Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

A nemzetgyűlés 13. ülése 1922. évi július hó 5-én, szerdán. 279 Propper Sándor: Akkor ne tessék azt állítani, hogy román kérdéssel jövök ide. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Micsoda dolog ez? Nem tűrjük!) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy zaj.) Szabó István (sókorópátkai): Hazaárulók! Ernst Sándor : Kérjen bocsánatot a Háztól ! Wolff Károly: Bocsánatot kérjen a Háztól! (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen; Bocsánatot!) Elnök : Az ülést felfüggesztem ! (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Addig nem beszél, amig bocsánatot nem kér! Felkiáltások a szélsöbdloldalon : Miért kérjen bocsánatot ?) Varsányi Gábor: Üljön le! Kérjen bocsánatot! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Orgovány !) Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán! (Állandó nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Gr. Ráday Gedeon : Addig nem beszél ! (Felkiáltások a jobboldalon : Nem tűrjük ! Kérjen bocsánatot! Addig nem beszél!) Elnök (csenget) : Csendet kérek a ház minden oldalán ! Most Propper képviselő urat illeti a szó. Rakovszky István : Még nincs megnyitva az ülés! Elnök : Meg van nyitva az ülés, már ezelőtt két perccel meg volt nyitva. Propper Sándor : Méltóztassék nyugodtan meghallgatni. (Felkiáltások jobbfélől: Bocsánatot!) Azt mondottam, hogy a ministeri székekből objektivitást követelek. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nem igaz ! Nem azt mondta !) Vázsonyi Vilmos: Vigyék fel a jegyzeteket az elnökhöz! Kérem az elnök urat, tekintse meg a gyorsírói jegyzeteket! Propper Sándor: Kérem megállapítani a gyorsírói jegyzetekből, hogy mit mondtam. Elnök: Már felkérettem a jegyzeteket. Mihelyt megkapom, meg fogom állapítani. Rakovszky István: Már előbb meg kellett volna nézni! Elnök : Kérem Kakovszky képviselő urat, aki tudja, hogy mily nehéz e helyet betölteni, ne akadékoskodjék folyton, hanem inkább legyen segítségemre, hogy a tanácskozás rendjét fenntarthassam. (Zaj jobbfélől.) Nagy Ernő : A szocialistákat is védjük, ha igazuk van! (Zajos közbeszólások jobbfélől.) Bocsánatot kérek, itt csak magyarok vannak, nem zsidók! Esztergályos János: Vagyunk olyan magyarok, mint önök odaát. (Zaj jobbfélől) Urbanics Kálmán: Nemzetközit itt nem talál egyet sem ! Peyer Károly: Tegnap tapsoltak, mikor azt mondtam, hogy a nemzetközi összeköttetéseket felhasználjuk ! Urbanics Kálmán: Hazafias célra! Annak tapsoltunk ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek a Ház minden oldalán Î Propper Sándor: Ezt a kijelentést azért tettem és azt hiszem joggal tettem, .. . (Zaj jobbfelöl és a középen.) Fáy Gyula : Joggal tette ? Bocsánatot kérjen előbb ! Addig itt nem beszól ! (Zaj.) Fábián Béla : Miért kérjen bocsánatot ? Melódiáért ? Elnök: Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Propper Sándor : ... mert a belügyminister ur a válaszában — mint mondottam volt — olyan kijelentést tett, mintha én románoknak fognám a pártját. Később, mikor én azt mondottam: neveket olvasok fel, azt mondotta a minster ur, hogy elég r sajnos, hogy magyarok is csinálnak ilyesmit. Én ebben az objektivitás hiányát láttam és ezért mondottam: »ministeri székből objektivitást várok.« (Zaj jobbfélől.) Méltóztassék tehát meghallgatni. A szóbanforgó éhségsztrájk résztvevői nem román, hanem magyar állampolgárok. (Felkiáltások jobbfelöl: Hazaárulók !) Hegyeshalmy Lajos: Nem arról van szó! (Zaj. Egy hang a jobboldalon: A bukaresti parlamentben kell ezt elmondani, nem itt!) Propper Sándor : Nem hiszem, hogy hazaárulók, mert akkor nem internálnák, hanem törvény elé állítanák őket, tehát nem lehetnek hazaárulók, csak valami apróbb kihágást követhettek el. Ezek pedig a következők: Kertész Jenő, (Félkiáltások jobbfelöl: Magyarok!) Komjáthy Ferenc, Kollmann László, Wagner Béla, Englender Ferenc. (Zaj jobbfélől. Egy hang a jobboldalon : A kutya is megveszne a nevüktől !) Propper Sándor : Lehet, hogy a nevük nem jól hangzik, de azért a nevükből is látható, hogy de facto magyarok és nem románok. Ismétlem tehát, hogy miután kielégítő választ nem kaptam sem az igazságügyminister úrtól, sem a belügyminister úrtól, ennélfogva az igazságügyminister ur válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, akik tudomásul veszik a választ, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. (Félkiáltások jobbfelöl : és a középen Mlenpróbát !) A határozatot már kimondottam, mert a ' többség szemmel láthatólag meg volt állapitható.