Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-12

A nemzetgyűlés 12. ülése 192, ről kibőviteném. Például megszoritani kívánom az államfő jogkörét abban a tekintetben, hogy például a feloszlatás jogát a nemzetgyűléssel szemben korlátlanul ne alkalmazhassa. (Helyes­lés bal felöl.) Rakovszky István : Ugy van ! Ha vád alá akarják helyezni, akkor feloszlatja a nemzet­gyűlést ! Rassay Károly: Meg kivánom szorítani az az államfő jogkörét abban a tekintetben is, hogy a hadseregre vonatkozó vezérleti, vezény­leti és belszervezeti jogot ne felelősség nélkül, hanem csak a felelős ministerium utján gyako­rolhassa. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a rendel­kezés régi közjogi harcainkból itt maradt anakronizmus gyanánt került a törvénybe. Akként és azért került bele, mert a régi nem­zetgyűlés nem tudott elég energikus lenni saját jogainak megvédésében. Rakovszky István: Becsempészték az esküt. (Mozgás.) Rassay Károly : Amint a magam részéről ezen és hasonló tereken — méltóztassanak meg­engedni, hogy ne soroljam fel azokat a pontokat, amelyeknél én megszorítással kívánok élni az államfői jogkör tekintetében — megszorítással kívánok élni, ugy bevallom őszintén, hogy vannak olyan terek, amelyekben az államfő jogkörét bővítenem. S itt elsősorban a főkegyúri jog gyakorlására gondolok. (Mozgás a baloldalon.) Méltóztassanank megengedni, azért mondom, hogy nem személyre szabom az államfői jog­kört, viszont aggódva látom, hogy a főkegyúri jog, amely élő, tartalmas joga volt az ezeréves magyar alkotmányak és a magyar államnak, ma egy uzus által lassan, de biztosan el fog veszni, a magyar nemzetre nézve. Én tehát objektiv akarok lenni ; mikor nemzetem érdekében a nemzetgyűlés jogkörének védelmében az államfői jogkört bizonyos tere­ken meg kivánom szorítani, akkor kivánom azt, hogy más terrénumon akár az államfői jogkör kibővítésével, akár egyéb megoldással gondos­kodás történjék a tekintetben, hogy a magyar nemzet ezeréves jogi állományából jogokat fel ne adjunk, jogokat elveszni ne engedjünk. Ugron Gábor: Az ezeréves magyar apostoli király gyakorolhat csak főkegyúri jogot! Rassay Károly : De ha szabályozni kívánjuk s ugy látjuk, hogy fenforog annak szüksége, hogy szabályozni kell az államfői jogkört a hatalmi kör szempontjából, akkor ugy érzem, hogy még inkább szabályozni kell azt az idő­tartam szempontjából. (Helyeslés bal felöl.) 8 itt meg kell vallanom őszintén, hogy azok, akik az 1920 : I. törvénycikket előkészitették, valamint azok, akik azt letárgyalták, s az a nemzetgyű­lés, amely azt elfogadta, sohasem gondolt arra, hogy ezt akként iktassák törvénybe, hogy itt egy életfogytiglani államfő választassák. (Ugy van! balfelöl) Rakovszky István : Az kellene még ! 2. évi július hő 4-én, kedden. 237 Rassay Károly: Az életfogytiglani konzu­loknak sorsa a klasszikus korban diktatúrához, a modern korban pedig császársághoz, minden körülmények között pedig önkényhez s az ön­kény után és nyomában a nemzet pusztulásához vezetett. De ha ez igy volt akkor, amikor dik­tátorok és császárok diktatúrájához vezetett, annál inkább el fog vezetni a nemzet pusztu­lásához, ha az egyéni felelőséget nem viselő, a sötétben megmaradó kisemberek összeszövetke­zésének diktatúrájához vezet. ( Ugy van ! balfelöl.) Rupert Rezső : G-ömbös közjogi helyzetét tisztázni kell. (Derültség.) Sándor Pál : Nagyon jó ! Rakovszky István : Nagyon jó ! Passay Károly : Ugyanazok az indítóokok, amelyek bennünket arra vezettek, hogy ideigle­nes alkotmányt adjunk a nemzetnek, vezettek bennünket arra is, hogy ezt a kérdést nyitva hagytuk addig, amíg a tiszántúli választások lezajlásával legalább a csonka keretek között mégis teljessé válik a magyar nemzetgyűlés képe. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Hallj"uh! bal felöl.) Ezek az okok megszűntek, elérkezett tehát minden jogi indoka annak, hogy félretéve minden hiperlojalitást, ezt a kérdést bátran, a nemzet érdekében megoldjuk. (Helyeslés a bal­oldalon.) De amint megvannak a jogi indokok, ugy érzem, hogy fenforog az erkölcsi kényszer is ebben a tekintetben. Mert ha az a nemzetgyű­lés, amelyből államfői személyi jog is deriválta­tott, köteles volt magát uj választásnak alávetni, és e választásból, amely önök szerint tiszta vá­lasztás volt, egyharmadrészben jött vissza, akkor az erkölcsi logika az, hogy vesse alá magát mindenki a nép döntésének, aki a régi nemzet­gyűléstől jogokat kapott. (Helyeslés a baloldalon.) Rakovszky István: Ez nem történik a vi­lágért sem. Rassay Károly : Ha nem történik, ez azt mutatja, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés épugy nem áll hivatása magaslatán, mint ahogy nem állott a múlt nemzetgyűlés. Friedrich István : Ebben van valami. Rupert Rezső : A hatalom urai sok mil­liárdjába kerülnek az államnak, azért, hogy vannak. (Zaj.) Rakovszky István: Udvartartás! (Derültség a jobboldalon.) Nevetséges csakugyan az udvartartás. Rassay Károly: xlz alkotmányjogi konszo­lidációnak harmadik stációja a törvényhozás s a végrehajtó hatalom reprezentánsa, az államfő jogkörének szabályozása után a nemzetgyűlésnek, a törvényhozó testület költségvetési jogának visszaállítása. Az alatt az idő alatt, amely eltelt azóta, hogy az u. n. alkotmányos élet helyreállt, az alkotmányos költségvetési joga a nemzetnek teljesen elveszett. Immár harmadik éve , . . Rupert Rezső: Az ujoncmegajánlási jog!

Next

/
Oldalképek
Tartalom