Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. évi július hó 8-án, szombaton. 393 sam meg szabadságomat és foglaljam el hivatalomat. En meghatva a járás közönsége által kifejezésre juttatott eme szeretet által, egy kérvényt intéztem őméltóságához, a vármegye alispánjához, melyben arra kértem őt, hogy tekintettel egészségi állapotom helyreállítására, engem joggal megillető állásomba visszahelyezni méltóztassék. Midőn a főispán ezen lépésemről értesült, éktelen haragra gerjedt és kijelentette, hogy fel fog függeszteni. A főispán ezen kijelentéséről én több oldalról értesülést is szereztem. Kegyelmes uram ! Lehetséges-e egy jogállamban, lehetséges-e egy oly adminisztráció keretében, mely a maga uralmát többé-kevésbé mégis csak a törvényekre épiti, hogy a főispán egy autonom vármegyei tisztviselőt pusztán csak azért akarjon az állásától felfüggeszteni, mert azon állásához, melyet .a vármegye közönségének bizalmából tölt be, ragaszkodik, és azon állását, melyhez hivatali esküje köti, elhagyni nem akarja ? Leszögezni kivánom, hogy midőn a főispán elhatározta, hogy engem felfüggeszt, nem volt a kezében egy adat sem, egy okot sem tudott felhozni, amelynek alapján ezt megtehette volna. Előbb született meg tehát a felfüggesztés gondolata, s csak azután keresett hozzá a főispán indokokat.» Hailer István ; Előbb a gomb, azután a kabát. Rakovszky István (olvassa) : «Egy vizsgálatot tartottak a szécsényi járási főszolgabírói hivatalban, mely vizsgálat az én hivatali működésem idejére terjedt ki és igyekezett a kákán is a csomót keresni. Tiltakozom a nyomozó vizsgálatnak ilyen alakban való lefolytatása ellen, mert én azon vizsgálatra meg sem hivattam, azon tehát részt sem vettem, tőlem senki felvilágosítást és magyarázatot nem kért és nem is kapott A rablógyilkost sem szokták meghallgatás nélkül elitélni.« Rakovszky Iván beliigyminister: De a hivatalt meg szokás vizsgálni időnként. Rassay Károly: De amnesztiát adnak, amint kiderült. Ma azt meghallgatás nélkül adják és az illető azt el sem fogadja. Rakovszky István (olvassa) : »A fegyelmi eljárásban pedig az a szokás, hogy még a falusi baktert is igazolásra hivják fel, ha ellene eljárást akarnak elrendelni. A főispán ur egy főszolgabírónál ezt feleslegesnek találta. Leszögezni kivánom, hogy én hivatalomat 1922 március hó 24-én Szekeres Dezső szolgabírónak átadtam. Tetszett volna a hiányokat a hivatal átadása alkalmával megállapítani s konstatálni, de akkor előállani vizsgálattal és konstatálni hibákat, amikor a hivatalt több, mint hat hete Szekeres szolgabíró vezeti, velem szemben bizonyító súllyal nem bírhat. Én egyedül és kizárólag politikai hajsza áldozata vagyok, és velem szemben nem állapíttattak meg oly súlyos mulasztások vagy vétségek, melyek felfüggesztésemet indokolttá tennék. Az általam sürgősen lefolytatni kért fegyelmi vizsg sem lett mindNEMZBTGYÜLBSI NAPLÖ. 1922—1920. — I. KÖTET. ezideig megtartva, így a vizsgálat tartalma alatti felfüggesztés indoka sem foroghat fenn. Én egész életemben becsületes ember voltam, s ha ezúttal a főispán ur el van szánva arra, hogy éveken át tartó ernyedetlen munkával szerzett erkölcsi értékeim állagát megtépázza, ugy én is el vagyok szánva, ezt az igazságtalan, terrorisztikus önkénykedást az igazság fegyvereinek igénybevételével visszaverni. Jól tudom én azt, hogy a főispán urat a legkevésbé sem bántja az, hogy lehetetlenül igazságtalan eljárása ártatlan gyermekeim szájából veszi ki a száraz kenyeret ; jól tudom, hogy ez az egész felfüggesztésem a főispánnak csak arra való, hogy erejéről tegyen tanúbizonyságot, s egyedül és kizárólag emberi hiúságát kívánja legyezni az én állásomnak tönkretétele által.« (Mozgás és derültség jobbfelöl) IJgy látom, Prónay báró urnák olyan jó szive van, hogy nevet afelett, ha egy családapát a kenyerétől megfosztanak. B. Prónay György: Nem a felett, hanem afelett nevettem, amit itt mondtak. Rakovszky István: Én ezt nagyon szomorú állapotnak látom nemcsak ezen fellebbezést író tisztviselő szempontjából, hanem általában a tisztviselők szempontjából. Hogyan szolgálhat egy olyan tisztviselő odaadással, hogyan birjon az a tisztviselő azzal az erkölcsi erővel, hogy ő a törvényt tisztelje, amikor azt látja, hogy vele szemben törvény nincs, hogy ő törvényen kivül áll abban a pillanatban, amikor az állampolgári jogokkal élni akar? (Ugy van! bal felöl.) Propper Sándor: A kormány hadat visel a néppel. Rakovszky István: Az egyes fegyelmi vétségek felolvasásával nem untatom a t. Nemzetgyűlést. Ezek csupa csekélységek, (Mozgás a jobboldalon.) csupa kicsiségek : okiratok, amelyek hiányzanak, egy jelentésnek be nem . terjesztése. A t. minister ur a fejét csóválta, mikor azt mondottam, hogy ezek kicsiségek. Legyen meggyőződve, hogy én nagyon jól tudom, hogy a minister ur a feljelentés melyik pontjára vonatkozólag csóválta a fejét : itt van az a 6.000 és 8.000 koronás tétel. Ez a 6.000 és 8.000 koronás tételre vonatkozó eset aként történt, hogy mikor a rovancsolást a főszolgabíró urnái megkezdették távollétében, mutatkozott egy 6.000 koronás számadási hiba. Akkor erre nem is reflektáltak. Most, mikor a fegyelmit elrendelték, megvizsgálták a pénztárt s legnagyobb csodálkozásra 8.000 koronás többletet találtak. Szabó Sándor: Ez már jó! Rakovszky István : Nem jó. A t. képviselő urnák, mint volt főispánnak tudnia kell, hogy ez nem jó. A t. képviselő urnák, mint volt főispánnak tudnia kell, hogy a pénztárnak pontosan klappolnia kell. Ez a 8.000 koronás többlet ugy állott elő, hogy Szekeres főbiró ur az ő magánpénzét bentartotta a hivatalos kasszában. Ez pedig — tudnia kell a képviselő ur50