Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-22

106 A nemzetgyűlés 22. ülése 1922. évi július hó 15-én, szombaton. Az én értesülésem szerint talán meg lehetett volna állapitara, hogy a rendelet 83. §-ában foglalt eset forog fenn, és ennek alapján Nagy Ernőt már az első választás alkalmával a tarpai kerület megválasztott képviselőjének lehetett volna ki- • jelenteni. Ennek ellenére az történt, hogy a központi választmány uj választást rendelt el, még pedig szabálytalanul, mert újból be kellett szerezni az ajánlóiveket, s hogy ezeket pártunk jelöltje milyen kalandok között tudta csak beadni, már egy múltkori interpelláció alkalmával méltóztattak hallani. Az történt, hogy 14-én a választásnál eljáróelnök, a szavazatszedő küldöttségi tagok, mint a Szózat június 17-iki számából olvasható, beadványt intéztek a központi választmány elnökéhez, Guláosy István alispán úrhoz, melyben többek között azért, mert arról értesültek, hogy Perényi Zsigmond állítólag visszalép, a jelöltségről lemondottak, s ennélfogva a választás, amely 16-ára volt tudtommal kitűzve, nem is volt megtartható. Ez volt bejelentve a központi választmány elnökének. Nagy Ernő képviselőtársam ezt szóvá tette, kérte, hogy a belügyininisterium vizsgálja meg a dolgot és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A bel ügy minister ur arra az álláspontra helyezkedett, hogy itt a 2200/1922. sz. ministertanácsi rendelet 88. §-ának esete forog fenn, a választás meghiúsult, mert a közfunkcionáriusok lemondtak, ennélfogva a központi választmánynak nem lehet más kötelessége, mint hogy uj választást rendeljen el. A belügyminister ur még azt is kilátásba helyezte, az ő beszédét olvasom (olvassa) : »Többet nem tehetek, mint gondosan ügyelek arra, hogy a központi választmány a 88. §-ban előirt kötelezettségének eleget tegyen, a törvény által előirt határidőn belül az uj választást elrendelje.« Rassay Károly : Már régen lejárt a határidő ! Hegymegi-Kiss Pál: Junius 16-án volt a választás, kétségtelen, hogy a választmányi elnök a központi választmány elnökéhez a választás előtt értesítést küldött, mert a Szózatban is olvasható volt, a belügyminister is tudott róla, tehát kétségtelen, hogy a Tarpán székelő Gulácsy István központi választmányi elnök ur is tudomásul vehette és kézhez kapta a választási elnöknek azt a jelentését, hogy a szavazatszedő küldöttségek elnökei mind lemondtak. Kétségtelen tehát az is, hogy a központi választmányának módjában volt a szükséges intézkedéseket megtenni. Annak a bizonyos minist er tana esi rendeletnek 88. §-a igy hangzik (olvassa) ; »az uj választás határnapját meghiúsult választás esetén ugy kell kitűzni, hogy a választási elnök jelentésének vagy a választási jegyzőkönyvnek vételétői a választás napjáig legalább 15 napi, de legfeljebb 25 napi időköz maradjon.« Ez történt június 16-án, most már július 15-ike van, tehát az a bizonyos 25 nap, amire nézve a ministertanáesi rendelet 88. §-a rendelkezik, már régen elmúlt. A belügyminister ur akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő gondosságot fogja tanúsítani ebben a kérdésben és a szükséges intézkedéseket megteszi. A nemzetgyűlési házszabályok 21. §-a a nemzetgyűlésnek is megadja azt a jogot, ami Európa minden parlamentjének megvan, hogy számbavételét eszközölhesse. Erről a nemzetgyűlésről azt szoktuk mindkét oldalról mondani, ho gy szuverén. Kétségtelen tehát, hogy a nemzetgyűlésnek is megvan a maga intézkedési joga, amint azt a 21. § is biztosítja, hogy abban az esetben, ha az illetékes tényező, a végrehajtó hatalom elmulasztaná, megteheti a szükséges intézkedéseket. Ez nemcsak pártkérdés, — bár tulaj donképen is elsősorban a mi pártunk van ezzel sújtva, mert egy képviselőnk hiányzik innen a nemzetgyűlés ről — de hangsúlyozom, hogy ez a nemzetgyűlésnek érdeke is, ami a nemzetgyűlés szuverenitásából folyik. A nemzetgyűlés nem tűrheti és nem engedheti azt meg, hogy egy választókerület itt képviselve ne legyen. Magának a nemzetgyűlésnek is kötelessége a maga teljességét megvédelmezni. Ezt nem tehetjük pártkérdéssé és ebben a tekintetben mindkét oldalon a legszigorúbb álláspontra kell helyezkedni. De érdeke ez a kerületnek is. Mert ha annak a kerületnek, amelynek én vagyok a képviselője, vagy egy másik képviselőtársam a túloldalról, joga van a maga képviselőjét ide beküldeni, akkor a tarpai kerületnek is joga van a maga képviselőjét ide beküldeni. Nekünk itt csak egyetlen erkölcsi kötelességünk lehet, az, hogy ebben a térdésben félretéve minden párttekintetet, kövekeljük azt, hogy a szükséges intézkedések megtétessenek. Azután vegyünk figyelembe még mást is. A tarpai kerületben immár négy hónapja folyik a választási küzdelem. Az aratási munkálatok és más munkák is folyamatban vannak. A népet állandóan izgalomban tartani nem lehet. Kuna P. András : Több kerület is van olyan ! (Egy hang a középen : Nem kell izgatni ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál : A tarpai kerületben senki sem. izgathatott, mert az ellenzék jelöltjét, amint megjelent a kerületben, rögtön lecsukták. A következő tiszteletteljes interpellációmat intézem, a belügyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a beregszászi (tarpai) választókerületben a választást a 2200/1922. sz. kormányrendelet rendelkezései ellenére nem tűzték ki ? Mi ennek az eljárásnak az oka és minő intézkedéseket tett a belügyminister ur ?« Azért terjesztem ezt az interpellációt a belügyminister uihcz, mert a választási rendelet 21. §-a a belügyminister urnák.kötelességévé teszi, hogy amennyiben a választási határidő kitűzése tekintetében a központi választmány a szükséges intézkedéseket meg nem tette volna, ugy azokat a