Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-11

208 A nemzetgyűlés il. tiiése 1922. évi' július hó 3-án, hét fórt. voltak, akiket a bányaigazgatók dirigáltak, akiket az egyes részvénytársaságok arra használtak fel, hogy távol az ország centrumától, távol minden kultúrától azt csinálják a munkássággal, azt csinálják a néppel, amit ők akartak, (ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj és ellenmondásoJc a jobboldalon. Felkiáltások : Ez nem tartozik a közigazgatásra!) Elnök : Csendet kérek a Ház minden oldalán. Peyer Károly : Ezek olyan tények, amelyeket nem lehet elintézni ugy, hogy letagadják . . . (Felkiáltások a, jobboldalon: Mesék!) Hegyeshal

my Lajos : Alaptalan állítás ! Peyer Károly : ... és letagadják elsősorban azok, akik ezekről épugy tudomással birnak, mint én. (Zaj a- jobboldahn és a középen; felkiáltások: Bizonyítson !) Aki pedig e tekintetben kétségben van, legyen szives, vegye elő a Ház régi naplóit, amikor itt interpelláció formájában ezek a kérdések szóbakerültek, vegye elő az akkori lapokat, melyekben közölték azokat a végzéseket és határozatokat, melyeket a közigazgatási hatóságok hoztak. (Zaj a jobboldalon és a, középen. Felkiáltások : Talán román lapokban ! Lehetetlen dolgok ! Nem ért hozzá !) Kállay Tamás : A régi Házban ilyent nem mondtak soha ! Peyer Károly : En nem tudok lelkesedni ezekért a tisztviselőkért és nagyon kérem, hogy a költségvetés összeállításánál méltóztassék azt az egész tételt, amely a Menekültügyi Hivatal fentartására elő van irányozva, törlésbe hozni, mert véleményem szerint semmi szükség sincs ma már arra, hogy nagy hivatali apparátust tartsanak fenn ennek a kérdésnek elintézésére. Végzetes nagy hiba, hogy ezek a menekült tisztviselők még ma is több, mint 2000 vagont foglalnak le, ugyanakkor, amikor itt a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban is kaszárnyák tömegei vannak, amelyeket kellőképen ki lehetne használni, már csak azért is, mert hiszen a trianoni békeszerződés értelmében nekünk nem szabad olyan nagy hadsereget tartanunk, mint amilyen békeidőben volt. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon : Hallatlan !) Bogya János : Gyalázat erre hivatkozni a magyar parlamentben ! Elnök : Bogya János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni ! • Peyer Károly : Én csak tényt állapitok meg, azt a tényt, hogy több kaszárnya van, mint amenynyire szükség van. Homonnay Tivadar : Katonára és kaszárnyára is szükség van ! Peyer Károly : En inkább annak örülnék, ha több kórházunk és tüdőbeteg szanatóriumunk volna. (Felkiáltások a jobboldalon : Isme/rjük ezeket ! Nem akarunk katonát látni !) Végzetes hibának tartom, hogy ezeket a vagonokat még mindig lefoglalva tartják a vagonlakók nagy tömegei (Zaj a jobbközépen.) és teljesen értem a volt kereskedelmi minister ur idegességét, akinek hibájából történt, hogy ezek az értékes forgalmi eszközök továbbra is ki voltak vonva a forgalomból. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kállay Tamás : Nézze meg, milyen a közlekedés Î Egy országban sincsen olyan ! Peyer Károly : Én azt hiszem, a vagonlakók szivesén felcserélnék a vagonlakást, melyben nagyrészük beteg lesz és tönkremegy, olyan lakással, amelyet nekik kaszárnyákban tudnának biztosítani. Ezeknek a kaszárnyáknak egy része itt van a fővárosban, a város kellő közepén, olyan területeken, ahol a lakásínség a legnagyobb. Folyton beszélnek a lakásinség enyhítéséről, de ezeket a nagy épülettömböket senki sem veszi észre, senki nem foglalkozik azzal, hogy ezeket az épülettömböket értékesen fel is lehet használni. (Ugy van ! a szttsőbaloldalon.) Ugyanígy vagyunk a tisztviselőkérdéssel is. Ma azért tartanak annyi állami tisztviselőt, mert azt mondják, hogy nem lehet őket azonnal elbocsátani. Az bizonyos, hogy azt, aki egész életén keresztül az államot szolgálta, nem lehet szó nélkül kidobni, mielőtt megadnák neki a módot és a lehetőséget arra, hogy uj életpályát kezdjen. Én e tekintetben egy lépéssel tovább megyek, mint amennyire a munkásoknál szoktak menni, mert a munkásokkal senki sem törődik, mert azoknál igazán senki sem törődik azzal, ha a gyár leég vagy a gyár tönkremegy : akkor szó nélkül kidobják őket az utcára. (Felkiáltások a jobboldalon : Az nem áll !) Farkas István : Mutassanak egy ellenkező példát ! Peyer Károly : Én nem akarom azt, hogy az állam ilyen brutálisan járjon el, mint ahogy a munkásokkal szemben el szoktak járni, de csak azért tartani sok tisztviselőt, mert azokra nincs szükség, ez is furcsa felfogás. Ha nincs szükség ezekre a tisztviselőkre, akkor tessék a tisztviselői létszámot pontosan megállapítani és tessék annyi tisztviselőt tartani, mint amennyi tisztviselőre az államnak a közigazgatásban, a ministeriumokban és egyéb hivatalokban szüksége van. Hedry Lőrinc : Választás előtt mondotta volna ezt ! Peyer Károly : De csak lefoglalni épületeket, hivatali helyiségeket fűteni télen keresztül — mert hiszen ez a fűtés egyik-másik ministeriumban milliós tételeket jelent — csak azért fűteni hivatalokat, hogy azokban egyes tiszt viselők unalmukban ásítozzanak, az olyan luxus, amelyet •— azt hiszem — ez az ország magának meg nem engedhet. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Hol ásítoznak ? Zaj.) Még ma is rengeteg sok hivatal van magánházakban elhelyezve. Tudjuk azt, hogy pl. az államvasutaknak egy igen nagy osztálya van elhelyezve az Andrássy-uton egy nagyon szép palotában. Homonnay Tivadar: Melyikben? Hányas szám ? Peyer Károly : Ugy látszik, ezt sem vette észre a kereskedelemügyi minister ur, pedig közvetlenül a szomszédságában van. Hogy az államvasutaknak a mai szűk for-