Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-26
230 A nemzetgyűlés 26. ülése 1922. ördög minden incselkedésével, minden kecsegtetéséve], minden fenyegetésével, jöjjenek a gonosz emberek bazug hírlapi cikkekkel, ettől engem nem térit el semmi, mert ezt tartom bazámra nézve a legüdvösebbnek. Szomjas Gusztáv : A vörös zászlót ? Nagy Ernő : Bocsánatot kérek, nem a vörös zászlót, hanem a nemzetiszínű zászlót ; a vörös zászlót csak addig, amig nem veszélyezteti a nemzetiszínű zászlót. (Mozgás.) Peidl képviselőtársam itt előadott deklarációját nagyjában elfogadom. Propper Sándor: A nemzetek is nemzetközileg szervezkednek a népszövetségben ! (Zaj, Elnök csenget.) Nagy Ernő: Ez olyan mező, amelyen elárvult hazánkért, az üldözött népért, és ilyen értelemben a nagy világszabadságért együtt harcolhatunk. (Egy hang a középen : Világ proletárjai egyesüljetek ! Zaj.) Bocsánatot kérek, ez lehet a képviselő uira irányadó, de reám nem. (Zaj.) Eőri-Szabó Dezső : Ne dicsérje a vörös zászlót I Furcsa, hogy polgári képviselő a vörös zászlót dicséri. Nagy Ernő :. Nem dic a érem a vörös zászlót, (Zaj a jobboldalon.) de le kell szögeznem, hogy milyen téves, helytelen és nemzeti szempontból mennyire káros a t. túloldalnak viselkedése a szociáldemokrata párttal szemben. Eőri-Szabó Dezső: Az ilyenekkel hívják ki, mikor a vörös zászlót dicsérik ! Nagy Ernő: önök, uraim, ugy viselkednek, mint akiknek a lelkiismerete nem nagyon tiszta. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Ugy viselkednek, mint akiknek a lelkét nyomja valami, (Zaj. Elnök csenget.) önök, uraim, nem igazságosak, nem méltányosak és hazájuknak egy cseppet sem használnak, midőn örökösen azt vetik a szociáldemokraták szemére, hogy kommunisták . . . Peidl Gyula : Ebből élnek ! {Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az olcsóbb !) Nagy Ernő : . . . holott ők a kommunizmustól távol vamiak, és a kommunizmusban való részvételt megtagadták, azt erre a hazára nézve a legnagyobb őrületnek tartották. Perlaki György : De azért termelő biztosok voltak! (Zaj.) Propper Sándor : Hozzuk a névsort l Meg lesz lepve ! Nagy Ernő : Én merem állítani és bizonyítani w tudom, hogy az egységes párton egyesek jobban kacérkodtak a kommunizmussal, mint itt egyikmásik képviselőtársam. Esztergályos János : De mennyire ! (Za] és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Ne rágalmazzon 1) Nagy Ernő: Szállj mik magunkba és valljuk be, hogy bizony mi, a polgári társadalom, bűnösek vagyunk. Vagy talán nem is vagyunk bűnösek, hanem a viszonyok, a körülmények kényszerítő hatása és ereje, a végzet uralkodott szerencsétlen hazánk felett. évi július hó 20-án, csütörtökrm. Szálljunk magunkba és ha magunkba szálltunk, lássuk be azt, hogy csakis összefogva tudunk boldogulni. Kétségbeesett lélekkel, hazám sorsa feletti,aggodalommal állapítom meg, hogy erre a t. túloldal összetételénél fogva nem alkalmas, (Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) és elhomályosított szemmel rohantatja ezt a szerencsétlen nemzetet a teljes megsemmisülésbe. (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy ezen állításomat pár példával igazoljam. T. Nemzetgyűlés ! Magyarország még azután a szerencsétlenség után is, amelyet az elvesztett háború reázuditott, életképes ország lenne. Nyolcmillió lakosa van Magyarországnak és földje terem annyit, hogy 14—15 millió embert is eltarthat. Ha mégis vannak, itt éhezők, nyom,orgók, annak oka nem. az ország természeti helyzete, hanem, a rossz gazdasági politika. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ugy kell gazdálkodni, hogy ami felesleges termény van, annak kivitele fedezze azt, amire ennek az országnak, különösen pedig a nyomorgó népnek, munkásnak, kisgazdának, tisztviselőnek szüksége van. Ne engedjenek be luxuscikkeket az országba addig, amig a legszükségesebb cikkekkel az ország nyomorgó társadalma nincs ellátva. Farkas István : Negyven métermázsa parfömöt hoztak be ! Nagy Ernő : Azt látjuk azonban, hogy a kivitelnél nem. mindig ez az elv érvényesül, hanem hogy a kivitelből egyeseknek gyakran nagyobb hasznuk van, mint az államnak. Propper Sándor : A kávéházban árulják a kiviteli engedélyeket ! Esztergályos János: Vagonszámra viszik ki a sertéseket ! Nagy Ernő : A ministerelnök ur és a pénzügyminister ur az államháztartás egyensúlyának helyreállítását jelölte meg a főfeladatnak. Helyes. De kérdem., megtörtént-e ezen a téren minden ? Igénybe vették-e különösen a nagyjövedelmű embereknek, nagybirtokosoknak és nagyvállalatoknak áldozatkészségét ? Ha szétnézünk, azt látójuk, hogy nem "vették igénybe. Németországban, Ausztriában, Angliában, Amerikában a- jövedelmi adó 70%-ig emelkedik, nálunk azonban a t. kormány nem akarja a progresszív adót behozni. Nálunk úgyszólván még most sincs progresszív adózás. Van ugyan jövedelmi adó, ez azonban csak kis része az állam, bevételeinek és csak 2— 30%-ig terjed és csak két millióig. (Egy hang balfelől: Ki kell építeni!) Ezt ki kell építeni. Akinek két millió jövedelme van, most épanrryi adót fizet, mint akinek 200 millió jövedelme van. Sehol Európában nincs már ilyen barbár és igazságtalan adózási rendszer, mint nálunk. Nagyon sok százmillióra megy az az adótehertöbblet, amelyet a nagyjövedelmeknek még vi^elniök kellene, és ha ez a nagy jövedelmi adó az ország kasszájába befolynék, mindjárt nem lenne itt
