Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-17
408 A nemzetgyűlés 17. illése 1922. évi /Julius hó 10-én, hétfőn. nagy hátrányok közül. így pl. 1920-ban szüksége merült fel annak, hogy a földmivelésügyi ministerium egyik osztálya egy kertészeti iskola helyreállítására pályázatot irjon ki. A terveknek és a költségvetésnek elkészítésére felkérték a földmivelésügyi ministerium műszaki gazdasági hivatalát. Itt a terveket s a költségvetést elkészítették és áttették az illetékes osztályhoz. Ott hat hétig ültek ezeken a terveken és költségvetésen, míg visszaküldték és azt mondták, hogy jól van, hajtsátok végre ezt az építkezést, illetőleg javítási munkálatokat. Természetesen ez alatt a hat hét alatt az építőanyagok ára annyira felment, hegy a műszaki hivatal egyszerűen azzal küldötte vissza a költségvetést, hegy most már 100%-kal drágulván az árak, nem, 800.000 K-ba, hanem 1,600.000 K-ba kerül az épület helyreállítása. Újból három hétig ült az illetékes osztály ezen a felterjesztésen s csak három, hét múlva küldötte vissza. Természetesen ez alatt a három, hét alatt az árak újból emelkedtek, úgyhogy az épület helyreállítása több mint kétmillió koronába került. Ha rögtön intézkedtek volna, ha annak a műszaki gazdasági hivatalnak nagyebb hatásköre lett volna és rögtön megkezdhették volna a munkát, akkor itt az állam tetemes összeget megtakarított "volna. Vagy mondok egy más példát, amely az államnak még nagyobb károkat okozott. A honvédelmi ministerium annak idején elhatározta, hegy a honvédségnek szükséges közszállitásókból 40%-ct a kisiparosság részére fog juttatni. A kisiparé sok részére a pályázatot ki is irták, a kisiparosok ezt örömmel fogadták és beterjesztették árajánlataikat. Erre a honvédelmi ministerium. kezét megkötötték és az ügyet át kellett tenni a kereskedelemügyi ministeriumhoz. A kereskedelemügyi ministerium tanulmányozta a dolgot s végeredményben az egyes iparosok megbízhatósága szempontjából áttette ezt az iparkamarához. Az iparkamara szintén heteken keresztül ült ezen az aktán ugy, hogy mikor tényleg kiadásra került a munka, a bőr ára oly hatalmasan emelkedett, hogy az iparosok régi ajánlataik mellett nem vállalhatták a munkát s a munkának az ára tetemesen emelkedett. Ebből is láthatjuk tehát azt, hogy a bürokratizmus túltengése az államnak milyen rettenetes kiadásokat okoz. Igazán örülök annak, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a népjóléti minister ur szintén itt van s ezért egypár példát a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák illetményei ügyében is felhozok. Ezen a téren is épen az atúlerős bürokratizmus, amely a múltban itt túltengett, olyan anarchisztikus állapotokat teremtett, hogy nagyon sok vidéken sem a hadirokkantak, sem a hadiárvák, sem pedig a hadiözvegyek illetményeikhez nem tudnak hozzájutni. Ezen a téren is sürgős intézkedés kell ; ezt sem szabad semmi körülmények között sem elhanyagolni. Nem hiszem, hogy itt szükséges volna még több tisztviselőnek a beállítása, mert az én tudomásom szerint — nagyon sokszor voltam abban a hivatalban — ott elég nagy tisztviselői kar áll rendelkezésre. Erélyesen bele kell nyúlni, erélyesen hozza kell fogni ezeknek az ügyeknek a rendezéséhez. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Megtörtént ! Perlaki György: Ott van pl. Baranya vármegyének fölszabadult területe. Itt a rokkantak ügye már el van intézve, a hadiözvegyek azonban a mai napig még egy fillér segélyben nem részesültek. Ez lehetetlen állapot ; ezzel teljesen lehetetlenné teszik azt a munkát, amelyre mi annak idején vállalkoztunk, hogy letörünk azon a részen mindenféle destrukciót és a rendes konszolidált viszonyokat állítják helyre. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az én felfogásom az, hogy azoknak a hatalmas közgazdasági kérdéseknek megoldásához feltétlenül szükségünk van a nemzetgyűlés összes tényezőinek segítségére és támogatására. Ezek a kérdések olyan hatalmasak és olyan. égetőek. hogy ezek mellett mindenféle más kérdésnek el kell törpülnie. Igenis hozzá kell fognunk sürgősen a gazdasági kérdések megoldásához, hogy lehetővé tegyük azt, hogy a télen a munkástömegek és azonkívül a kisebb exisztenciák megélni tudjanak. Munkához kell juttatni nagyon sok embert, és a munkához juttatásnál igenis helye van újból a bankóprés igénybevételének, mert nem tudom, hogy mi okoz nagyebb bajt : az-e, ha több ezer ember munka nélkül van s nrunkanélkühsége folytán nem tud a maga és családja m.egélhetéséről gondoskodni, vagy pedig az, ha pár millió vagy milliárd igénybevétele utján inflációt idézünk elő és valutánkat lerontjuk ? A valuta leromlása nemcsak egyedül belső okokban keresendő, annak nemcsak a magyarországi viszonyok az okai, hanem oka az a szerencsétlen béke, amelyet az entente diktált nemcsak ránk, hanem egész Közép-Európára. Oka a mi valutánk leromlásának a németországi jóvátétel, mert akkor, amikor a németországi jóvátétel ideje közeledik, a németek elsősorban az idegen értékeket, az idegen valutákat dobják piacra, azokat igyekeznek értékesíteni, hogy ezzel azután kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A valuták ilyen piacradobásának pedig természetes következése az, hegy a valuták leesnek. Nem akarom elhinni azt, amit bankkörökben jósolnak, hogy valutánk körülbelül 25 pontra fog leesni, de nincs kizárva és épen ezért, mert ez az eshetőség nincs kizárva és ez igen erősen fenyeget bennünket, félre kell tennünk minden más kérdést és ezekkel a kérdésekkel kell behatóan foglalkoznunk. Itt még meg akarom említeni a szociáldemokrata pártnak azt az állítását, hogy munkásbarát politikát csakis a szociáldemokrata párt tagjai folytatnak. Ez a beállítás nem fedi teljesen a tényeket, mert igenis, azt hiszem, hogy ezen az oldalon valamennyien munkásbarát politikát akarunk folytatni, csakhogy a mi politikánk nem, bir osztálypolitika-jelleggel, hanem mi a munkáskérdéseket a polgári elemek nagy és fontes kérdéseivel egyöntetűen és harmonikusan akarjuk
