Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

*A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. intelligenciának mutatis mutandis ugyanaz a hivatása, mint amely 48-iki nagy generáció hivatása volt és ugyanazt a metódust kell követnie. A 48-iki nagy generáció a jobbágy­ság körében mutatkozó minden mozgalom nélkül tisztán saját, humánus és igazságos érzetétől indíttatva, felszabadította a jobbágyságot és ezáltal megtartotta presztizsét ós vezetőszerepét. Most is, ha a szükséges átalakulások, a szük­séges társadalmi fejlődések élén áll, ha ennek nem kerékkötője, hanem vezére lesz, a közép­osztály mindig meg fogja tartani vezetőszerepét és át fogja vezetni ezt az országot, abba a jövőbe, amelybe bele kell mennünk; mert mi nem izolálhatjuk magunkat az európai nép­család fejlődési törvényeitől ; (Igaz! ügy van! balfelöl.) át fogjuk vezetni zökkenés, forradalom és felforgatás nélkül, át fogjuk vezetni a nemzeti tradíció minden életerős részének fentartásával. És épen az a baj, hogy mi a nemzeti tradíciók kincseiből legerősebb, azt döngeti a kormány, ami pedig idejét multa, azt akarja feltámasztani. Ezeknek az ellentéteknek alapján, noha mint mondom, a pénzügyi és közgazdasági kibonta­kozás terén felajánlom támogatásomat, a kor­mánynak politikája iránt bizalommal nem visel­tetem és nem fogadom el törvényjavaslatot. (Hosszantartó élénk tetszés éljenzés és taps a Ml- és a szélsődaloldalon, A szónokot számosan üdvözlik ) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Dénes István képviselő ur személyes meg­támadtatás címén kért szót. A szó őt illeti. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Berki Gyula igen t. képviselőtársam az előbb megtartott be­szédében kitért csekély személyiségemre és olyan tényeket imputait nekem, amelyek meg nem történtek. T. képviselőtársam beszédéből két ténybeli megállapítást vonok le. Az egyik az : én tegnapi beszédemben egészen tárgyilagos voltam annak ellenére, hogy a túlsó oldalról állandóan provokáltak akkor, amikor a magyar nemzet és nép legkényesebb kérdéseit feszegettem. Nem válaszoltam, egyáltalában nem reflektáltam erre a provokációra, mert sokkal fontosabbnak tartom a magyar nemzet ügyét, semhogy egy percet is hajlandó volnék személyes természetű dolgokra vesztegetni. A t. képviselő ur mai személyeske­déséből azonban megállapítom, hogy a túlsó oldal nem tartja ennyire fontosnak a magyar nemzet és a magyar nép ügyét, (Felkiáltások •jobbfelöl: Ugyan! Ugyan!) mert az első alkal­mat felhasználja arra, hogy minden ok nélkül személyeskedjék. Urbanics Kálmán : Berki csak a valótlan­ságokat cáfolta meg! (Elnök csenget.) Dénes István: Ennek a ténynek megállapí­tása után reátérek azokra a konkrét állításokra, amelyeket a t. képviselő ur megkockáztatott, évi július hó 8-án, szombaton. 379 Első állítása az volt, mintha én azt mond­tam volna, hogy kisajátítom magamnak a ma­gyar földmunkásság ügyét. Ezt én tegnapi beszédemben nem mondtam. (Felkiáltások jobb­felol: Csak tette!) Egyébként örvendek annak, hogy Berki t. képviselőtársam kijelentette itt, hogy az igen t. túloldal is hajlandó ezzel a kér­déssel foglalkozni, mert Magyarországnak ez ma egyik legégetőbb kérdése, és egy cseppet sem haragszom azért, ha Berki t. képviselőtársam és a t. túloldal a földmunkáskórdést ugy sajátjává teszi, mint ahogyan azt ez a rendkívüli fontos­ságú kérdés megérdemli. Azután azt mondta Berki Gyula igen t. képviselőtársam, hogy 1918-ban Károlyi Mihály is azzal kezdte, hogy kenyeret, jogot és földet igért a népnek. Erre a megjegyzésre csak annyit válaszolok, hogyha 1918-ban helyénvaló volt, hogy kenyeret, jogot és földet adjunk a magyar népnek, akkor 1922-ben ezerszeresen jogosabb ez a kérésünk és kívánságunk. (Zaj és felkiál­tások jobbfelol és a középen : Személyes meg­támadtatásáról beszéljen !) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a házszabályok 215. §-a szerint a személyes megtámadtatás keretén belül maradni. Dénes Sstván : T. képviselőtársam, másik támadása az volt, mintha én nem ismerném a magyar népet, a magyar alföldet, mert hiszen ügyvéd vagyok. (Zaj és felkiáltások a középen : Ez nem személyes megtámadtatás ! Ez polémia !) Azt hiszem, épen elég példa van arra, hogy a föld népét és az ő jogait igen sokszor ügyvédek mentették meg, ügyvédek állították talpra a népet, és hogy messzebbre ne menjek 1848-ban,... (Zaj jobbfelol.) Elnök (csenget) : Kérem, képviselő ur, ez nem tartozik a személyes megtámadás keretébe. A házszabályok értelmében nincs jogosultsága a képviselő urnák polémiát folytatni. Csupán azokra reflektálhat, amikben egyenesen szemé­lyében támadták meg. Dénes István : Egy további támadása volt a képviselő urnák, mikor azt mondotta, hogy én vagyok az oka annak, hogy a tótkomlósi kerületben a földbirtokreform még a mai napig sincs végrehajtva. Ezzel szemben a tényállás az, hogy mi másfél esztendő óta egyebet sem csi­nálunk, mint folytonosan könyörgünk az Orszá­gos Eöldbirtokrendező Bíróságnál és a kiküldött bíráknál, hogy gyorsítsák az eljárást, hajtsák végre a reformot. S téves az a felfogás, mintha mi gátolnók a végrehajtást, mert a késedelem oka az, hogy a Földbirtokrendező Bíróság kez­detben egész Békés vármegye területére csupán egy kiküldöttet rendelt, később, mikor látta, hogy ez nem vezet jóra, azt praktizálta, hogy 3—4 község részére rendelt egy kiküldött birót ; mikor ez sem volt jó, akkor két község részére, majd minden község részére külön-külön birót küldött, s mikor végül ezelőtt pár héttel be­bizonyosodott, hogy ez sem vezet eredményre, 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom