Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

À nemzetgyűlés 13. ülése 1922. évi július hó 5-én, szerdán. â8§ normális vizszinét is, ami mellett ugy a gazdasági, mint a fürdőérdekeltség a maga érdekeit meg tudja védeni : a kiüti zsilipküszöb felett 103'96 méter, a tenger szine feletti magasság 80 cm.-ben, összesen tehát 104 méter 76 centiméterben állapították meg. Mi történt azonban ? A Sió szabályozása, amelynek befejezését 191 l-re Ígérték, természetesen még ma is tart. De tart még hosszú évekig, mert az előirányzott 50 köbméternyi szelvénynek eddig csak 60%-a készült el, már pedig, amig a csatorna teljesen el nem készül, nekünk tétlenül kell nézni, hogy vagy a fürdőérdekeltség károsodik a száraz esztendőkben száz meg száz millió koronákkal, vagy pedig nedves esztendőkben a gazdasági érdekeltség szenved száz meg száz millió korona károkat. Természetes dolog, hogy a Sió-szabályozási munkálatok állami számlára történnek, még pedig akként, hogy az ottani vállalkozó a kiadott munkabérekhez, költségekhez kezelés, szerszám- és gépkopás cimén bizonyos százalékot hozzászámíthat. Ki gondolja azt, hogy ez a vállalkozó iparkodni fog a munkálatokat hamarosan befejezni ? Ha ] pedig ebben a tempóban halad tovább a szabályozás, ugy ez a munkálat még hosszú évekig eltart. A Sió-csatornának ebben a szélességben való megépítése is utópisztikus terv volt, mert az 50 méterest nyilast azért csinálják, hogy a Siót hajózhatóvá tegyék. Mi már annakidején felemeltük tiltakozó szavunkat ez ellen, mert a Sió-csatornának haj ózhatóvá tétele nem gyakorlatias és j övedelemnélküli befektetés, hiszen a Balaton mentén nincs olyan árucikkünk, amit a Sió-csatornán szállíthatnánk. A Balaton-menti bor tudvalevőleg észak felé Stájerországba, Bécsbe veszi útját, a gabona a délivasuton jöhet Budapestre, ami kőanyag pedig van, — amiről mindig beszélnek, hogy utfedéshez szükséges — az a Dunán olcsóbban és közelebbi utón megszerezhető. Mondom, amikor elhatározták annakidején,hogy 50 köbméteres nyilassal épitik meg a Siót, mi tiltakoztunk ez ellen és arra hivatkoztunk, hogy a 30 köbméteres nyilas elegendő, inkább a megépítés legyen sürgős. Ezt a javaslatot nem fogadták el. Ha jól tudom, azl916—1917—918. esztendőkben, tehát nem is olyan régen, 4—5 évvel ezelőtt, a Balaton vízállása óriási magasságú volt, 1916-ban 150 cm. a Sió küszöb felett. Mi gazdák, akiknek birtokai a Balaton mentén fekszenek, óriási károkat szenvedtünk. Több izben jártunk a ministernél azzal a kéréssel, hogy a Sió utján fokozottabb mértékben eresszék le a vizet. Mindig azt a feleletet kaptuk, hogy ezáltal a siómenti gardák károsodnának és nem lehet egyik érdekeltség javát a másiknak kárára szolgálni. A Sió-csatorna olyan állapotban van, hogy nagyobb vizet nem lehet rajta átvezetni. Ma, amikor a balatoni fürdők érdekében emeljük fel tiltakozó szavunkat, hogy sok vizet eresztettek le a múltban és eresztenek le ma is a Sión, azt a választ kaptuk, hogy nem a Sió vizeresztésétől függ a Balaton vízállása, hanem függ attól az óriási párolgástól, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1920. — I. KÖTET. amely a Balatonnál rendkívüli mértékben mutatkozik. Mint laikusnak elsősorban meg kell hajolnom a mérnöki tudás előtt, de ez, ugyebár, csak addig a pontig mehet, amig saját tapasztalataim és matematikai számításaim alapján meg nem állapítom, hogy nincs igazuk,- és be tudom bizonyítani számadatokkal, hogy igenis történtek mulasztások a Balaton vizének leeresztése körül és. mint ahogy egyik tolnamegyei képviselőtársam — meg is nevezem — Renczes János utján értesültem, olyan vizeket dobnak a Sióba, hogy a halászok nem tudják mi történt a Sió-csatornában, vájjon felrobbantották-e, a zsilipet vagy felhőszakadás volt-e? Mikor pedig a mérnököket kérdezik, azok tagadásba veszik, hogy több vizet engednének le, mint amennyi meg van engedve. Tehát igenis állítom, hogy nagy mulasztások történtek a Balaton kezelése körül és az utolsó két esztendőben körülbelül 50 centiméternyi vizet könnyelműen eresztettek le a Sió-csatornán át, ehhez hozzáadva ahhoz a 14 cm plust, amellyel a víz a zsilip felett ma van, a + 64 cm, elég lenne a fürdőérdekek megvédéséhez. Bizonyítékaimat a következőkre alapítom : A Velenczei- és a Balaton-tavat hasonlítom össze. A Balaton vizgyüjsőmedencéje hatszor akkora, mint a saját területe, a Velenczei-tóé psdig csak négyszer akkora, mint a saját területe. A Balaton tudvalevőleg az esőből táplálkozik, amely 50 évi átlag szerint a mi vidékünkön 630 millimétert tesz ki, tehát 63 centiméter magasságban emeli a Balaton vizét. Azonkívül a Balatont táplálja több kisebb-nagyobb patakocska és ér, ezek közül a legnagyobbak a Tapolcza és a Zala. Ha pedig essze akarjuk számítani, hogy 50 év óta mennyi viz folyt le a Balatonba a vízgyűjtőből, ez a számvetés nehéz és ma sincs tulajdonképen teljesen kifejtve, csak következtetni lehet reá. Lóczy könyvébőlidézek néhány adatot, ö kimutatja, hogy a Balaton-vizgyüjtőböl befolyt vízmennyiség másodpercenként 1893 szeptemberében 6'1, 1894 novemberében 9" 6,1895 áprilisában 37'6 köbmétert tett ki. Ha tehát ezeket a számadatokat figyelembe veszem és tekintetbe veszem azt, hogy a vízgyűjtőből lefolyó vízmennyiség percentualiter kiszámitása csak közvetkeztetés utjánlehetséges, vagy attól függ hogy ez esőzések hosszabb időközökben és szárazság után jutottak a vízgyűjtőbe, amikor kevesebb viz folyikle természetesen a folyókon, ha pedig az esőzéseksürtibben következnek, akkortöbb vizet kapunk a vízgyűjtőbe — ugy ez összevetésből azt a következtetést vontam le Lóczy adatai nyomán, hogy a vízgyűjtőbe 3 billió köbméter viz jut, ebből pedig a Balatonba 540 millió köbméter Ha hozzászámítom a 63 centiméternyi esőzést, viszont pedig számitok 100 centimétert a vízgyűjtőből, akkor esős esztendőben a Balaton vizét az eső és a vízgyűjtő vize 163 centiméterrel növeli. Száraz esztendőkben, mint amilyen a múlt év is volt, amikor csak 533 milliméternyi eső esett le — ugyanakkor azt is számitásba veszem, hogv több 87