Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

A nemzetgyűlés 13. ülése iû, vány, amelyet tárgyaltatni akarnak, elő van-e készítve ugy a kormánynál, hogy már a holnapi napon tárgyalható legyen, ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) ne méltóztassék a módositást elfogadni, miután napirendi változtatásnál mindig előre el kell intézni az ügyet. Ennél az esetnél is nem az a szándéka a kormánynak vagy nekem, hogy elzárkózzunk ilyen tárgyalások elől, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) hanem meg kell rá keresni az alapot, elő kell késziteni a tárgyat, hogy tárgyalásra alkalmas legyen, és akkor a kormánnyal, elsősorban pedig a ministerelnökkel érintkezni kell, hogy a nemzetgyűlés munkarendjének keretébe beillesszék azt a tárgyalást akkor, amikor az időpont arra a legalkalmasabb. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, nekem mint ministernek kötelességem volt felállani. miután az indítványozó ezt előzőleg nem tudatta velünk, tehát arra nem lehettünk készen. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak csendben maradni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfélől.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kötelességem volt felállani és arra kérni a Nemzetgyűlést, hogy az elnök ur által ajánlott napirendi indítványt fogadja el. Engedelmet kérek, mikor én ezt kötelességből tettem, nem tudom, miért kaptam lármát. Mert ha valami támadásról vagy valami ráfogásról van szó, vagy nem tudom én, más tárgyakról, életbevágó kérdésekről, akkor lármát csinálni a ministerrel szemben : ez sokszor lélektanilag érthető, de egy napirendi indítványnál . . . Propper Sándor : Amikor a minister gorombáskodott. Elnök : Propper képviselő urat rendreutasítom. (Zaj. Egy hang jobbfélől : Nem szovjet !) Peyer Károly : A hang ugyanaz ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kérem, felolvasom, amit mondottam. (Halljuk! Halljuk! jobbfélől.) Itt vannak a gyorsírói jegyzetek. Engedelmet kérek, én is ember vagyok. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Én is ember vagyok és ha az uraknak van joguk megharagudni, akkor másnak is van joga. (Helyeslés a jobboldalon.) Létay Ernő : Uraim, szeressük egymást ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : En sohasem kezdtem el a személyes harcot, legyenek meggyőződve az urak. Sohasem kezdtem el és nem is fogom elkezdeni, amig velem szemben nem kezdik el. Mondom, amikor lármát kaptam, nem értettem meg, hogy miért kaphatok lármát egy napirendi inditvány javasolásánál, amelyhez négy képviselő szólhat hozzá. Nem értettem, mert nem tudtam semmi magyarázatát adni ennek. Miután a lárma még erősbödött, azt mondottam rá : Az urak beszélhetnek, amit akarnak. . . (Felkiáltások balfélŐl : Ez az ! Halljuk ! Halljuk ! jobbfélől.) Őri-Szabó Dezső : Várják meg a mondat végét. (Nagy zaj.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — I. KÖTET. I évi július hó 5-én, szerdán. 273 Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ezen az oldalon is. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... és azt mondottam : Mi azt tesszük, amit a kötelesség parancsol. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hát ez sértés, t. képviselő urak ? Farkas István : Nem ez a sértés. Az első a sértés. Elnök : Csendet kérek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A sértés az önök részéről jött velem szemben ; a sértés onnan jött. önök provokáltak engem, nem tehetek róla. Meg kell állapitanom, hogy nem én provokáltam az urakat. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak, mert kénytelen lennék az ülést újból felfüggeszteni. A Ház minden oldalán kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kénytelen vagyon indítványomat fentartani s arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az elnök ur által javasolt napirendet fogadja el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra van feliratkozva ? Csík József jegyző: Öri-Szabó Dezső! Drozdy Győző (szólásra jelentkezik). Elnök : A napirendhez már fel vannak irva ketten a túlsó oldalról. Drozdy Győző: Ezt is elveszik. Öri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak nekem elhinni, hogy mi épugy tisztában vagyunk a drágaság kérdésének nagy horderejével és súlyával, mint a t. túloldal, (Helyeslés a jobboldalon.) de viszont méltóztassanak megengedni, hogy ilyen nagy horderejű kérdésben a kormány megfelelő információt és feleletet adhasso^ arra a kormánynak kell megválasztania az időt* Farkas István : Most akarja magát informáltatni ? (Nagy zaj.) Őri-Szabó Dezső: Ez olyan nagy anyag, amelyet a kormánynak mindenesetre mégis csak át kell néznie. Ezért tehát a magam részéről az elnök ur napirendi indítványát fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Amikor Rakovszky t. képviselőtársam (Zaj, Elnök csenget.) az elnöki napirendi inditványnyal szemben a maga inditványát megtette, én igazán nagy érdeklődéssel hallgattam Rakovszky t. képviselőtársam inditványát és nem is gondoltam arra, hogy a mélyen t. túloldal egy része ezt az alkalmat arra fogja felhasználni, hogy itt egy hosszabb ideig tartó napirendi vitát rendezzen és a Ház idejét ezzel a valóban üres napirendi vitával igénybevegye. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! A drágaság neki üres kérdés !) Bocsánatot kérek; nekem épen olyan jogom van erről a helyről szólni, 35