Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. arról, bogy helyettesed nemcsak a -te részedről, hanem hozzátartozóid részéről se legyen támadásnak kitéve.« Hogy hogyan gondoskodhatott erről az a szegény ember, aki, be tudom bizonyítani, hogy az ellenpárt választóival szemben hogyan viselkedett, hogy helyettese semmiféle támadásnak ne legyen kitéve, azt valóban nem értem. (Tovább olvassa) : »Kijelentette a főispán, hogy amennyiben te ezen kikötéseket megszegnéd, ugy téged minden további meghallgatásod nélkül azonnal fel fog függeszteni állásodtól. Szóbahozta végül a főispán előttem a »Magyarság« című lapban megjelent cikket, amely a való tényállástól eltérőleg azt közölte, hogy a főispán téged állásodtól máris felfüggesztett. A cikknek nyilvánvalóan támadó célzata d miután már nekem annak ideérkezése előtt Ígéretet tett, hogy állásodtól fel nem függeszt, nem kereste, hogy a cikk kinek a révén került a lapba, hanem megkívánta tartani tett igéretét s ezért felfüggesztésedet mellőzte. Természetesen, miután a kettőnk között ez ügyben lefolytatott és a főispán által tudomásul vett levelezés megegyezést jelent és így a téged június hó 24-ig kötelező Ígéret megegyezésen alapuló állapotot teremtett, ezen állapothoz hozzátartozik, hogy ujabb hirlapi cikkeknek és nyilatkozatoknak nem szabad következniük.« Rassay Károly : Két lókupec alkudozása ! Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Egy hibás, bűnös tisztviselő, aki a főispán felfogása szerint súlyos fegyelmi vétséget követett el, és a főispán, mint Rassay képviselőtársam egészen helyesen mondotta, lókupec módjára egyezkedik, a főispán azzal a bűnössel, aki fölött a fegyelmi jogot ő gyakorolja paktál és traktál, annak feltételeket szab, amelyeket, ha betart, ügyét enyhébben bírálja el, ha nem, szigorúbban. Kérdezem, jogbiztonság ez, köztisztesség ez, ha én az én fegyelmi hatalmamat áruba bocsátom és attól a tisztviselőtől, aki ellen eljárok, ellenszolgáltatásokat követelek annak fejében, hogy hivatalos eskümet megszegve, nem járok el ellene ugy, amint ezen ellenszolgáltatások nélkül különben eljártam volna? (Zaj jobb felől) De, tisztelt Nemzetgyűlés, ezzel nem érte be a főispán, hanem még tovább folytatta a hajszát a már említett Fölkér járási számvevő ellen s őt egyszerűen áthelyeztette. En ekkor ismét közbenjártam. Meg akartam védeni ezt a tisztviselőt, akinek egyetlen hibája most sem állt másból, mint hogy nem Henczre, hanem reám szavazott. Ez a tisztviselő eljárt a pénzügyministeriumban és ott azt a feleletet kapta, hogy nem lehet ezen segíteni, a főispán már ismét állását kötötte ehhez. Mire jó a választások után ez az üldöztetés? Tisztességes politikai eljárás az, állampolgárokat, akik abban a szerencsétlen helyzetben vannak, hogy ezt a rendszert szolgálni kényteévi juhus hó 8-án, szombaton. 395 lenek, üldözésbe venni, kenyerüktől megfosztani és áthelyezni a mai drága időben, amikor az áthelyezés a vagyoni romlásukat idézi elő? Haller István : Az államnak sok a pénze ! Rakovszky István: Azt mondhatják erre, hogy az áthelyezés államköltségen fog megtörténni. Ha igy takarékoskodnak, így akarják rendbehozni az államháztartást, hogy ilyen haszontalan dolgokra dobálják ki a pénzt, csak azért, hogy egy megbődült főispán hatalmi mámorát kielégítsék ? Mert ahhoz őrület kell, hogy egy főispán, ki egy megye élén áll és arra van hivatva, hogy a tisztviselőit ellenőrizze és jól kezelje, abban leli örömét, hogy a tisztviselőket üldözi és hajszolja. Ez nem az az ut, amely oda vezet, amire a ministerelnök ur felhívta az egész nemzetgyűlést, amire nézve Apponyi Albert gróf felajánlotta a támogatást. Itt mindig arra appellálnak, hogy felejtsünk el mindent, kint pedig ami embereinket, akiknek egyetlen hibája, hogy azt hitték, hogy jogállamban élnek, agyonüldözik. Ha akár a főszolgabíró, akár Eölker, akár Tejcző korteskedett volna, még érteném a dolgot. Mindig azt vallottam, hogy a tisztviselőnek távol kell állania a korteskedéstől. En Tejczőnek szemrehányást tettem, amiért nem irta alá az ajánlási ivet, mondtam neki, hogy nekem nem használ, ha nem irja alá, ez a választás nem fog öt-tíz szavazaton eldőlni, itt sokkal nagyobb erők fognak mérkőzni, irja alá, mert képtelen leszek őt megvédeni és égetni fogja a lelkemet, ha azért, mert reám szavaz, családjával együtt szenvedni fog. Eölker, aki családos ember, nem tett az egész választás alatt egyebet, mint rám szavazott akkor, amikor látta, hogy már úgyis mindegy, egy szavazattal több, vagy kevesebb. Halmossy Andor az egész választás alatt nem volt ott, nem tett semmit és azért, mert a főispán önkénykedésével szemben nem adta be a derekát, igy üldözik. Ez a tönkretevési gonosz szándék annál a főispán urnái nem csak a hivatalnokokkal szemben van meg, hanem magánosokkal szemben is, ahol magánosok érdekeit érinteni tudja. Az ottani pártelnököm gyógyszerész. Már a választás alatt megfenyegette, hogy jön a második gyógyszertár. Ennek a gyógyszertárnak azelőtt nagyobb területe volt, de azután pár kilométerre onnan elvették a csehek a magyar területet. A főispán már a választások utáni második napon felbiztatott egy balassagyarmati embert, hogy adja be kérvényét a második patikára. Hogy milyen tekintélye van ennek a kis megyei bimbasának, (Derültség.) mutatja az, hogy amikor leirt Szécsény községnek, hogy ezt preferenter tárgyalják, a község Összeült és azt mondta, hogy bizottságot fog kiküldeni, amely 30 napon belül fog jelentést tenni arról, szükséges-e a második patika vagy nem. Ez a határozat 30 szavazattal ment keresztül három ellenében. Egész Szécsényben tehát a főispán50*