Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-23

112 A nemzetgyűlés 23. ülése 102 a vagonlakókkal együtt 470—500 főre szaporodott fel. Ezt a szaporodást nem birja meg egy kisközség, és az illető tisztviselők a lehető legáldatlanabb helyzetbe kerültek azáltal, hogy a természetbeni ellátást tőlük megvonták. Éz ez nemcsak a hegyeshalmi vasutasokra ál], hanem áll ez egyáltalában a vasutasokra. A vasutasok sokkal könnyebben tudják megközelíteni az elosztóhelyeket, mint egy civil tisztviselő, akinek fuvart vagy szekeret kell fogadnia. Ezért kérem a minister urat, hogy a vasúti alkalmazottakat, főleg a határszélen lakókat ossza be egy elosztóhelyhez, amely hozzájuk legközelebb fekszik, hogy ez úton-módon a kedélyek megnyugodjanak. Ez nekik kívánságuk, mert a természetbeni ellátás stornirozása által nagyon kellemetlen helyzetbe kerültek ezek ; családjaikat ellátni nem tudják. Ugyancsak rá kell mutatnom a tisztviselőkérdéssel kapcsolatban arra az anomáliára, amelyben a felekezeti tanitók vannak, t. i. a pénzügy minister ur beszüntette a felekezeti tanitók átmeneti és rendkívüli segélyeit abban az esetben, ha az illetők természetbeni járandóságukat akár földben, akár gabonában kapják. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ezt rendszerint kántortanítók kapják. Amikor az államsegélyek kapcsán megállapították a tanitók fizetését, akkor a kántori jövedelmeket belekalkulálták a tanítói jövedelmekbe. Tudjuk, hogy a kántortanító tulaj donképen két hivatalt lát el ; épugy ellátja a tanítói hivatalt, mint kollégája, de amellett még a kántori kötelmeket is teljesiti. Most beállt az a visszásság, hegy a fiatalabb osztálytanítónak több a jövedelme, mint a kántortanitónak és a kántortanító azáltal, hogy kántori kötelmeit ellátja, a tanítói fizetésben rövidül meg. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Ciak ezer koronáig számitható be ! Pintér László : Ha a községi, városi és járási orvosok, akiknek szintén nem a fixfizetés a főjövedelmük, hanem, a látogatási díjak, megkapják az összes átmeneti és rendkívüli segélyeket, akkor igazságtalanságnak tartanám, hogy a kántortanítók ezeket ne kapják meg, és szerintem ezeknél, akik a természetbeni járandóságot gabonában vagy földben kapnak, kapják meg a rendkívüli és átmeneti segélyeket is, legfeljebb arról lehetne szó, hogy az illetők a természetbeni ellátást ne kapják meg. A. tisztviselőkérdés egyik legégetőbb kérdése közéletünknek. Nem tudom, hányszor javították már a tisztviselők fizetését. Mintha egy rossz "kísértet járna a pénzügyministeriumban, amely még a régi bécsi világból származik : a tisztviselők bőrén való spórolás kísértete. A rosszul fizetett tisztviselő a legdrágább alkalmazottja az államnak. És hogyha Nagy Emil t. képviselőtársunk a Nemzetgyűlés helyeslése mellett beszélt a beruházás szükségességéről, akkor ilyen szükséges és hasznos beruházásnak tartom én a tisztviselőkérdésnek von Grund auf alapos revízióját és rendezését, mert egy jól fizetett tisztviselőtől várhatunk is tejesitményt. '. évi július hó 17-én, hétfőn. Ugyanolyan égető kérdés, mélyen t. Nemzetgyűlés, a mezőgazdasági munkások kérdése is. Igen szép Dénes képviselő urnák a mezőgazdasági munkások iránt való érdeklődése ; engedje meg ezt nekünk is, akik közöttük élünk és velük együtt dolgozunk. Szintén szükségesnek tartom, hogy mint gazda is rámutassak arra, hegy a mezőgazdasági munkások kérdése olyan kérdés, amely nem tür meg elodázást, amelyet meg kell oldani. Dénes István: Osztjuk a nézetét teljesen. Pintér László : Nagyon helyesen mutattak rá az előttem szóló képviselő urak, hogy többek között egyik legfontosabb problémája a mezőgazdasági munkások kérdése megoldásának a földbirtokreform kérdése. Itt nem osztom azt, hogy a földbirtokreform kérdését azért nem lehet megoldani, mert a technikai és jogi kérdések megoldva nincsenek. Ez a kérdés nem tűr elodázást. Dénes István : Ugy van ! Pintér László : Ha nem is lehet a technikai és jogi kérdéseket ugy megoldani, hogy birtokba lehessen helyezni a földigénylőket, legalább kis haszonbérletek utján kell kezükbe, birtokukba juttatni a földet. De figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést arra is, hogy itt junktimot kell kötni azzal, hogy egyúttal a földhaszonbérek is hatóságilag állapíttassanak meg, mert különben tág teret és kaput nyitunk a földbéruzsorának. Dénes István : Ugy van ! Nagyon szépen beszél, hagyják beszélni ! Igazakat mond ! Pintér László : A föld birtokreform kérdését a kisgazda- és földmivespárt hozta, és mi, akik ezt az osztályt és a mezőgazdasági munkásokat képviseljük, álljuk szavunkat és garantálhatjuk és megnyugtathatjuk a t. túloldalt, hogy ezt a kérdést elgáncsolni nem engedjük. Dénes István : örvendek. Helyes ! Már el van gáncsolva ! Pintér László : Igen t. Nemzetgyűlés ! Ugyanakkor, amikor örülök, hogy ebben egy nézeten vagyunk, konstatálnom kell azt, hogy az igen t. szocialista pártnak egyik közbeszólása késztet erre, amely a múlt napokban hangzott el arra a közbeszólásomra, hogy a szociáldemokrata pártnak mezőgazdasági programma máig sincs. Tudjuk, hogy a szocialista párt programmja az erfurti programmon épül és a marxista értékelméleten alapul, amelynek magva az ipari koncentráció elve. A szociáldemokrácia e kérdésben két malomkerék közé került : az egyik Marx tanítása, a másik pedig a mai helyzet, hogy a mezőgazdaságban a tendencia épen nem a nagyüzemek koncentrációja felé vezet, hanem inkább a birtokok egészséges eloszlásához. Dénes István: Több kongresszuson foglalkoztunk ezzel a kérdéssel ! Pintér László : Több kongresszus foglalkozott vele, de épen, mint a Vanczák képviselő ur által szerkesztett Szocializmus című folyóirat legutóbbi számában Migray tollából íródott : A mezőgazdaság a szocialista pro grammokban« c. tanulmányból kitűnik, hogy bár a szociáldemo-