Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-18
454 A nemzetgyűlés 18. ülése 1922. baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Ne izgassanak !) Ez nem izgatás, ez az ország kérdése. Nem az enyém, nem az öné, nem egyik vagy másik párté, hanem az egész országé, mert a szabadság közkincs, amellyel nem játszhatik egyik párt sem. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon. ) Szijj Bálint : Visszaélni sem szabad vele ! (Egy hang a jobboldalon : Ami nincs, azzal nem lehet visszaélni !) Farkas István : Ezt a kormánynak kell megcsinálnia. Tessék az «gégész közszellemet átalakítani! Szijj Bálint: 1918-ban volt a legnagyobb közszabadság s mi lett a következménye ? (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Nem ért hozzá!) Rassay Károly: Az nem volt közszabadság! Szijj Bálint : Igaza van, mert nekünk semmi sem volt szabad! Tehát bocsánatot kérek, tévedtem. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat a Ház minden oldalán, szíveskedjenek csendben lenni. Propper Sándor: Maguk igazolják a diktatúrát! (Nagy zaj.) Elnök Kérem Propper képviselő urat, maradjon csendben. Szijj Bálint: Maguk megcsinálták! (Ugy van! jobbfelöl.) Elnök: Tessék folytatni képviselő ur! Farkas István: Tisztelt Nemzetgyűlés! A közszabadságokkal kapcsolatban még egy kérdésre akarok rámutatni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Giesswein Sándor t. képveislőtársam már emiitette azokat a magasabb emberi szempontokat, amelyek minden kulturembernek ideáljai. Azokat a magasabb szempontokat, amelyek mindig hajtóerői voltak az emberiségnek s amelyek előbbre vitték a világot. Mi is ugy állunk most, hogy Magyarország a háborúban elveszett. Megnyomorították, lerongyolták, kezünket-lábunkat levágták. Magyarországot tehát újra kell építenünk. De nem a régi berendezést kell újból helyreállítanunk, hanem egy uj világot, uj berendezést kell teremtenünk. (Egy hang a középen: Talán Oroszország mintájára? Zaj a szélsöbaloldalon.) Olyat, amely lehetővé teszi az eszmék, a megyőződések szabad mérkőzését, amely biztosítja a közszabadságokat, amely biztosítja és lehetővé teszi mindenki számára az érvényesülést és kizárja a korrupciót és a protekciót. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Vagyis olyan világot kell teremtenünk, amely az igazi tehetségek érvényesülését mozdítja eló. A mi világfelfogásunk, a szociáldemokrácia ezt az uj világot képviseli, a haladást, amit a demokrácia módszereivel akarunk parlamentáris utón haladva elérni. így akarunk küzdeni évi július hó 11-én, kedden. elveinkért; azt akarjuk, hogy ez az ország bekapcsolódhassák a civilizált világba és igy haladhasson a kultúra terén. Mert mi nem értünk egyet azzal a felfogással, hogy a magyar nép erre még nem képes. Mi tudjuk és látjuk, hogy a magyar nép igenis, megérti törekvéseinket, (Ugy van ! a baloldalon.) tudjuk, hogy a magyar nép alkalmas a kultúra befogadására, felvevésére és hordozására. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez az igazi hazafiság !) Alkalmas rá, csak nevelni kell hozzá s mi ezért bizunk eszméink győzelmében, mert tudjuk, hogy ez az igazság megáll. Ugy vagyunk vele, ahogy Madách mondta, hogy ha borsón térdepelünk is, szépet álmodunk. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Álmodjuk a szép jövő Magyarországot, a kultur Magyarországot és küzdünk és harcolunk érte. Tegye lehetővé a többség, tegye lehetővé a kormány, hogy ez az ideális állapot elkövetkezhessek, mert csak igy tud Magyarország megélni, csak igy fog boldogulni tudni. A költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Báró Bottlik István ! B. Bottlik István : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szóló képviselő ur határozati javaslatának egy részével, illetőleg annak végső konklúziójával, hogy tudniillik az elsőrendű szükségleti cikkeket mindenki, még a társadalom legszegényebb osztályai számára is elérhetővé kell tenni, teljesen egyetértek, (Altalános helyeslés.) ennek a célnak elérésére azonban egészen más utat kívánok választani, mint amelyet a t. képviselő ur megjelölt. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mert a maximálás csak a termelés nagymérvű csökkenését idézné elő, mert csakis a gazdasági szabadság vihet a gazdasági életbe lüktető erőt. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) A következőkben leszek bátor reámutatni, hogy azt a célt, amelyet a t. képviselő ur e tekintetben maga elé tűzött, minő utakon kívánom én is elérni. (Halljuk ! Halljuk !) Mai felszólalásomban három kérdéssel kívánok foglalkozni : a közellátással, a tisztviselők, katonatisztek ós általában az összes állami alkalmazottak helyzetének javításával és a földreform mikénti végrehajtásának kérdésével. Nézetem szerint a legsürgősebben megoldásra váró kérdés a közélelmezés. Ez ma a politikai helyzetnek úgyszólván tengelye és minden egyébnél fontosabb, mert helyes megoldásától nemcsak az állam szociális rendje függ, de függ nagyrészben a pénzügyi helyzetnek kialakulása is. Ha a közélelmezés kérdésében a laissez fair álláspontjára helyezkednénk, a munkabérek alakulása elveszti azt a féket, amely eddig emelkedését tempirozta s mi Ausztria sorsa felé sodródunk nemcsak az árak, a munkabérek és a pénz értéke szempontjából, de szociális tekintetben is.
