Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-18

A nemzetgyűlés 18. ülése 1922. bizottságok létesitését tartanám célravezetőnek, — természetesen nem uj tisztviselők kinevezésére gondolok — amely bizottságok a kormány tel­jes támogatása mellett elősegítenék ezeknek a tisztviselőknek elhelyezkedését, hogy ezek a tiszt­viselők érezzék az államhatalom teljes támoga­tását és legmesszebbmenő jóindulatát, mert ha ezt a kérdést nem a legnagyobb körültekin­téssel és nem a legmesszebbmenő jóindulattal sikerül megoldani, ugy ez a szociális helyzetnek ujabb betegségét fogja előidézni. Még egy rendkívül fontos kérdésre, a föld­reform mikénti végrehajtására kell, hogy rámu­tassak. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Ezt a törvényt az elmúlt nemzetgyűlés nehéz viszonyok között, sok jó­indulattal oldotta meg. Dénes István : Kevés tudással, sok jóindu­lattal. Cserti József: Kossz az egész törvény; ha­tályosabb kell és ujat kell hozni ! Szijj Bálint: Nélkülöztük a nagytudásu Dénest! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! B. Bottlik István : En, t. képviselő ur, csak azzal kívánok foglalkozni, hogy hogyan lehetne, nézetem szerint, ezen a törvényen javítani. (Halljuk ! Halljuk !) Ezzel nem azt mondom, hogy a törvény a maga alapjában rossz... Cserti József: Egészen rossz! B. Bottlik István : ... de mindenesetre van­nak olyan részei, amelyek kiegészítésre szorul­nak. (Ugy van! Ugy van!) Dénes István: Rossz a törvény ! (Zaj.) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, hogy méltóztassék csendben maradni. Szilágyi Lajos: Az egész országban jól kell végrehajtani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Majd jövök javaslatokkal! B. Bottlik István: Minden földreformnak természetes törekvése és természetes célja az, hogy a szociális érdekeket a termelési érdekek­kel összeegyeztesse, és ezen az alapon helyes birtokmegoszlást valósítson meg. Ha tárgyila­gosan, a legteljesebb jóindulattal ítélem meg ezt a törvényt, akkor meg kell állapitanom, hogy ez a törvény ugy szociális, mint termelési szempontból bizonyos módosításokra szorul. A termelés ma, azt hiszem, még fontosabb, mint bármikor a múltban volt, mert hiszen a terme­lésnek legalább is a fentartásától, de a lehető fokozásától úgyszólván az egész nemzetnek léte függ. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Már pedig, ha a gazdasági élet rendjébe bizonytalan­ságot viszünk bele, ugy egyrészt nagy munka­nélküliséget idézünk elő, másrészt a termelés­nek nagymérvű csökkenését, ami veszélyeztet­heti ugy a közellátást, mint az állami egyen­súly fentartását. Szijj Bálint: Azért kell meggyorsítani a végrehajtását. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — I. KÖTET. évi július hó 11-én, kedden. 457 B. Bottlik István : Szociális szempontból nézve ezt a törvényt, én arra a konklúzióra jutok, hogy birtokpolitikái alap nélkül szociális szempontból megfelelő birtokpolitikát végrehaj­tani nem lehet. Es pedig nem lehet azért, mert épen a legszegényebb osztálynak, a nincstelen osztálynak, amely leginkább van ráutalva a föld­birtok reformálásaira, nem áll módjában föld­terület megszerzése. Nem áll módjában földterü­let megszerzése, mert természetesen senki ma­gántulajdonát forgalmi áron alul kisajátítani nem lehet, a forgalmi ár pedig oly magas, hogy azt a nincstelenek semmi körülmények között nem tudja megfizetni. Szijj Bálint: Járadékkal! Cserti József: Glabonavalutában kell meg­állapítani! (Zaj.) B. Bottlik István : A feltételeire is rá fogok térni ! Kiss Menyhért : Vegyes bíróság megállapítja az árakat. (Zaj.) Szijj Bálint: Az ország biztonsága meg­követeli. B. Bottlik István : Ha a földbirtokrendező bíróság (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a járadék­birtokot, vagy a földbirtoktörvénynek azon in­tézkedését lépteti életbe a nincstelennel szemben, amely szerint a vételár később állapittatik meg, . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez megvan ! B. Bottlik István : De épen ezt nem tartom szerencsésnek! Ha tehát a vételárat később ál­lapítják meg és az a nincstelen egyelőre a vi­déken szokásos bérösszeget fizeti, akkor egy­részt a nincstelenre nézve ennek a bérösszeg­nek megfizetése rendkívül súlyos, mert hiszen ő nem búzát termel azon az egy-két hold földön, neki azt a búzát másutt kell megszereznie, mig ott burgonyát és ilyesféléket termel... Kiss Menyhért: Egészen jó ára van! B. Bottlik István : Ha a t. képviselő ur el­lentétes véleményen van, remélem, hogy ki fogja fejteni és én nagyon fogok örülni, ha meghall­gathatom. En igenis arról vagyok meggyőződve, hogy az a kisember, aki egy-két hold földet kap ilyen körülmények között bérbe, nehezen tudja a bérösszeget megfizetni, másrészt, tekintettel arra, hogy a vételárral nincs tisztában, mert a vételárat később állapítják meg, tehát existen­ciája nem lehet sem nyugodt, sem szilárd, sem megelégedett. De a termelés szempontjából is nagyon ká­rosnak tartom ezt az intézkedést és pedig azért, mert mindaddig, amig az a kisember sajátjának nem tartja a földet, annak rohamos kihasználá­sára törekszik, félretéve az okszerű gazdálkodás legelemibb feltételeit is. En tehát csakis a kész­pénzzel való fizetést tartom a termelés és a kis­ember érdekében egyaránt célszerűnek. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom