a rendőrségtől semminemű tudósítást nem kaptak. Mikor azután a lapok ez ellen felszólaltak és értekezletet tartottak az akkori belügyminister urnái, gróf Klebelsberg Kunónál, amelyen jelen volt az országos főkapitány, Marinovich akkori főkapitányhelyettes, Márkus Miksa, Agai Béla, a Lapkiadók Szindikátusának elnöke, és a rendőrség kiküldöttje, az értekezleten kiderült, hogy az esetben, ha a lapok a MOT-ra nem fizetnek elő, illetőleg, ha a rendőrség megnyitja a sajtóirodát és így a lapoknak közvetlenül juttatja el a híreket, az állam kénytelen lesz a MOT-nak, amellyel 10 éves szerződést kötött, 10 millió korona kárpótlást fizetni. Rakovszky István: Minő kifejezést használjon erre az ember ? Lopás a közpénzekből ! (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Propper Sándor: Közbiztonság üzleti alapon. (Zaj és derültség jobb felöl.) Haller István: Nem lehet ezen mulatni. Nagyon " komoly dolog ez. Őrgr. Pallavicini György: Ha ilyen tranzakciókat lát az ember, akkor azt hiszem, csakugyan nem volt kemény az a kritika, amivel éltem, amikor azt mondtam . . . Elnök (csenget) : Ugy értesülök, hogy Rakovszky István képviselő ur egy közbeszólás alakjában azt a kifejezést használta, hogy : »lopás a közpénzekből«. En nem hallottam. Kérdem tehát a képviselő urat, mondta-e ezt ? Rakovszky István: Igen! Ezt mondtam! (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Végtelen sajnálatomra akkor Rakovszky képviselő urat kénytelen vagyok ezért a házszabályok értelmében rendreutasítani. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Haller István : Az a kérdés, hogy igaz-e ? Rakovszky István: Ugy van! A fő, hogy igaz-e? Szilágyi Lajos : Joga van ezt mondani ! (Zaj.) Haller István: Mi címen csinálnak ilyen szerződéseket? (Folytontartó zaj.) Elnök (csenget) : Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni, mert különben kénytelen leszek rendreutasítani. Szilágyi Lajos: Jogos kritika! (Zaj.) Propper Sándor: Üzleteket tudnak kötni, de a bombamerénylőket nem tudják kinyomozni ! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Nagyon okos ember!) Őrgr. Pallavicini György: Azt hiszem,kritikám nem volt túlélés, amikor azt mondtam, 34*