Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-10

A nemzetgyűlés 10. ülése 1922. amilyen, közgazdasági életünk megerősödhessék, felvirágozhassák. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! De nemcsak a politikai feltételek, amelyeket már kifejtettem, hanem tőlünk függő gazdasági politika, ezen politika kérdéseinek rendezése is útjában áll azoknak a reményeknek és terveknek, hogy a mi pénzügyministerünk feljavíthassa az államháztartás mérlegét és annak egyensúlyát valamikép létrehozhassa. Dénes István : Ugy van ! Képtelen erre ! Rupert Rezső : Annak, hogy mi gazdaságilag rendbejöhessünk, természetesen akadálya legnagyobb részben a mi politikánkban van, a hatalmi politikában, az erőszak politikájában, abban, hogy itt valósággal — amiként valamikor Grünwald Béla mondotta — közjogi részvénytársaság tartja kezében az államot. Ma is elmondhatjuk, hogy egy közjogi szindikátus tartja kezében az államot, amely hogy megmaradhasson, hogy pozicióját megtarthassa, kénytelen erőszakhoz folyamodni. (Ugy van! half elöl.) Erőszakkal azonban különösen nagy időkben, máról-holnapra változó viszonyok között, nagy kérdések közepette, akkor, amikor a legnagyobb hatalommal, a nyomorral kell küzdeni, hatalmat, államot, társadalmi rendet fentartani nem lehet. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Mikor Napóleont a lipcsei vereség után Elba szigetére száműzték, ő ott bölcselkedésre adta a fejét. Egy hatalmas, gyönyörű szép, igazi napóleoni stilusu napló maradt utána vissza. Ennek a naplónak egyik helyén azt irja : Külső erőszakkal, mesterkéléssel sohasem lehet hatalmat fentartani, egy államot kézben tartani, mert hiszen ha külső eszközök elegendők lennének arra, hogy valaki a hatalmát biztosítsa, akkor nem kellene más, mint egy csomó szabómester, s ezek a szabómesterek egy pár hét alatt más gúnyába, más külső formába tudnák átöltöztetni az egész államot. Azt mondja Napoleon, hogy az ilyen szabómesterséggel megcsinált hatalmat — amint most Magyarország legfőbb szabómestere, gróf Bethlen István megcsinálta a maga politikai hatalmát — fentartani nem lehet, mert — amint Napoleon mondja — csak a dolgok belső természete, a természetes erők talajából kifejlődött erők, a valódi erők azok, amelyek egy államban annak hatalmát és azokét is, akik az államban uralkodnak megalapozzák. Ugron Gábor : Rossz a Zuschneider ! (Derültség és zaj.) Meskó Zoltán : Inkább szabó, mint suszter ! Rupert Rezső: Azt hiszem, hogy akkor, amikor arról van szó, hogy vájjon szabómesterek szabják-e az állam hatalmát, szabómeseterek alakitsák-e, vigyék-e előbbre a fejlődést ; amikor arról van szó, hogy ez az állam megmaradjon, hogy megmentsük, hogy a régi nagy Magyarország igéretföldje, jövendője felé közelítsünk : akkor azt hiszem, hogy az ilyen szabómesterkedésekkel, szabófogásokkal és azzal, hogy azután kimennek és évi július hó 1-én, szombaton. 173 ország-világ előtt kürtölik, hogy »a nemzet akarata nekünk adott igazat« — hiszen ennél hagyobb hazugság nincsen — nem fognak célt érni ; azt hiszem, hogy ilyen időkben, amikor előbb-utóbb jön a számadás órája, amikor a nehéz viszonyok hatását érezhetjük, amikor a dolgok belső rendje, a nagy szükség fog irányt szabni, elhibázott ez a politika ; elhibázott azért, mert magát az államot, annak legfőbb életszervét, a törvényhozást érintvén a kormány erőszakoskodása azáltal, hogy alkotmányszegéssel hozta össze ezt a parlamentet, ilyen körülmények között valóban nem várhatjuk azt, hogy a külföld előtt hitelünk legyen és az a külföldi kölcsön, az a külföldi tőke bennünket megmentsen. T. Nemzetgyűlés ! Most már rövidesen befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk! half elöl.) Nagy időkben, mikor az állam végveszedelemben van, mindenesetre szükség van arra t. Nemzetgyűlés, amit a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur is hangsúlyozott, hogy a legmesszebbmenő áldozatkészséggel siessünk a haza oltárára, a haza megmentésére. A múlt parlamentben is sokszor hangsúlyoztam, hogy erre nagy szükség van. Elmondottam, hogy amikor a haza végveszedelemben van, az államnak jogában áll — és ezt a jogát gyakorolta is — az ember legnagyobb kincsét, életét is elvenni. Joga van hozzá, el is vette az életet sokaktól, sok testvérünktől. Elvette az apát sok árvától, elvette a hitvest sok hitvestől. Akkor, amikor az állam végveszedelme még ma is mindig tart, valóban nem szabad neki levett kalappal megállania a vagyon fétise előtt. Akkor csakugyan joga van hozzányúlni azoknak vagyonához, akiknek exisztenciáját, a márólholnapra való életét, mindennapi kenyerét, az, hogy elvesznek tőlük vagyont, nem érinti, joga van tehát az államnak hozzányúlni ezekhez a vagyonokhoz. T. Nemzetgyűlés ! Mi csak beszélünk nemzeti eszméről, kereszténységről, magyarságról, de nem látjuk, hogy valóban áldozatkészen a haza megmentésére siettek volna azok, akik siethettek volna. T. Nemzetgyűlés, ezt áthárítjuk inkább a szegény rétegekre, az állam terhének viseléséből a nagy vagyon nem vette ki részét, a nemzetmentés munkájából nem vette ki részét olyan mértékben, amilyenben kellett volna. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Most az éhhalál, az elpusztulás veszedelme előtt állunk. Vájjon ilyen körülmények között azok, akiknek 40.000 holdjuk, vagy Isten tudja milyen nagy jövedelmük, milyen produkcióju gyáruk van, vagy akiknek a bankok nem tudom én mennyit és mennyit jövedelmeznek, miért nem jönnek és az ő 10, 20, 30, 40, 50 vagy 100 milliós, avagy még nagyobb jövedelmükből miért nem tesznek le a haza oltárára, a haza megmentése érdekében miért nem hoznak áldozatot % Rassay Károly : Adjunk kereskedelmi tanácsosi címeket ! (Egy hang a szélsőbaloldalon : Választási érdemekért adják !) Rupert Rezső: A társadalmi békéről beszélünk és beszéltünk akkor is, amikor a keresztény