Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. 65 gás és felkiáltások a szélsobalóldalon : Hol van Bénára !) Egy másik munkásnőt ugyanezen bűn­ért 14 évi szolgálat után bocsátottak el. (Zaj a szélsobalóldalon.) Nem akarom felsorolni azokat az eseteket, amikor csak a kedvezményeket vonják meg tőlük, ha nem hajtják végre azokat az intézke­déseket, melyek nem a gyár belső üzemére, belső rendjére, nem a munka menetére, a mun­kamegosztás valamilyen változtatásának el nem fogadására vonatkoznak, hanem vonatkoznak rendszerint arra, — amint emiitettem — hogy bizonyos szervezeteket favorizáltatnak a dohány­gyári munkásokkal. Nem reklamálom azt, hogy ne favorizáljanak és hogy bárki ne meggyőző­dése szerint legyen olyan szervezetben, amely neki jól esik, mert ehhez mindenkinek a sza­badságát, a jogát biztosítani kell; de amikor van egy állami üzem, akkor az ne avatkozzék bele egyoldalúan az ilyen kérdésekbe, ne hajt­son végre büntetéseket azért, mert valamely munkás nem akar belépni egy olyan szervezetbe, amelybe őt bele akarják kényszeríteni. Ez jogtalan, igazságtalan és helytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon. Felkiáltások jobb felöl: Ezt mondta Benárd!) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Farkas István : Látnivaló, hogy ezeknek a munkásnőknek a helyzete tarthatatlan. A lágy­mányosi gyárból 17-ike óta ki van zárva 1600 munkás, a Sip-utcai gyárból körülbelül 600 munkás, tehát mintegy 2000 munkás. Munka­bért kértek a munkásnők, igaz, hogy 100%-os béremelést. Először huzták-halasztották a választ, valami pénzügyi tanácsos szállott ki közéjük, kezdte őket biztatni, hogy nincs itthon a fő­tanácsos ur, nem lehet a kérdést elintézni, vár­janak. A munkások nem várhattak. Egyrészük abbahagyta a munkát, a többit kizárták. Ez történt a lágymányosi dohánygyárban, azután következett be ugyanez a Sip-utcai gyárban. Akárhogy történt is a dolog, egészen bizonyos, hogy a munkásnőket a nyomorúságuk hajtotta, az a kényszer, amely minden szegény embert hajt, akinek nincs a megélhetéshez megfelelő keresete. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A kormánynak, mely az ő munkaadójuk, kötelessége gondoskodni róluk. Amint a magán­üzemekben is fokozatosan emelik a munkabére­ket, amint az állam a hivatalnokok fizetését is rendezi időközönkint, épugy szükséges az is, hogy ezeknek a produktív munkát végző mun­kásnőknek fizetését is emeljék fel. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Mindezek után a következő interpellációt intézem a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : > Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy Budapesten a lágymányosi és a Sip­utcai dohánygyárakból mintegy 2000 munkást munkabérjavitás kérése miatt kizártak? Hajlandó-e intézkedni, hogy a munkások bérjavitásának kérése kielégíttessék? NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. Hajlandó-e intézkedni, hogy a dohánygyárak tisztviselői a munkások szervezkedési szabadsá­gát ne akadályozzák és bizonyos szervezetek ér­dekében működést ki ne fejtsenek?« (Helyeslés a szélsobalóldalon. Zaj a baloldalon.) Szabó József : Es hajlandó-e a keresztény­szocialistákat elbocsátani ? (Ellenmondás a szélso­balóldalon. A sztrájkólóknak ez a követélése !) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügy­minister urnák. Ki következik? Héjj Imre jegyző: Szabó István! (Ninesitt!) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző : Jánosi Zoltán ! (Nines itt !) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző: Haller István ! (Nines itt!) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző : Szabó József ! r Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Én hasonló­képen az állami gyárak munkásai ügyében kívántam interpellációt előterjeszteni. Az állami gépgyár munkásai érdekében kívántam felszólalni, azonban tekintettel arra, hogy itt a mozgalom befejeződött és a kereskedelmi minister ur a sztrájk kitörése előtt honorálta a munkások követeléseit, interpellációm tárgytalanná vált. Azonban, ha formális interpellációt nem is mondok el, e helyről teljes tisztelettel akarom megkérni a t. kormányt és a kereskedelmi minister urat, hogy a jövőben ne várja be feltétlenül azt, hogy a munkások a sztrájk fegyverével verekedjék ki jogos munkabérüket, mely őket becsületes munkájuk után megilleti. Már előre felhívom a t, kereskedelmi minister ur figyelmét arra, hogy azokat, a bérkedvezményeket, amelyeket megadott a MÁV. gépgyári munká­soknak, biztosítsa a többi állami üzemek és műhelyek munkásai részére is, mert ellenkező esetben ott is hamarosan harcra kerülhet a sor és a munkások sztrájkba lépnek. Másik interpellációm tárgya azonos lett volna azzal, amelyet előttem szólt t. képviselő ur mondott el a dohánygyári munkásnők ügyében. Elnök: Kérdem a t. képviselő urat, el akarja-e mondani interpellációját, vagy nem? Szabó József : Megindokolni akarom, hogy miért nem fogom elmondani. Elnök : Azt nem lehet. A t. képviselő ur csak interpelláció keretében mondhatja ezt el. (Helyeslés a jobboldalon.) Szabó József : Tekintettel arra, hogy az előttem szólt képviselő ur interpellációját el­mondotta, én néhány szóval hozzá akarom kap­csolni a gondolatomat. Elnök: Ehhez a képviselő urnák nincs joga, A képviselő urnák jogában van önálló inter­pellációt elmondani, ennek keretében reflektálhat az előtte elhangzottakra, de külön beszédet nem tarthat. Szabó József ". Majd a végén fogja megtudni a t. Ház, hogy interpelláltam-e, vagy nem. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom