Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-23

À nemzetgyűlés 23. ülése 1922. évi július hó 17-én, hétfőn. 325 vesén veszem, ha a képviselő urak meg fogják ezt nekem magyarázni, én is szeretek tanulni, és ha megmagyarázzák, akkor meg fogok hajolni. Azt el tudom képzelni, hogy előterjesztek egy deklarációt, amely programmom közvetlen céljait megvalósítja, de messzemenő célokat nem tud megvalósítani. Ezt el tudom képzelni, csak azt nem tudom megérteni, hogy a deklaráció ellentétben álljon a programmal. Mert ha az urak komolyan a programmot vallják, akkor arra kell törekedniök, hogy a tőke ne minél több kézben oszoljon meg, hogy ne adjanak földet a földmunkásnak, amellyel szétosztják a termelési eszközöket, hanem a kollektivizmusra kell törekedniök és akkor törekvésük az, hogy a magántulajdon s a termelési eszközök minél kevesebb kézben legyenek, sőt lehetőleg az állam kezébe menjenek át, vagyis megvalósittassék az a jelszó, hogy »Minden a mienk !« De ezzel a deklarációval sohasem fognak eljutni a kommunizmushoz. Ha megvalósítjuk a kisgazdapárt programmját, ha az önálló kisexistenciák számát szaporítjuk, ha földet adunk a földéhes népnek, ha ellátjuk a rokkant katonákat és azokat, akiket a deklaráció ellátni kivan, akkor sohasem lesz megvalósitva ez a programm, amelyet ugyancsak hivatalos programúinak vallott a t. képviselő ur. (Ugy van ! a jobboldalon.) Peidl Gyula : És ez fáj magának ? Szabó József: Nem fáj, csak szeretném tudni, hogy őszintén melyiket akarja a képviselő ur. Mert egyszerre mind a kettőt megvalósítani nem lehet, egyszerre hideget és meleget fújni, egyszerre a tüzet és a vizet irányitani nem lehet, ez két ellentétes valami, és én ezt nem tudom megérteni. Mindezt csak azért teszem szóvá, mert nekem megvan a magam véleménye a szociáldemokrata pártról. Peidl Gyula : Ez kölcsönös ! Szabó József: Helyes, ehhei a képviselő urnák j oga van ép ugy, mint nekem. Én bizalmatlanul kezelem a szociáldemokrata párt deklarációját, mert az őszinteség hiányát látom benne, (Ugy van! ügy van ! a jobboldalon és a középen.) és azt szeretném, ha nem szemfényvesztés, nem ámitás, nem a polgári pártok és as egész nemzet megtévesztése, nem kortesfogás, nem a szimpátiára való appellálás és az erre való utazás célját szolgálná ez a deklaráció, hanem férfias bevallása volna annak, hogy ez az én programmom, erre törekszem, de akkor ne kerüljek ellentétbe önmagammal. Ezért nézem bizalmatlanul ezt a deklarációt, mert azt hiszem, itt is érvényesül a szociáldemokrata pártnak az a sokat hangoztatott elve, hogy a taktikát, ha kell, 24 órán belül kétszer is változtat ai lehet. Erről méltóztassék lemondani. Szeder Ferenc : Ha szépen megkér, még megtesszük ! Szabó József : Tessék nem taktikázni, hanem megmondani, hogy ez a programm és tessék ezért becsületesen harcolni, hogy lássuk, kikkel állunk szemben, hogy barátaink-e vagy ellenfeleink, vagy ellenségeink. .(Helyeslés a jobboldalon.) Ha igazi barátaink, ha valóban a szociális igényekért való munkálkodás a párt törekvése, akkor legyenek meggyőződve, ebben a munkában a mi pártunknak, és azt hiszem, a Ház nagyon sok tagjának segítségével fog találkozni. (Ugy van! a középen.) Itt programmról van szó, nem novellákról, nem újságcikkekről, nem arról, hogy Kunfi, aki szélsőséges volt, annak idején mit irt vagy hogy egy emigrált milyen véleményen volt, hanem arról, hogy egy igen lényeges kérdésben a szociáldemokrata párnak mi a felfogása. Nagyon kíváncsi vagyok erre és azt hiszem az ország is kíváncsi, hogy végre tisztázzuk ezt a kérdést. A másik kérdés — és itt nemcsak Peidl képviselő ur szavaira gondolok, hanem a többi képviselő urakéra is, akik a Házban és a Házon kivül sokat beszéltek róla — a vallás kérdése. A programm ebben is megjelöli a szociáldemokrata törekvéseket és 7. pontjában ezeket mondja : »Minden vallási társulat és egyház magánegyesülésnek, mindenki vallása magánügynek nyilvánittassék, közpénz vallási célokra nem fordítható, az egyházi birtokok elkobzandók és köztulajdonba veendők, a birtokok munkásszövetkezeteknek adandók bérbe és jövedelmük csakis kulturális célokra fordítható.« A programm tehát nyíltan megmondja, hogy a vallást magánügynek tekinti, az egyházi birtokokat munkásszövetkezetek céljaira akarja igénybe venni s kulturális érdeket akar velük szolgálni. Én mint keresztényszocialista őszintén kijelentem, hogy nem értek egyet ezzel a felfogással, de szeretném, ha legalább a szociáldemokrata párt egyetértene ebben a felfogásban és a gyakorlatban tényleg ezt követne. Nekem az a félfogásom, hogy a vallás nem magánügy, épugy mint ahogy nem szabad az utcán X. Y.-nak köpködni, ahogy nem magánügy, ha valaki erkölcstelen életet éi. Az nem magánügy, hogy valaki a vallását hogyan gyakorolja, (Helyeslés a középen.) a vallás a társadalmat felépiteni képes alap, amely nélkül nem lesz béke és megnyugvás a lelkekben, amely nélkül a szocialista párt sem fogja tudni kielégíteni az emberek igényeit és nem fog megnyugvást szerezni a lelkeknek. Láng János : Államérdek ! Szabó József : Szent hitem, hogy egy nemzet nek, mely boldogulni akar, vallásosnak kell lennie, (Helyeslés a középen.) keresztény erkölcsi alapon kell állania, (Helyeslés és éljenzés a középen és a jobboldalon.) a vallásos életre kell nevelni polgárait, az igazi kereszténységnek, a krisztusi kereszténységnek alapján kell állania. És itt nem gondolok arra, hogy hibák történnek a gyakorlatban a főpapság vagy az alsó papság részéről, vagy hibák történnek polgári egyének részéről, mert ezeket a hibákat mi is elitéljük, üldözni kívánjuk és üldözni fogjuk, azonban nem keverjük össze ezt a kérdést a vallással, nem vagyunk hajlandók álta-