Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

A nemzetgyűlés 13. ülése 19$2. évi juUus hó 5-én, szerdán. 25Ô1 a Balatonba vizet belehordani. így tehát nem lehet a mérnököket azzal megvádolni, hogy ennek az állapotnak ők az okai. Reischl Richárd: A mérnökök is! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az tény, hogy a balatoni és a siómenti birtokosok között örökös ellentét van. Ha a Balatonban nagy a viz, akkor a balatoni birtokosok azt követelik, hogy az egész vizet, ha lehet, zúdítsák át a Sióba, ha el is önti a siómenti birtokokat, a siómenti birtokosok pedig tiltakoznak az ellen, hogy a vizet az ő birtokaikra eresszék. Ez az ellentét, sajnos, fennáll, s mindaddig, amig a Sió-csatorna nem lesz olyan állapotban, hogy az minden vízfelesleget kellő időben ugy tudjon levezetni, hogy áradást ne okozzon, ezek az ellentétek és bajok meglesznek. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy sok vizet leeresztenek a Sió-csatornába s most is többet eresztettek le, mint szabad lett volna, s ebből áll elő az apadás. Kénytelen vagyok itt szakemberek véleményét figyelembe venni, akik pedig megállapították — nem most, hanem már nagyon régen — azt, hogy maga a párolgás a Balatonban havonként 12—15 cm-rel apasztja a vizet, mig a zsiiipkezelési szabályzat szerint lebocsátandó vízmennyiség havonként 2 cm-es apadást jelent. Ha tehát maga a szárazság 10—15 cm-es apadást idéz el5, akkor nem okozhat a vizleeresztés olyan nagymérvű apadást, mert ez csak 2 cm-es apadást jelent. Ez a hivatalos megállapítás, amelyet kénytelen vagyok mérvadónak tekinteni. Hogy a Sióból most is eresztenek le vizet, ennek az egyik magyarázata az, — amit az igen t. képviselő ur elismert — hogy a kotrási munkálatokat nem lehet folytatni akkor, ha nincs a Sióban viz; a másik ok pedig az, hogy ha a Siót teljesen ki hagyjuk száradni, akkor összeomlik az egész csatorna, az eddigi munkálatok tönkremennek, tehát bizonyos mennyiséget le kell ereszteni a Balaton vizéből. Az, hogy talán többet eresztenek le, mint amennyi szükséges és amennyi az emiitett célból elkerülhetetlen, ez vita tárgyát képezheti. Ebben a tekintetben hajlandó vagyok igen t. képviselőtársamnak teljesíteni azt a kívánságát, hogy bizottságot küldjünk ki az érdekeltek bevonásával — és nemcsak a ministeriumi szakemberekből —, amely ezt a dolgot vizsgálja meg és beszélje meg azokat a módokat, amelyekkel ezen az állapoton segíteni lehetne. Ebbe készségesen belemegyek, mert ha panaszok vannak, azoknak megvizsgálása kötelessége a kormányzatnak. Azt kérdezi továbbá az igen t, képviselő ur, hogy mennyibe kerültek ezek a siószabályozási munkálatok. Ezt is hosszadalmas volna elmondani. Amikor ezeket annak idején az 1908. évi XLIX. te. alapján megindították, akkor tényleg ugy tervezték a dolgot, hogy hajózhatóvá teszik a Siócsatornát; azonban a beállott háborús idők ezt a tervet teljesen lehetetlenné tették, ugy hogy ezzel a' tervvel már nem is foglalkozunk, s a mostani siókotrási munkálatok kizárólag arra szorítkoznak, hogy a Siót olyan állapotba hozzák, hogy áradásoknál le tudják a vizet vezetni anélkül, hogy ez a parti birtokosoknak nagyobb károkat okozna. De még ezeket a munkálatokat is nagyon hátráltatta és megakasztotta a háború, s azok legalább még három esztendeig eltartanak, ha a mostani arányban folytathatók is. Erre legkevesebb 100 millió korona költség kell. Mindenesetre elég nehéz a helyzet akkor, amikor a pénzügyminister ur nem mindig van abban a helyzetben, hogy kellő összegeket -bocsáthasson rendelkezésre. Arra a sok kérdésre, amelyet az igen t. képviselő ur itt szives volt nekem feladni, azt válaszolhatom, hogy megindítjuk a vizsgálatot abban a tekintetben, hogy nem bocsátanak-e le a szükségesnél nagyobb vízmennyiséget. Megjegyzem, hogy abban is lehet valami igazság, hogy időnként bizony több vizet látnak a Sión lemenni, mert bevallották a munkálatokat vezető mérnökök, hogy mikor a kotrógépeknek szenet kell vinniök, akkor azért, hogy megtakaríthassák az óriási fuvardíjakat, a szenet hajón viszik s arra az egy éjjelre több vizet eresztenek a csatornába. Ez tisztára gazdasági szempontból, az államnak való takarékosság szempontjából történik. (Mozgás a baloldalon.) Ami a balatoni kormánybiztos hatáskörét illeti, erre határozott választ nem adhatok. A balatoni kormánybiztosságnak fentartása is már több esetben kérdésessé vált, ez tehát egy kormányzati tény, s a kormányzatnak együttesen kell eldöntenie azt, hogy fentartja-e ezt a kormánybiztosságot, s ha igen, milyen hatáskört biztosit neki. Rupert Rezső : Még a műszaki kormánybiztos hagyján, de a másik, a fürdőbiztos teljesen felesleges. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Fürdőbiztos már nincs Rupert Rezső: Tudom. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ami azt a kérdést illeti, hogy mekkora összeg kell még a csatorna befejezésére, mint már emiitettem, erre a célra 100 millió korona irányozható még elő. Ezekben összpontosulnak ezek a kérdések, amelyekre röviden megadhatom a választ abban, hogy a nagymérvű apadásnak első és főoka a szárazság. Abban a tekintetben, hogy ezt a bajt előmozdítják azzal, hogy több vizet eresztenek le, mint amennyire szükség van — mert vizet kell leereszteni — hajlandó vagyok egy bizottságot kiküldeni és abba az összes érdekeltségeket — mindazokat, akiknek bevonását az igen t. képviselő ur kívánja — bevonni. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl,) BT