Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

A nemzetgyűlés 16. ülése 1922, szólalással foglalkozzam. A tegnapi nap folyamán ugy látszott, hogy á hosszura nyúlt indemnitási vita be fog fejeződni. Azt gondolom, hogy Dénes t. képviselőtársam a részletes vita során is elmondhatta volna mondanivalóit, de hát elvégre a t. ellenzéktől függ, hogy a maga állásfoglalását miként fixirozza. Dénes t. képviselőtársam felszólalása alatt visszaemlékeztem a forradalmi időkre. A forradalom előtt néhány hónappal Károlyi Mihály adta ki ezt a jelszót : jogot, kenyeret és földet a népnek ! Pikler Emil : Az is bűn volt ? Berki Gyula : Mindannyian tudjuk, hogy a forradalmat megelőző időkben közönségünk rendki vül izgatott .közhangulatban volt, belefáradt a hosszú háborúba, itthon a sok nélkülözés, künn a fronton pedig a sok szenvedés enerválta az idegeket. Károlyi Mihálynak ez a nyilatkozata nagyon alkalmas volt arra, hogy a tömegek lelkületében forradalmi hangulatot vigyen bele. A magyar földmunkások nevében beszélt Dénes képviselő ur itt tegnap. Egyik kijelentésére legyen szabad azt válaszolnom, hogy nem ismerem el az ő illetékességét arra, hogy a magyar földmunkások nevében tegyen itt nyilatkozatot. Ö a Magyar Munkáspárt nevében tehet nyilatkozatot, de ezen nemzetgyűlés pártjai, ugy a mi pártunk, mint a többi pártok is, a magyar mezőgazdasági munkások képviselőinek is tekinthetik magukat épugy, mint a többi társadalmi osztályok képviselőinek. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Farkas István : Meglátszik az intézkedéseiken ! Berki Gyula : Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a múlt nemzetgyűlés kétévi időtartama alatt egyetlen társadalmi osztály érdekében sem törekedtünk annyit tenni, mint épen a földmunkásság érdekében. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mit tettek ?) El fogom mondani, hogy mit tettünk. Megalkottuk a házhelyekről és a kisbérletekről szóló törvényt, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbáloldalon : Be nem hajtották végre !) megalkottuk a földbirtokreform-törvényt, amit a mélyen t. túloldal is tud. (Felkiáltások a baloldalon : Papirostörvény !) Itt rá kell mutatnom, arra, hogy Dénes képviselő ur megfeledkezett arról, hogy a házhelyekről és kisbérietektől szóló törvény vagy végre van hajtva vagy végrehajtás előtt áll. Figyelmeztetem azonban arra, hogy a legelhanygoltabb a házhelyekről és kisbérietekről szóló törvény végrehajtása épen abban a kerületben, amelyet ön képvisel és amelyet azelőtt az ön volt pártvezére, Csizmadia Sándor képviselt. Rassay Károly : Szövetségese volt a kormánynak ! Berki Gyula : Ennek a kormánynak nem volt szövetségese ! Rassay Károly: De volt! Mi van az Igazsággal? Hány milliót kapott az Igazság? Berki Gyula: A munkáspárt a volt népbiztos urat, Csizmadia Sándort joggal vonhatja felelősségre, hogy kerületében miért nem gondoskodott a törvény végrehajtásáról. évi július hó 8-án, szombaton. 363 Rassay Károly : Hogy lehet népbiztosnak szubvenciót adni ? Berki Gyula: Nincs könnyebb dolog, mint ilyen nehéz időkben, amikor valamely törvény végrehajtása még akkor is igen nehéz volna, ha minden eszköz rendelkezésre állna a kormánynak, a törvények végrehajtásának nehézségei miatt egyedül és kizárólag a kormányzatot tenni felelőssé. Van itt baj ebben az országban igen sok, társadalmi, gazdasági, szociális téren, de egyet nem szabad elfelejteni, hogy a bajok igazi kútforrása az ország mai nyomorúságos helyzete, hogy ez az ország 16 vármegyéből áll, hogy elveszítette gazdasági erőforrásainak úgyszólván összes alapjait, hogy nincs Bácskája és Bánátja, hogy ebből az országból elszakították az összes ipari területeket. Egészen őszintén kijelentem, hogy ha a t. túloldal fog kormányra jutni, akkor is meglesznek ezek a nehézségek, ugy hogy azoknak leküzdésére nem lesz elegendő a t. túloldal kormányrajutása. Rassay Károly : De azért nem fog abszolutizmust csinálni! Berki Gyula : Hogy itt nincs abszolutizmus, azt bizonyítja a t. túloldal összetétele. Amikor Kassay t. barátom 1920-ban, mint a kormány tagja vezette a választásokat, . . . Rassay Károly : Én vezettem ? Berki Gyula : . . . mikor mint igazságügyi államtitkár résztvett a választások intézésében, amikor teljesen általános, egyenlő és titkos választójog alapján folytatták le a választásokat, az ipari munkásságnak egyetlenegy képviselője sem jött be. Rassay Károly : De miért ? Berki Gyula : Nem a miért a fontos, . . . Rassay Károly: De az a fontos! Berki Gyula : . . . hanem az a fontos, hogy ezt a választást nem abszolutisztikus eszközökkel folytatták le, mert akár titkos, akár nyílt volt a választás a kerületekben, a szociáldemokrata párt 25 tagját választották meg az ipari munkásság képviselőjéül. En a múlt nemzetgyűlésen is azt mondtam, hogy ha vannak erőtényezők az országban, akár szimpatikusak azok, akár nem, azokkal számolni kell. A szociáldemokrata párt Magyarországon kétségtelenül erőt jelent . . . Propper Sándor: Hát még ezután! Berki Gyula : ... és a szociáldemokrata párt itteni képviselete bizonyára az ipari munkásság nagy megnyugvását hozza magával. A t. ministerelnök ur, amikor az ipari munkásság képviselőinek bejövetelére megadta az utat és módot, meggyőződésem szerint ugy fogta fel a szituációt, hogy helyes dolog, ha a munkásság képviselői itt ülnek, ha itt ül a szociáldemokrata párt képviselete, mert igy bizonyos kérdésekben könnyebben sikerül a munkásság megnyugtatása. Otthagytam el, hogy Dénes t. képviselő ur ugy állította be a szituációt, hogy itt senki 46*