Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

280 A nemzetgyűlés 13. ülése 1.922. évi július hó 5-én, szerdán. T. Nemzetgyűlés! Még nagyatádi Szabó István minister ur beszéde alatt egy közbeszólás hangzott el, amelyet én itt az elnöki emelvényen a nagy zajban nem hallottam. Most itt feksze­nek előttem a gyorsírói jegyzetek, ezekből meg­állapítom, hogy Propper Sándor képviselő ur a minister úrral szemben a következő kifejezést használta: »Nagyatádi Kun Béla!« Ezért a kifejezéseért a képviselő urat rendreutasítom. (Élénk helyeslés és felkiáltások jobbfelöl és a középen : Hallatlan !) Szabó István (sohoropátkai) : A mentel­mihez ! Szabóky Jenő : Magyar embert hasonlít Kun Bélához ! Szegy el je magát ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ugyancsak a gyorsírói jegyzetekből megálla­píthatom, hogy nagyatádi Szabó István föld­mivelésügyi minister úrral szemben ítakovszky István képviselő ur a következőket mondotta: »Mondjon le, ez a kötelessége! Tisztességes em­ber lemondott volna! Gondoljon Esküdtre!« Ezért a kifejezésért Eakovszky István képviselő urat rendreutasítom. Rakovszky István : Kendben van : (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Van még ?) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Benárd Ágoston képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót és en a szót neki megadtam. Benárd Ágoston: T. Nemzetgyűlés! Nekem végtelenül jól esnék, ha a nemzetgyűlésben soha­sem kellene sem nekem, sem másnak személyes kérdésben szót emelni. (Ugy van! jobbfélöl.) Végtelenül jól esnék, ha különösen az igen t. szólsőbaloldal komoly munkáskérdésnek komoly tárgyalásával venné igénybe a nemzetgyűlés egész idejét, mert egészen bizonyos vagyok benne, hogy csak megértő szivekre találna. (Helyeslés és felkiáltások jobbfélöl és a középen : Nem az kell nekik!) En, igen t. Nemzetgyűlés, teljesen tisztá­ban vagyok azzal, hogy milyen indulatok fűtik az igen t. szélsőbaloldalt akkor, amikor szinte minden kérdés kapcsán felém kiáltozzák, hogy : »öcsémuram ! « (Derültség. Felkiáltások jobbfélöl : Örülj neki!) Kell, hogy a nepotizmusnak e vádjával szembenézzek; kell, hogy rámutassak e vád teljesen alaptalan voltára, kell, hogy rá­mutassak a vádlókra és azok indokaira. Ha én, mint ahogy megírják lapjaikban és itt is hangoztatják, bármiféle állásra pont csak az öcsémet alkalmaztattam volna, — mert hi­szen közvetlenül nem alkalmaztam, — teljesen jogosult volna a bírálat és kritika; ha én őt csak azért alkalmaztattam volna, mert az öcsém, akkor feltétlenül elítélendőnek, helytelenitendő­nek, inkorrektnek tartanám magam is eljárá­somat. De a kommunizmus bukása után a munkás­biztositó-pénztár tisztviselői százával és százával voltak kénytelenek állásuktól megválni, mert rész­ben felakasztották őket, mint Lévai Oszkárt, aki fogalmazó volt a budapesti munkásbiztositó­pénztárnál, részben börtönbe kerültek, részben emigráltak, (ügy van! jobbfelöl és a középen.) részben pedig megszöktek, bujdostak,. . . (Zaj és félkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez személyes megtámadtatás ?) Elnök: Kérem, az urak egész napokon át támadták őt, méltóztassanak megengedni, hogy ő is megvédhesse magát; ez hozzátartozik a szólásszabadság tiszteletéhez! (Elénk helyeslés jobbfélöl és a balközépen.) Benárd Ágoston : . . . másrészt pártatlan jury ítélete alapján állam-, haza- és nemzetellenes magatartásuk miatt kártérítés nélkül távolítot­ták el őket a pénztári tisztviselői állásukból épen ugy, mint ahogy ilyenformán távolittatott el onnan Propper Sándor képviselő ur r is. (Zaj és felkiáltások a középen és jobbfelöl : Ah ! Ah !) Farkas István : Az öccsét kellett kinevezni ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán ! Benárd Ágoston : Egyedül csak a budapesti kerületi pénztártól távozott el a kezemben lévő írások szerint kétszáz ember . . . Propper Sándor: Kirúgták, nem távo­zott el! Benárd Ágoston : ... akik közül kikerült 13 népbiztos, vagy helyettes népbiztos, (Egy hang a szélsőbaloldalon: nem is volt ennyi!) 9 főmegbizott és hivatalvezető, 12 munkás­tanácselnök vagy helyetteselnök, 16 politikai megbízott, 15 főagitátor . . . Szabóky Jenő: Schöne Gesellschaft! Benárd Ágost: ...15 hírszerző, 14 kém, (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) 8 munkástanácsi tag, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) 7 kommunista újságíró, s tudomásom szerint a kommün alatt is főmunkatársa volt a Nép­szavának az, aki ma itt a sajtószabadság mellett emelt szót : Propper Sándor. (Zajos derültség a jobboldalon.) Farkas István: Kicsoda kommunista újságíró ? Propper Sándor: Én soha! B. Podmaniczky Endre: Díszes ember! Jó fotográfiája van! Farkas István : Benárd barátja volt a "Vörös Újságnál! (Folytonos zaj.) Meskó Zoltán : A gerstlikorszak ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Benárd Ágost: Csak a budapesti kerületi pénztártól kikerült 2 terrorfiu, 2 városparancs­nok, 1 népőrségparancsnok, 2 vörös hadosztály­parancsnok . . . (Egy hang a szélsöbaloldalon : Szombathelyen mi volt? Arról beszéljen!) Peyer Károly : Szombathelyen mit csinált az öccse ? Farkas István : Miért távolította el Szombat­helyen azt a becsületes keresztényszocialistát és tette helyébe az öccsét?

Next

/
Oldalképek
Tartalom