Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

264 A nemzetgyűlés 13. ülése 1922. évi július hó 5-én, szerdán. dóan üldözi ezt a szegény asszonyt. Soha büntetve nem volt...« Kabók Lajos: Talán piros virágot adott? Elnök : Csendet kérek ! Drozdy Gyözö (olvassa) :... »Férje hadirokkant, saját háza van Szekszárdon, rendes adófizető. A népgyűlés utáni napon két detektiv bevitte Horti rendőrkapitány elé és megparancsolta neki, hogy egy órán belül hagyja el a várost. Végzést nem hoztak, ilyet neki nem is adtak soha. Másnap a vásárban elfogták és minden kihallgatás, jegyzőkönyv nélkül lecsukták és tiz napig fogva tartották.« Rassay Károly: így szokták! Renczes János : Megérdemelte ! Én ismerem ! Drozdy Gyözö: Már az ötödikre mondja, hogy ismeri. Ugylátszik t. képviselőtársam minden ismerőse megérdemli, hogy lecsukják ! Renczes János: Ezt tudja mindenki! (Egy hang half elől: Talán nem minden ismerése csirkefogó ? Rassay Károly: Hol a törvény? Drozdy Győző : Mondjon már olyan ismerőst is, akit le nem csuktak! Rassay Károly : Sok embert le kellene csukni ugyanezért. Drozdy Győző (olvassa) : »A választás napján Kiss rendőrfogalniazó kihozatta őt és arra kérte, hogy menjen Ocsénybe leszavazni a kormánypártra. Amikor ezt megtagadta, visszaküldték őt a fogdába. Tiz nap után kieresztették, két rendőrrel kivitették a vasúthoz és arra kényszeritették, hogy utazzon el, hagyja ott házát és családját.« Rassay Károly: Nem volt rá vevő mindjárt? Drozdy Gyözö (olvassa) : »Semmiféle rendőri határozat a kezében nincs, ugy hogy nem is tud felebbezni, mert irást ezekről egyáltalában nem adtak neki.« Propper Sándor : Ez már igy szokás ; irás nélkül csinálják ! Drozdy Győző : Ezeket az embereket, t. képviselőtársam ismeri. Most én olyanokról mondok el eseteket, akiket viszont én ismerek. (Egy hang a szélsőbaloldalról: De aBert ö is ismerheti!) Az én választókerületemben, Kiskomárom székhelyen lakik két ember. Propper Sándor (a távozó minister elnök felé) : A ministerelnök ur idegei nem birják ! Drozdy Gyözö : Az egyik Ivancsics Kálmán iparos, aki az én szavazóm volt,... Meskó Zoltán: Ismerem! Drozdy Győző : ... a másik Marton János az egyetlen kisgazda, aki a kormánypártra szavazott Kiskomáromban és aki ellenem harcolt. Mi történt evvel a két emberrel? A választások után természetesen kibékültek és elsején bent voltak Nagykanizsán. A hírhedt nagykanizsai rendőrség, melynek ebben már nagy prakszisa van, rögtön lefogta és figyelni kezdte őket. Bekísérte őket a vonatba is, odaült melléjük egy civilruhás rendőr, aki végighallgatta a beszélgetésüket, és amidőn ez az Ivancsics Kálmán, az én szavazóm azt mondotta a kormánypárt szavazójának, Marton Jánosnak, hogy a vasárnapi népgyűlésen a Kovács nagyon üdvöseket mondott, akkor mindkét embert megfogták, a vonatról leszállították, puskatussal jól elnáspángolták, még pedig a kormánypárti szavazót is azon cím alatt, hogy : Te disznó kommunista, te is Drozdyra szavaztál. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Legalább megvolt a paritás. Rassay Károly : Még ma sem mert rágalmazási pert indítani. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Drozdy Győző : Bevitték őket a vasúti épületben levő rendőri fülkébe és ott újra kezelés alá vették őket. Az a tisztelt barátom kék arccal és kék szemekkel itt van fenn a nemzetgyűlés karzatán, ha valaki nem hinné, menjen fel és győződjék meg róla. (Elénk derültség a jobboldalon és a középen. Félkiáltások : Van még más kékszemű ember is !) Rassay Károly: Kár ezen nevetni! (Folytonos zaj.) Drozdy Gyözö : ... és azután győződjék meg arról, hogy Magyarországon vannak még olyan képviselők, akik a jogrendnek ilyen brutális lábbaltiprásán még mulatni és kacagni tudnak. Rassay Károly : Szégyelni kell ezeket, nem pedig nevetni rajtuk ! Esztergályos János ; Éljen a jogrend ! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Klárik Ferenc : Ezért kell ott önöknek a nyilt szavazás ! (Folytonos zaj. ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Drozdy képviselő nrat illeti a szó. Drozdy Gyözö : De, hogy nemcsak a vidéken van ez igy, hanem ez a dolog átterjed már a városok rendőrségére is, bizonyítja az a levél, amelyet ma kaptam Tapolcsányi Kálmán volt bankigazgatótól, (lakik József-körut 65. szám alatt). A levél a következőképen szól. (olvassa) : »Múlt hó 22-én, reggel öt órakor megjelentek lakásomon Csányi és Seleznik detektívek és a rendőrségre vittek. Kihallgatás után if j. Almássy István és Ledovits Kálmán fogtechnikus ellen hitelefési csalás és zsarolás miatt, a detektívek ellen pedig megvesztegetés miatt feljelentést tettem, amit Vizer Dezső százados és lovag Tichel igazolt is. Másnap újólag kihallgattak, szembesítettek a detektivekkel és elbocsátottak. Az utcára érve, Seleznik detektiv visszahívott és a rendőrség épületében a lépcsőházban inzultált, illetve pofonütött kétszer, mire én segítségért kiáltottam. Kiáltásomra 10—15 detektiv reámrohant, lefogott, botokkal a hasamba döftek és vertek«. Horváth Zoltán : Keresztény liberalizmus. (Zaj.) Drozdy Győző (olvassa) : »Ezen ütlegelés után véresen kerültem az utcára, amit Dusárdy