Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. 65 gás és felkiáltások a szélsobalóldalon : Hol van Bénára !) Egy másik munkásnőt ugyanezen bűnért 14 évi szolgálat után bocsátottak el. (Zaj a szélsobalóldalon.) Nem akarom felsorolni azokat az eseteket, amikor csak a kedvezményeket vonják meg tőlük, ha nem hajtják végre azokat az intézkedéseket, melyek nem a gyár belső üzemére, belső rendjére, nem a munka menetére, a munkamegosztás valamilyen változtatásának el nem fogadására vonatkoznak, hanem vonatkoznak rendszerint arra, — amint emiitettem — hogy bizonyos szervezeteket favorizáltatnak a dohánygyári munkásokkal. Nem reklamálom azt, hogy ne favorizáljanak és hogy bárki ne meggyőződése szerint legyen olyan szervezetben, amely neki jól esik, mert ehhez mindenkinek a szabadságát, a jogát biztosítani kell; de amikor van egy állami üzem, akkor az ne avatkozzék bele egyoldalúan az ilyen kérdésekbe, ne hajtson végre büntetéseket azért, mert valamely munkás nem akar belépni egy olyan szervezetbe, amelybe őt bele akarják kényszeríteni. Ez jogtalan, igazságtalan és helytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon. Felkiáltások jobb felöl: Ezt mondta Benárd!) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Farkas István : Látnivaló, hogy ezeknek a munkásnőknek a helyzete tarthatatlan. A lágymányosi gyárból 17-ike óta ki van zárva 1600 munkás, a Sip-utcai gyárból körülbelül 600 munkás, tehát mintegy 2000 munkás. Munkabért kértek a munkásnők, igaz, hogy 100%-os béremelést. Először huzták-halasztották a választ, valami pénzügyi tanácsos szállott ki közéjük, kezdte őket biztatni, hogy nincs itthon a főtanácsos ur, nem lehet a kérdést elintézni, várjanak. A munkások nem várhattak. Egyrészük abbahagyta a munkát, a többit kizárták. Ez történt a lágymányosi dohánygyárban, azután következett be ugyanez a Sip-utcai gyárban. Akárhogy történt is a dolog, egészen bizonyos, hogy a munkásnőket a nyomorúságuk hajtotta, az a kényszer, amely minden szegény embert hajt, akinek nincs a megélhetéshez megfelelő keresete. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A kormánynak, mely az ő munkaadójuk, kötelessége gondoskodni róluk. Amint a magánüzemekben is fokozatosan emelik a munkabéreket, amint az állam a hivatalnokok fizetését is rendezi időközönkint, épugy szükséges az is, hogy ezeknek a produktív munkát végző munkásnőknek fizetését is emeljék fel. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Mindezek után a következő interpellációt intézem a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : > Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy Budapesten a lágymányosi és a Siputcai dohánygyárakból mintegy 2000 munkást munkabérjavitás kérése miatt kizártak? Hajlandó-e intézkedni, hogy a munkások bérjavitásának kérése kielégíttessék? NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. Hajlandó-e intézkedni, hogy a dohánygyárak tisztviselői a munkások szervezkedési szabadságát ne akadályozzák és bizonyos szervezetek érdekében működést ki ne fejtsenek?« (Helyeslés a szélsobalóldalon. Zaj a baloldalon.) Szabó József : Es hajlandó-e a keresztényszocialistákat elbocsátani ? (Ellenmondás a szélsobalóldalon. A sztrájkólóknak ez a követélése !) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Ki következik? Héjj Imre jegyző: Szabó István! (Ninesitt!) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző : Jánosi Zoltán ! (Nines itt !) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző: Haller István ! (Nines itt!) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Héjj Imre jegyző : Szabó József ! r Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Én hasonlóképen az állami gyárak munkásai ügyében kívántam interpellációt előterjeszteni. Az állami gépgyár munkásai érdekében kívántam felszólalni, azonban tekintettel arra, hogy itt a mozgalom befejeződött és a kereskedelmi minister ur a sztrájk kitörése előtt honorálta a munkások követeléseit, interpellációm tárgytalanná vált. Azonban, ha formális interpellációt nem is mondok el, e helyről teljes tisztelettel akarom megkérni a t. kormányt és a kereskedelmi minister urat, hogy a jövőben ne várja be feltétlenül azt, hogy a munkások a sztrájk fegyverével verekedjék ki jogos munkabérüket, mely őket becsületes munkájuk után megilleti. Már előre felhívom a t, kereskedelmi minister ur figyelmét arra, hogy azokat, a bérkedvezményeket, amelyeket megadott a MÁV. gépgyári munkásoknak, biztosítsa a többi állami üzemek és műhelyek munkásai részére is, mert ellenkező esetben ott is hamarosan harcra kerülhet a sor és a munkások sztrájkba lépnek. Másik interpellációm tárgya azonos lett volna azzal, amelyet előttem szólt t. képviselő ur mondott el a dohánygyári munkásnők ügyében. Elnök: Kérdem a t. képviselő urat, el akarja-e mondani interpellációját, vagy nem? Szabó József : Megindokolni akarom, hogy miért nem fogom elmondani. Elnök : Azt nem lehet. A t. képviselő ur csak interpelláció keretében mondhatja ezt el. (Helyeslés a jobboldalon.) Szabó József : Tekintettel arra, hogy az előttem szólt képviselő ur interpellációját elmondotta, én néhány szóval hozzá akarom kapcsolni a gondolatomat. Elnök: Ehhez a képviselő urnák nincs joga, A képviselő urnák jogában van önálló interpellációt elmondani, ennek keretében reflektálhat az előtte elhangzottakra, de külön beszédet nem tarthat. Szabó József ". Majd a végén fogja megtudni a t. Ház, hogy interpelláltam-e, vagy nem. 9