Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-20

A nemzetgyűlés 20. ülése 1922. Horváth Zoltán : Tényleg a karcagi kapi­tány még aznap ezeknek a nem kívánatos egyé­neknek nagyobbik részét ki is tuszkolta a város­ból, azonban nem hagyták el a választási kerü­letet, hanem áttették székhelyüket Kisújszállásra és akkor ott kezdődött el az igazi mulatság. Mindjárt másnap este az ottani szervezettel Porteleky László ottani ügyvéd, az egyik sza­vazatszedő küldöttség elnökének vezetésévei bé­kés járókelőket támadtak meg, azokat véresre verték. Emiatt ,büiitető feljelentés is tétetett. Felkeresték az Ábrahám-párti választókat-, azo­kat megveressél fenyegették ; este kilenc óra táj­ban betörtek az Ábrahám-párt irodájánál levő Központi vendéglőbe, ott azzal a felkiáltással, hogy »Héjjas vagyok!«, az egyik, nehéz bottal felfegyverkezve, mintegy tizenötöd magával meg­támadta a békés vendéglői vendégeket, agyba­főbe verték őket, ugy hogy többeken súlyos sé­rüléseket ejtettek. Drozdy Győző : Szóval Csontos érdekében csontot törtek! Horváth Zoltán : A rendőrség ekkor nem az u. n. Ébredőket ,állitotta elő, hanem a r megvert polgárokat. Az Ábrahám-párt, illetve Ábrahám Dezső gróf Klebelsberg belügyministerhez ekkor a következő sürgönyt küldte (olvassa) : »Hatóság és rendőrség választóimat törvény­telenül terrorizálja, fehér terroristák a kerületet izgalombon tartják. Nagyméltóságod intézkedé­sét kérem, különben a felelősséget áthárítom.« Természetesen erre válasz nem érkezett, ellen­kezőleg a terror még nagyobb mértékben folyt. A választás előtti napokban valósággal rémü­letbe esett a város. Midőn az elkeseredett pol­gárok a terroristák ellen szervezkedtek és elhatá­rozták, hogy azokat kiverik, a rendőrség attakot indított a polgárság ellen és újra előállította a polgárságot a rendőrségre, de ezek közül a reni­tenskedek, rendetlenkedők közül egyet sem. A választás előtti éjszakán a terroristák betör­tek Magyar Grergely pártelnök lakására, onnan kicipelték, éjjeli 12 órakor kényszeritették, hogy menjen velük, mutassa meg az Abrahám-párt főembereinek a lakását, és becsületszavát vették Magyar Gergelynek, hogy a választás napján a választási irodába fel sem jön, különben agyon­verik. Tényleg a választás egész napjára őröket állítottak lakásába, ki sem engedték csak a vá­lasztás előtt egy félórával, amikor sietett Magyar Grergely be a rendőrséghez és jelentést tett erről. A választás napján behatoltak a terroristák az Ábrahám-párt irodájába, ott délután 3 óra­kor a jelenlévő bizalmiembereket és alkalmazot­takat távozásra jkényszeritették, úgyhogy senki sem volt, aki Ábrahám részéről a választást vezethette volna. Minden szavazóhelyiségnél, az elhelyezési körletnél, három-négy ilyen terrorista állt, a bizalmiembereket és az / összekötőket megveressél fenyegette, ha az Ábrahám-párti szavazókat az urnákhoz felvezeti. Ezek egy­évi július hó 13-án, csütörtökön. 15 szersmind elállották az Ábrahám-párt elhelyezési körleteinek kijáratait, ugy hogy oda sem be, sem onnan kimenni az Ábrahám-pártiak nem tudtak. Már reggel fél 8 órától étlen-szomjan ott állottak a napon a választók százai és nem tudtak leszavazni, mert a legtöbb szavazatszedőküldött­ségnél még délután négy órakor sem bocsátotta a küldöttségi elnök az Ábrahám-pártiakat szavazásra, és midőn a párt egyik bizalmiem­bere, Rákóczy István nyugalmazott főispán és kormánybiztos . . . Csontos Imre: Hallottuk hírét! Horváth Zoltán : . . . emiatt kifogást emelt, a küldöttségi elnök végre megengedte az Ábra­hám-párt szavazását, de a terroristák újra megakadályozták a szavazókat, hogy az urnák elé kerüljenek. (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Mi ért nem peticionáltak ? Akkor legalább megtud­tuk volna, hogy igaz-e mindez ?) Aki azon­ban mégis bemehetett a szavazóhelyiségbe, mint pl. Yas Dezső magánhivatalnok, azt meg akar­ták verni, mert Ábrahámra szavazott, megfe­nyegették életében, vagyonában. A negyedik küldöttségnél más mint Cson­tos-párti ember alig juthatott a szavavóhelyi­ségbe, mert ez volt a terroristák és az ellen­párt főfészke, akik a küldöttség helyiségét el­lepték, sőt még maga Pápay Pál elnök és he­lyettese, Rácz István, továbbá az állandóan ott időző, főjegyző, Pápay István kijelentette, hogy ide Ábrahám-párti választó a mai napon nem t szi Joe a lábát. Ábrahám Dezső és Rákóczy István a pót­választás napján egyebet sem csináltak, mint folytonosan a rendőrségre szaladgáltak. Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, hogy beszédét ne méltóztassék olvasni. (Zaj.) Csen­det kérek. A házszabályok érteimében beszédet olvasni nem szabad. A magam részéről nem voltam tisztában, hogy citálni méltóztatik-e, vagy beszédet tetszik-e mondani. Láttam, hogy mondani nem tetszik beszédet, mert olvasni méltóztatik állandóan, azért figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében beszédet olvasni nem szabad. Tessék folytatni. Horváth Zoltán: Tudomásul veszem, elnök ur, de engedelmet kérek, tényeket, jelentéseket, adatokat vagyok bátor felsorolni és nem olyan erős a memóriám, hogy mindezt, amit itt el­mondok, megjegyezhetném magamnak. Szabó István (sokorópátkai) : Vegyen magá­nak fáradságot és tanulja meg. Mi nem olva­sunk beszédet ! (Zaj.) Sándor Pál : Kicsit kellemetlen, de tűrni kell. Korkép! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Csontos Imre : Majd könyv nélkül válaszolok ! Sándor Pál: Nem ijedünk meg! Elnök : Csontos képviselő urat kérem,, mél­tóztassék csendben maradni. (Zaj. Csontos köz­beszól.) Csontos képviselő urat, másodszor figyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom