Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

54 A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. Nagy Ernő: Ismétlem, ha bűnös vagyok, tessék engem megbüntetni, de akik rágalmaznak és ilyen dolgokat követnek el, azok is vegyék el büntetésüket. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldMon.) Elnök : A belügyminiszter ur kivan nyilat­kozni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt az igen t. nemzetgyűlési képviselő ur által felvetett és hozzám intézett kérdésekre egyenként válaszolnék, méltóz­tassék megengedni, hogy figyelmeztessem a kép­viselő urat arra, hogy két szempontból elvi téve­désben van. Egyiktévedése abban áll, hogy Guláosy alispán urat összetéveszti a központi választmány­nyal. Nagy Ernő : Az egy ! Rakovszky Iván belügyminister : Miként mél­tóztatnak tudni, a választásra vonatkozó intézke­déseket nem az alispán, hanem a központi választ­mány teszi meg, tehát elvi és praktikus tévedés mindazért, ami a választási eljárás folyamán a köz­ponti választmány vagy a választási bizottság intézkedései alapján történt, az alispánt felelőssé tenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Optikai csa­lódás ! Derültség a szélsőbaloldalon. Zaj.) A másik elvi tévedése a képviselő urnák, amikor azt hiszi, hogy én mint belügyminister belügyministeri jogkörömnél fogva beleszólhatok a konkrét választási ügyek intézésébe, . . . Rassay Károly : Adjon ki pótrendeletet ! Rakovszky Iván belügyminister: ... hogy kiküldött autonom testületek működése vagy intéz­kedése helyett, magam tehetek intézkedéseket. A parlamentarizmussal szorosan összefüggő, régen elfogadott szabály az, hogy a választási intézkedé­seket autonóm választott testületek intézik el, hogy a választási eljárást autonom, választott, a közön­ség által kiküldött közegek intézik, s ettől a sza­bálytól semmi körülmények között eltérni nem vagyok hajlandó. Az én nézetem szerint akkor volnék erőszakos, akkor teljesíteném rosszul hiva­tásomat és kötelességemet, ha én ezeknek a tör­vény illetve rendelet utján összeállított autonóm, választott testületeknek és bizottságoknak mun­kájába érdemlegesen beleavatkoznám. Rassay Károly : Még akkor is, ha törvényt sértenek ? Rakovszky Iván belügyminister: A tarpai választókerületben az történt, hogy az első izben kitűzött választás alatt Tákos községben a vá­lasztási küldöttség elnöke nem merte megnyitni a szavazást egyszerűen azért, mert az élete veszé­lyeztetve volt. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Ki veszélyeztette ? Rakovszky Iván belügyminister: Bocsánatot kérek, ha a képviselő ur erre vonatkozólag kérdést intéz hozzám, én elsősorban mint belügyminister és mint az ország közbiztonságának őre azt vála­szolhatom, hogy azok ellen tartok szükségesnek lépéseket és azok ellen látom szükségesnek az el­járás megindítását, akik a választás alatt olyan hangulatot teremtettek egy községben, hogy ott a választási aktust megnyitni sem lehetett. (Ugy van ! ügy van ! a jobboldalon !) Rassay Károly : Minden erőszakosság ellen egyformán ! Mindenki ellen ! Pakots József : Helyes ! Jobbra is, balra is ! Rakovszky Iván belügyminister: Ugyanezen választás alkalmával Marok község választási iratai elvesztek. Hogy hogyan vesztek el, hogy ki lopta el azokat — amint a képviselő ur magát kifejezte — nem tudom megállapítani. (Zaj bal­felöl.) Bocsánatot kérek, erre a törvénynek rendes útja nyitva áll. Ha az érdekeltek lopás miatt fel­jelentést tesznek, biztositom a képviselő urat, hogy az illető hatóságok ki fogják nyomozni a bűnöst. Rassay Károly : Tévedés. Nem jól méltóz­tatott definiálni. Ez nem lopás. Rakovszky Iván belügyminister : A képviselő ur definiálta igy, én csak az ő definicióját fogadtam el és ezen az alapon válaszoltam neki. (Derültség és helyeslés a jobboldalon.) Rassay Károly : Választási bűncselekmény ! Rakovszky Iván belügyminister : Ami a má­sodik választást illeti, a választások előtt két nap­pal a választási bizottságok összes tagjai lemon­dottak. A képviselő ur azt mondotta, hogy ezzel ők büntetendő cselekményt követtek el. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hát kérem, sem a választási eljárással kapcsolatos bűncselekmé­nyekre vonatkozó törvények, sem pedig a válasz­tási rendelet egyetlenegy olyan intézkedést sem tartalmaznak, amely kötelezővé tenné a válasz­tási bizottságok tagjainak azt, hogy ezt a meg­bízatást elvállalják és azt magukra nézve végig kötelezőnek tekintsék. Mindössze egy intézkedés van a választási rendeletben, amely a községi és körjegyzőkre nézve teszi kötelezővé ezen hivatás elvállalását, de a községi és körjegyzőkre vonatkozólag sincs olyan intézkedés, amely megakadályozná azt, hogy lemondjanak, illetve amely ezt a lemondást bár­milyen büntetéssel sújtaná. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) A képviselő ur ismét hamisan itéli meg a helyzetet, ha azt állítja, hogy a központi választ­mánynak az a kötelessége, hogy uj bizottságot küldjön ki és az uj bizottság a régi választási ak­tus eredményét enunciálja. A választási rendelet 88. §-a egész határozottan intézkedik ezen esetre vonatkozólag és kimondja, hogy amennyiben a központi választmány a választási elnök jelenté­séből, vagy a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy valamelyik választói kerületben a kitűzött választás meghiúsult, abban az esetben uj választást rendel el. Ez olyan imperativ ren­delkezése a választási rendeletnek, amellyel ellen­kező intézkedést nem tehetek. Nézetem szerint a központi választmány a 88. § értelmében lesz köteles eljárni és meg vagyok győződve arról, hogy autonóm hatáskörében el is fog járni annak rendje és módja szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom