Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

386 A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. évi július hó 8~án, szombaton. velem. Itt van tehát a példa rá, hogy könnyen lehet sürgönyt leadni valakinek a nevében. Vázsonyi Vilmos: De nem ministeri alá­írással ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Ebben a tekintetben is hivatalosan nem tudom megállapítani, hogy ki adta fel a a sürgönyt. Csak az a hivatalos megállapításom, hogy a földművelésügyi ministeriumból nem ad­ták le, Mayer János pedig kijelentette, hogy ő azt a sürgönyt nem adta le, tehát hamisnak kell kijelentenem azt a sürgönyt. Rassay Károly: Na már most? Mi lesz most ? Vége van ? Remélem, már bekérte a fő­szolgabírótól azt a sürgönyt. Hát mi lesz vele? (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Bizza csak rám a képviselő ur a dolog kinyomozását, én most hallottam a dolgot itt a képviselő úrtól a nemzetgyűlésben, hát nem intézkedhettem még. Rassay Károly: Hisz előbb Mayerral tetszett már tárgyalni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Nem tárgyaltam Mayerral, csak meg­kérdezni volt időm. Rupert Rezső: Ez hivatalos távirat volt, itt kellene lenni már a blankettának. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Ennyit a dolognak erről a részéről. A másik része, amit kérdez a t. képviselő ur, hogy hajlandó vagyok-e annak a kerületnek a hidegvérű lótenyésztést megdani, erre nézve előadhatom a következőket. Én egész őszintén mindig ki merem mondani a véleményemet, még akkor is, ha talán nem mindenkiével egyezik ott, ahol vagyok. A lótenyésztés tekintetében nem állok azon az állásponton, mint amely rendszert eddig követtek, hogy erőszakosan megakadályozzák egyik vagy másik fajta lótenyész­tésnek alkalmazását. Az én álláspontom az, hogyha mi a had­sereg céljaira alkalmas lovakat akarunk, akkor lehetővé keli tenni, hogy az a lótenyésztés jobban fizetődjék ki, mint a hidegvérű lótenyésztés ; akkor nem szükséges azt hatósági szabályzatok­kal, tilalmakkal elősegíteni. De addig, mig a nehézlótenyésztés jobban kifizetődik, hatalmi eszközökkel megakadályozni ugy sem lehet, hogy az a tenyészet terjedjen. Amig azonban ez a rendszer fennáll a földmivelésügyi ministeriumban, hogy az ország vármegyéi be vannak osztva tenyészterületekre, ezt egyszerre elvágni nem lehet. Én csak az egyéni nézetemet adom elő ebben a tekintetben. Én iparkodni fogok odahatni, hogy EtZ ci fajta lótenyésztés, amelyre az államnak szüksége van, jövedelmezőbb legyen, mint a másik lótenyész­tés, akkor lesz abból elég anyagunk. Egyébként nem szándékozom megakadályozni a gazdákat abban, hogy saját maguk határozzák meg, hogy milyen állatot tenyésszenek. De hogy épen most külön erre a kerületre megadhatom-e a hideg­vérű lótenyésztésre az engedélyt, azt e pillanat­ban megmondani nem tudom; előbb minden­esetre megvizsgálom a dolgot ós aszerint járok majd el. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyes­lés jobbfelöl.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Én a követ­kező héten kerületembe készültem menni, de megvallom őszintén, most nem merek odamenni, mert Budapesten akárkinek, akármelyik csirke­fogónak eszébe jut feladni egy sürgönyt a csor­nai főszolgabírónak, hogy Griger Miklóst le kell tartóztatni és a csornai főszolgabíró engem feltétlenül letartóztat ugy, amint végrehajtotta ezt a rendelkezést is. (Derültség.) Rupert Rezső : Ministeriumi táviratot nem vesz fel a posta, hacsak a bélyegző nincs ott. (Egy hang jobb felől: Nincs odairva, hogy »földmivelésügyi minister«, csak »Mayer«.) Griger Miklós: Valami baj van a közigaz­gatási aparátus körül, ha ilyen kérdésben a ló­tenyésztéssel kapcsolatban akárki egy főszolga­bírót, egy csomó jegyzőt, egy csomó birót és 200.000 választót lóvá tehet. (Elénk derültség.) En jó ember vagyok ; én elhiszem, hogy nem. a földmivelésügyi minister ur adta fel azt a táv­iratot, de itt kénytelen vagyok feltenni azt a kérdést, hogy ki küldte azt a táviratot, cui prodest; ezt szoktuk ilyenkor kérdezni, kinek használhatott ez ? A kormánypártnak és a kormánypárti képviselőjelölteknek, és ezért le akarom szegezni azt a tényt, hogy ilyen eszkö­zökkel dolgozott a kormánypárt. (Ugy van! Ugy van! és félkiáltások a szélsőbaloldalion: Az egész vonalon!) A kormánypárti képviselők járták le a tekintélyeket. (Zaj jobbfelöl.) Tudomásul veszem a minister ur válaszát azzal a feltétellel, hogy kötelességének fogja tar­tani most megsürgönyözni a csornai főszolga­bírónak, hogy az előbbi sürgöny apokrif volt és kötelezni őt arra, hogy minden községben kidobolják és kihirdessék, hogy az a sürgöny, amelyet a választás előtt közhírré tettek, apokrif volt. (Derültség és helyeslés balfelöl.) Azután köszönettel veszem tudomásul a minister ur válaszát azért, mert felment az alól, hogy ujabb interpellációt intézzek az igazság­ügyminister úrhoz, mert tőle is érkezett sür­göny Csornára. Ez a sürgöny igy szól: (Hall­juk ! Halljuk ! Olvassa) : »A csornai igazság­ügyi palota építési költségeit Molnár képviselő­jelölt közbenjárására a költségvetésbe felvettem.« (Zaj és derültség balfelöl.) Kuna P. András: Ezt a másik pártból is küldhették ! Griger Miklós : Ezzel be is fejezem szavai­mat, legfeljebb csak azt fűzöm hozzá, hogy az én ellenjelöltem mindenütt azzal dicsekedett, hogy Gömbös Gyula igen t. képviselőtársamnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom