Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

§6 À nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. felállították az akasztófát. Ezt az igen tisztelt képviselő ur is tudja. Drozdy Győző : Elmondani elfelejtette. B. Kaas Albert: Nem akartam elmondani, hogy ön hivta be a vörösöket. (Zaj.) Tévedésből, vagy nem, de ön hivta be. Nagy Ernő: 1919 április 25-ikén felállították az akasztófát. A feleségemet, két gyermekemet hozzám küldték d. e. 11 órakor, hogy köszönjenek el tőlem, mert délután fel fognak akasztani. Drozdy Győző : Ilyen embert üldöznek. (Mozgás. ) Nagy Ernő : Ezt megtudva Beregszász város polgársága, a vasutasok, felmentek a direktórium elnökéhez és azt mondták, hogyha Nagy Ernőnek egy hajaszála meggörbül, akkor Beregszászban egy ház sem marad a helyén. Igaz, a direktórium elnöke is jóindulattal volt irántam, mert én az apját megmentettem, mivel az teljesen ártatlan ember volt. így a direktórium elnöke feltelefonált, hogy Nagy Ernőt itt felakasztani teljesen lehetetlen. Jött a parancs, hogy vigyenek Sátoraljaújhelyre. Erre este több társammal elszállítottak és közben minden vasúti állomáson kinyitották a kupé ajtaját, igy Ujsomban ós Csapon és ugy mutogattak a népnek, mint a burzsujok vezérét, a beregi ellenforradalom vezetőjót. Lehúzták a tiszta uj csizmámat avval a hozzáadással, hogy arra úgysem lesz szükségem, mivel közel van Sátoraljaújhely és én Jónás Béla főszolgabíró sorsára fogok jutni. A direktórium elnöke kieszközölte, — utólag tudtam meg, hogy ő volt — hogy felhozzanak Pestre: Itt becsuktak a Markó-utcai fogházba. Rassay Károly : Ezután világos, hogy kommunista volt! Nagy Ernő : Ezután kivittek körülbelül nyolcvanadmagammal a rákospalotai javítóintézetbe. Itt körülbelül három napig voltunk becsukva, amikor megjelent egy előttem teljesen ismeretlen ember másodmagával. Körülbelül negyvenötünket kibocsátott, köztük engem is. Amikor a névsorolvasás volt, azt kérdezte, hogy ön-e az a Nagy Ernő, a volt alsóvereckei főbíró. Azt mondtam, hogy igen. Azt mondta erre, hogy nagyon csodálkozik, hogy ide kerültem, mikor Alsóvereckén nagy barátja voltam a népnek és sok szociális dolgot csináltam. Erre azt mondtam, hogy én szociális érzésű ember vagyok, de nem vagyok kommunista. Erdőhegyi Ferenc nyírbátori főszolgabírótól kérdeztem: légy szíves megmondani, ki ez az ur ? »Nem ismered,«felelte, »beregmegyei ember, a te járásodban volt az apjának fürészgyára : Korvin-Klein Ottó.« Ezt az embert akkor láttam legelőször. B. Kaas Albert: De ő önt ismerte. Nagy Ernő : Az lehet, én gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamat sokszor láttam, de ő engem nem látott, nem is ismert ; őnagyméltósága csak tegnapelőtt ismert meg, — Ekkor kiszabadultam. Kutkafalvy kormánybiztos úrhoz mentem azonnal. Erre — élő tanuk vannak rá — az egriek hivtak magukhoz. Kimentem a keleti pályudvarra. Kutkafalvy kisért ki és itt azt mondta nekem : Ne menj sehova, maradj itt Budapesten, ez a legnagyobb erdő, itt lehet a legjobban eltűnni. Szót fogadtam neki. Visszamentem Rákospalotára rokonomhoz. Harmadnap feljött hozzám Kutkafalvy Kilb Gyula belügyministeri osztálytanácsossal és azt mondta : Stephan Gusztáv, a ruszin népbiztos azt üzeni, hogy tűnj el a föld színéről, mert halálra vagy ítélve, köröznek és amint megtalálnak, fel fognak akasztani. Én erre 13 hétig nappal ki sem mentem az utcára, rokonaim elbocsátották a cselédet és mindenkit, hogy ne legyen árulója annak, hogy ott tartózkodom. Pardon, egyszer megtörtént mégis, hogy kijöttem a házból. Elmentem ugyanis a javítóintézetbe, hogy meglátogassam volt fogolytársaimat. Beküldtem oda rokonomat. Kabáczy Ernő kérdezte: Hol van Nagy Ernő ? Ugyanis egy alezredes volt most itt a népbiztosságtól és azért jött ki, hogy figyelmeztesse társaimat, mondják meg Nagy Ernőnek, hogy őt körözik, halálra Ítélték, tehát tűnjön el. Ezt igazolhatja Kabáczy, Kutkafalvy és Kéry Gyula ministeri osztálytanácsos. Budafokon, Pesten és Rákospalotán bujdostam 13 hétig, csak éjjel 11 —12 óra között jártam ki. Kutkafalvy Miklós többször meglátogatott. Mikor a ludovikásoknál az ellenforradalom volt, ott künn Rákospalotán is veszedelmes volt a helyzet. Ekkor katona-öcséim kijöttek hozzám autóval, felfegyverkezve, beültettek engem az autóba és átvittek Budafokra. Tisztelt barátaim mit mondottak erre? Azt, hogy : Nagy Ernő kommunistákkal autózik, holott akkor Budafokra mentem egyik rokonomhoz és Huber János volt nemzetgyűlési képviselő úrral voltam együtt ott legalább kéthárom hétig. Amikor pedig Budafokon volt az ellenforradalom, akkor kimentünk a budafoki erdőbe fát vágni két napon át, mert nem volt tanácsos bejönni, mivel életünkkel játszottunk. Drozdy Győző: Eközben a báró ur termelőbiztos volt! Haller István : Egynéhányan végigcsináltuk. B. Kaas Ivor: Rólam igazán nem mondhatják, hogy kommunista voltam! Rassay Károly: Nem is mondjuk! Nagy Ernő : Sokunknak kijutott ilyen szerencse. Ekkor már nagyon nyugtalan voltam, hazavágytam, mert családomról, amelyet egy krajcár és kenyér nélkül hagytam, nem tudtam semmit. Azt mondtam Kutkafalvynak, hogy hazamegyek ; mire ő kijött és megígérte nekem : helyes, pajtás, szerzek neked igazolványt. Tényleg hozott is nekem a ruszin népbiztosságtól igazolványt, hogy a ruszin népbiztosság kiküld Fülekre a vörösek érdekében agitálni. Kikísért a vonatra. Nagy remegések közt felültem ós elindultam Aszódon Balassagyarmaton át Losonc