Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-12

A nemzetgyűlés 12. ülése 1922. évi július hó 4-én, kedden. 241 ben ült és a választás lefolytatása dolgában igazán példáját mutatta az erélyes és energikus belügyministerek portéjának, . . . Rupert Rezső : Hogy hogyan kell engedelmeskedni Gömbösnek. Rassay Károly : ... amikor az egyik bombamerénylet történt, akkor az az energikus belügyminister ur valahogyan — azt hiszem, akarata ellenére — konfliktusba keveredett egy társadalmi egyesülettel, és ebből a konfliktusból ugy került ki a belügyminister ur, hogy ez a társadalmi egyesület az ő hatósági intézkedéseit plakátokon támadta meg, ... Fábián Béla : Gyalázta ! Gyalázta ! Rassay Károly : ... őt árulónak minősítette, hermafrodita politikusnak mondotta és kijelentette, hogy el fognak vele bánni. (Felkiáltások a baloldalon : El is bántak vele I) Hol van az az erős kormány, amely ilyen ténnyel szemben nem tudja a kötelességét . . . Kállay Tamás : Azért hagyta el a helyét ! (Félkiáltások a jobboldalon : Az állását kötötte ahhoz !) Rassay Károly : ... és a kezeire bizott hatalommal nem tud érvényt szerezni a, sajnos, saját személyével azonossá vált állami tekintélynek. Mit tett a belügyminister ur ? Elment, mint valami jámbor polgárhoz illik, a büntetőbírósághoz és becsületsértésért beperelte a társadalmi egyesületet. (Derültség a baloldalon. FélkiáUások jobbfelől : Mit tett volna ?) Azt kérdezi közbeszóló képviselőtársam, hogy mit csináljon ? Mit gondol a képviselő ur, ha itt a szociáldemokrata pártnak valamelyik szakszervezete vagy pártszervezete ragasztott volna ki Budapest utcáin ilyen plakátot, akkor önnek most tépelődnie kellene azon, hogy mit csinált volna a belügyminister ur 1 ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső: A bűnszövetkezetek autonómiája ! Rózsa Sándortól nem kérdezték meg, hogy szabad-e feloszlatni. Feloszlatták. (Zaj.) Peyer Károly : Gömbös elment a bankettre tüntetni a minister ellen. Elnök : Csendet kérek. Rassay Károly : Az az erő, amely nem tud mindenkivel szemben egyformán érvényesülni, az az erő, amely nem tud a törvénytiszteletnek minden téren érvényt szerezni, erőszakká degradálódik le, és az erőszak ebben az esetben semmi egyéb, mint az erkölcsi erő hiányának palástolása. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Rupert Rezső: Bombákat találnak egy egyesületben és nem oszlatják fel. Rassay Károly : Számon tudnám kérni a t. kormánytól azt is, vájjon milyen lépéseket tett a múlt nemzetgyűlés legutolsó ülése alkalmával nevekkel, tanukkal kapcsolatosan bejelentett merényletterv dolgában, melyet erről a helyről akkor Rupert Rezső t. képviselőtársam jelentett be, és amely rövid két hónap múlva valósággá vált. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. Nagyon lekötelezne a t. kormány, ha megmutatná, milyen nyomozást végzett ennek a bejelentésnek kapcsán, melyben t. képviselőtársam elmondotta itt, hogy merényleteket készitenek elő, megmondotta a neveket, megmondotta a részleteket, a tanukat, akiktől a közelebbi adatokat meg tudják kapni. De hát egyezzünk ki, Magyarországon abszolút jogrend van és ne beszéljünk többet róla. (Derültség a baloldalon.) En megállapítom azt, — birok annyi objektivitással — hogy ebben a kérdésben nagyot javultak az állapotok ; nem tagadom. Csak azt ajánlom Nagy Emil t. képviselőtársam figyelmébe, aki általában véve ilyen kérdésekben bizonyos könynyebbséggel siklik át a problémákon, hogy akkor ne kicsinyelje le azoknak az embereknek munkáját, akik nehéz időkben sokszor személyük veszélyeztetésével impulzust adtak a kormánynak, módot adtak neki, támaszt adtak neki arra, hogy felvegye a küzdelmet azokkal a forradalomból ittrnaradt sötét elemekkel szemben, (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Egy hang balfelől : Éljen Rupert !) akik ezt a nemzetet két éven keresztül meggyalázták és megbecstelenitették. T. Nemzetgyűlés I A közbiztonság fogalmát magába ölelő j ogrenden kivül azonban ahhoz, hogy mi külföldi tőkét kapjunk és megteremtsük azokat a munkaalkalmakat, amelyekre ennek a nemzetnek szüksége van, ugy érzem, elsősorban politikai és gazdasági szabadságra van szükségünk. Propper Sándor : És erkölcsi integritásra ! Rassay Károly : Politikai szabadságra is szükség van, szükség van becsületes sajtóra, becsületes gyülekezési és egyesülési szabadságra és mindazokra, amiket i övi den ugy hivnak, hogy közszabadság. Ha azt akarjuk, hogy idegen tőke jöjjön be ennek a nemzetnek kiszáradt gazdasági területeire, ha azt akarjuk, hogy idegen tőke segítségével munkaalkalmakat teremtsünk, akkor nem szabad nekünk magunknak olyan intézményeket fentartani, amelyek kifelé azt a látszatot mutatják, sőt ezt egyes urak alá is támasztják, mintha idebenn olyan állapotok volnának, hogy minden pillanatban félni kell attól, hogy máról-holnapra a bolsevizmus vagy kommunizmus ki fog törni. A nemzet közállapotainak ilyen beállítása semmi körülmények között nem fog ösztönzőleg hatni az idegen tőke bevonására. Hiszen őszintén megvallva, nem is tudom mit szóljak ahhoz, amikor a másik oldalról pl., az internálásokról lévén szó, egyik képviselőtársam megengedte magának azt a kedélyességét, hogy azt mondja : addig még mindig szükség van internálásra, amig azok az urak, akik mint a szociáldemokrata párt tagjai ide bejöttek a parlamentbe, internálva nem lesznek. (Egy hang a jobboldalról : Nem volt az komoly dolog 1) A tegnapi napon voltunk tanúi ennek az igazán könnyelmű kijelentésnek, amelyről talán ő maga sem hitte milyen, súlyos következményei lehetnék nemcsak befelé, hanem elsősorban kifelé. (Felkiáltások a szélső31