Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-11

202 A nemzetgyűlés 11. ülése 1922. évi július hó 3-án, hétfőn. képviselő ur mondott — amikor a képviselő ur olyanformán állítja be a nemzetgyűlést, hogy ami itt történik, az csak játék, az nem komoly dolog, annak jogi ereje nincsen. Én nem vonom azt két­ségbe, hogy Rupert képviselő urnák annak idején, a múlt ciklusban érdemei voltak akörül, hogy a kilengéseknek egyik fajtáját férfias nyiltsággal feltárta és ebben az ügyben felszólalni mert. Félek azonban, hogy az ő szereplése olyan­forma, mint amit Madách Az ember tragédiájá­ban mond a nyugdíjba helyezett világitótornyokról. Lehet, hogy Rupert képviselő urnák annak idején hasznos szolgálatokat tett, azonban azt mondja Madách, hogy a volt világitótoronyból támadt szirtek rosszabb szirtek, mint amelyek sohasem világítottak. Ha a t. képviselő ur ma is még azt a tenort folytatja, amelyet akkor használt , x ezzel ma már nem tesz szolgálatot, hanem kárt csinál, mert ma már teljesen jó utón vagyunk abban, hogy jogrendünk igenis helyreálljon. Pakots József : A bombamerénylőket elfogták? (Zaj.) Nagy Emil : Múltkor találkoztam valakivel. Romániából jött. Nem is volt valami nagy hi vünk : igen előkelő bankdirektor, vallását nem kell meg­neveznem. (Derültség.) Az előkelő bankdirektor azt mondta nekem : Uram, Romániából jövök. Mi történt velünk ? Elindítottunk Brassóból egy tizenkét ciszternából álló zárt petróleumvonatot és ez a vonat egyszerűen elveszett. Keressük Nagy­Romániában széltében, hosszában, mi lett a mi külön zárt vonatunkkal és sehol sem találjuk. — Volt nálam egy rokonom Aradról, aki azt mon­dotta, hogy tönkre kell mennie, mert szőlőbirtoka van, de meg fog bukni, mert borát nem tudja a vasútra tenni, mert ellopják. Mikor azt látjuk, hogy ilyen jogrend uralkodik a szomszédban, mikor azt látjuk, hogy mit csinálnak a cseh legioná­riusok a német polgárokkal, mit csinálnak a fascis­ták és kommunisták Olaszországban, akkor merem azt állítani, hogy nagyobb jogrend ma a Rajnától számítva nincs sehol, mint Magyarországon. (Taps jobbról és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly : Az összes bombamerénylők ülnek ! (Zaj. Elnök csenget.) Nagy Emil : Beszédem elején, amikor saját pártom nem is helyeselt vagy különböző szempon­tok miatt nem akart helyeseim, azt mondtam, hogy önök, akik helyeselni méltóztatnak, kegyes­kedjenek figyelembe venni, hogy lesz beszédem­nek olyan része is, amelyet nem fognak helyeselni ; engedjék meg, hogy hadd mondhassam ezt is el. Az a kérdés, amelyet a t. képviselő urak felhoznak választási atrocitások ilyen és amolyan neve alatt . . . Rakovszky István : Gyerekség ! Nagy Emil ; Teljesen egy véleményen vagyok Rakovszky t. képviselő úrral : gyerekség ! Rakovszky István : Hála Istennek ! Nagy Emil : Kegyeskedjenek megengedni, hogy felfogásomat teljesen pártokon felülemel­kedve kifejtsem, Nekem igazán még gondolatban sem volt ellenfelem a kerületemben. Ebben a kér­désben tehát nagyon objektívnek érzem magam. Meggyőződésem szerint a nagy ember mindig az, aki eltalálja azt, hogy bizonyos adott helyzetben a nagy néptömegek érdeke mit kivan. A demo­krácia szerintem nem az, hogy mi a népet hagyjuk ész nélkül, nyakló nélkül uralkodni, mert a demo­krácia olyan, mint a földmivelés : bolond az a gazda, aki a gazdálkodást nem szabja a föld minő­ségéhez, de szeretném az olyan gazdát látni, aki átadja a vezetést magának a földnek és nem mun­kálja meg saját belátása szerint. Van Bülow her­cegnek egy kitűnő mondása. Azt mondja : a nép olyan, mint a viz, amelyik hajtja a malmainkat, de én, mint kancellár azért vigyázok arra, hogy nagyon sok viz ne jöjjön a malomkerékre, mert eltörik ; én itt egy mellék csatornát csinálok, (Zaj balfelől. Felkiáltások : Mellékkormány !) hogy ha a viz túlságosan nagy lenne, le lehessen vezetni a mellékcsatornán. (Mozgás és zaj a szélsőbalolda­lon.) En nemzeti megmentésünk szempontjából komoly dolognak, produktívnek csak olyan demo­kráciát tarthatok, amely először a tömegszenve­délyeket mérsékelni tudja, a tömegeket kezében tartja, másodszor azt tartja, hogy mindig az a nagy ember, aki az adott percben eltalálja azt, hogy a tömeg szempontjából milyen politikát kell csi­nálni. (Felkiáltások balfelől : Hol van az a nagy ember ? Élénk félkiáltások jobbról és a középen : Éljen Bethlen István !) A nagy tömeg, a magyar nemzet és a magyar nép érdeke ma az, hogy céltudatosan, produktív módon a magyar fajt gazdaságilag megmentsük. Ha most bejött volna hét párt helyett 16 párt, akkor merem állítani, hogy a magyar nemzet szempontjából a szituáció nem volna olyan egész­séges, mint most, hogy nagytöbbségü egységes kormányzópárt van. Kétségtelen, hogy ilyen nagy kérdésnél azután vannak szépséghibák. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hanem szépséghibák nemcsak az egyik oldalon vannak, hanem a másik oldalon is, (Igaz ! Ugy van ! jobb­felől.) ugy, hogy méltóztassék ezt a kérdést a magyar nemzet gazdasági megmentése szempont­jából mellőzni, mert ez olyan talaj, amelyet ma, amikor a nemzet megmentése forog kockán, túl­ságosan az előtérbe helyezni nem lehet. Rakovszky István : A gazságot megteszik, de nem szabad beszélni róla. (Zaj.) Nagy Emil : Ami a beszédet és a gazságot illeti, bámulok azon, amit láttam petíciók átnézé­sekor, hogy beszéd formájában mennyi gazság történt némely oldalról a választások alatt. Egy petícióban pl. azt olvasom, hogy a jelenlegi nemzet­gyűlésnek egy tagja azt mondta, hogy ha a kor­mány győzni fog, a katholikusok megint csak katakombákban járhatnak, mint valaha. (Mozgás balfelől. Felkiáltások : Ki mondta ?) Ha kívánják, négyszemközt majd megmondom. Egy másik nyílt levélben a választáson azt mondják, hogy, ha a kormány győzni fog, 18-tól 45 éves koráig minden férfi kényszermunkára vétetik igénybe. (Nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom