Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-8
106 Á nemzetgyűlés 8. ülése 1922, szerint egészen az 1918-iki forradalomig, de most is a forradalmi állapotok megszűnése óta a szociáldemokratapártnak, de ugyanígy a radikálisabb irányzatú polgári pártoknak is egyik programmpontja a szervezkedési szabadság. (Igaz ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Nem értem, bogy miképen tetszik a szervezkedési szabadságot ugy értelmezni, hogy egy szabadságjog abban áll, bogy valakinek joga van belépni egy bizonyos szervezetbe, ellenben nincs joga másnak be nem lépni és nincs joga máshova sem belépni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly : Ki az az agyalágyult, aki ezt igy érti ? (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Rakovszky Iván beliigyminister : A szervezkedési szabadságnak, mint különben minden egyes egyéb szabadságnak, két oldala van, egy pozitiv és egy negativ oldala. A pozitiv oldala abban áll, bogy nekem a törvényhozás vagy a társadalom valaminek a megtételére jogot ad. Mihelyt a törvényhozás vagy a társadalom nem ad jogot arra, hogy ennek az ellenkezőjét is tehessem, abban a percben már nem szabadságról van szó, hanem kényszerről, kötelességről, esetleg terrorról. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Ugy látszik, ebben igenis egyetértünk, tehát én a magam részéről leszögezem azt az álláspontomat, hogy a szervezkedési szabadságot igenis ugy fogom fel, hogy abban benne foglaltatik az, hogy valaki valamely szervezetnek tagjává lehet, (Zaj. Elnök csenget.) de benne foglaltatik az is, bogy ezt csak a saját akarata és tetszése szerint teheti. Kabók Lajos : De az üzemi alkotmányt tiszteletben kell tartani ! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Olyan nincs !) Halász Móric: Üzemi alkotmány nincs! Olyat nem ismerünk ! (Zaj.) Ezt más néven terrornak hivják. (Folytonos nagy zaj.) Dénes István : A sarkadi földmunkásoknak ma sem szabad szervezkedniük, pedig nemzeti alapon akarnak szervezkedni. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Most a minister urát illeti a szó. Propper Sándor : A vasutasoknak miért nem szabad szervezkedniük ? (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Propper képviselő urat ismételten figyelmeztetem, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Amennyiben a képviselő ur az elnöki figyelmeztetés dacára igy folytatja, kénytelen leszek a képviselő úrral szemben a házszabályok szigorított szabályait alkalmazni. (Helyeslés jobbfelöl) Méltóztassék folytatni. Rakovszky Iván beliigyminister: Most már, hogy áttérjek az interpelláció konkrét tárgyára, azt kérdezi tőlem Benárd igen t. képviselő ur, hogy hajlandó vagyok-e megtenni az intézkedéseket, hogy a szóbanforgó munkás zavartalanul dolgozhassék. Erre egyebet nem felelhetek, minthogy elvi álláspontomnál fogva igenis hajlandó vagyok megtenni a szükséges intézkedéseket, és évi június hó 28-án, szerdán. amennyiben a szóbanforgó munkás a gyárban a munkát fel akarja venni és testi épsége vagy életbiztonsága megint veszélyben forogna, igenis én az illetékes hatóságok utján intézkedni fogok, hogy munkáját zavartalanul felvehesse. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Azonkívül bátor vagyok felhívni az igen t., képviselő ur figyelmét arra, bogy az 1878 : V. te. tehát a büntetőtörvénykönyv 176. §-a értelmében a magánosok elleni erőszak akkor, ha csoportosan követtetik el, büntetendő cselekmény. Kabók Lajos : Az a munkás önként lépett ki. Rakovszky Iván beliigyminister: Miután pedig a képviselő ur előadása szerint az erőszak csoportosan követtetett el, tehát büntetőjogi feljelentésnek is van helye. (Helyeslés jobbfelől.) A magam részéről azonban elismerem, hogy épen a szervezkedési szabadságnak ez az egész komplexuma mai törvényhozásunkban kellőképen szabályozva nincs. Ugyebár a magánosok elleni erőszak csak akkor büntethető, ha az csoportosan követtetetik el, vagy abban az esetben, ha az egyéb bűncselekményekkel halmozódik, tehát testi sértéssel vagy esetleg gyilkossággal van kapcsolatban, vagy ha életveszélyes fenyegetéssel történik; A praxisban ez nem mutatkozik elegendőnek. Én a magam részéről szükségesnek tartom, bogy a jövendő törvényhozás folyamán szankcióval biztosítsuk azt, ha bárkit akármilyen fenyegetéssel, vagy — mondjuk — a büntetőtörvénykönyv intézkedései alá nem is eső erőszakkal kényszerítem vagy megakadályozni akarnak abban, bogy valamely szervezethez csatlakozzék vagy sem, hogy erre vonatkozólag büntető intézkedések tétessenek. Az előkészület alatt álló egyesületi törvényben fog ez megtörténni. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez sürgős !) Az egyesületi törvény és a gyülekezési törvény is régóta előkészítés alatt áll és tisztán a nemzetgyűlés munkakészségétől függ, hogy mikor tudunk vele a nemzetgyűlés elé jönni. Ebben az egyesülési törvényben én szükségesnek látom annak kimondását, hogy bárki szabadon beléphet vagy szabadon tartózkodhatik a belépéstől minden olyan szervezetbe, amely a törvények értelmében jóváhagyott alapszabályokkal nem államellenes irányzatban működik . . . Erre az intézkedésre vonatkozólag azután szükségesnek látom egy szankció behozatalát, amely nézetem szerint kell hogy meglehetősen szigorú legyen és kell hogy annak végrehajtása, illetőleg a büntetés kiszabása meglehetős sürgősen és gyorsan történjék. Kabók Lajos : Mi van a vasrudakkal ? (Zaj jobbfelől.) ' („j Rakovszky Iván beliigyminister: Azzal fejezem be szavaimat, hogy ugyebár a szociáldemokrata párt, amely tanújelét adta annak, hogy a szervezkedési szabadságot elvileg ugyanúgy fogja fel, mint én, ezúttal is és ebben a kérdésben is meg fogja mutatni, hogy nem áll a direktóriumnak azon az álláspontján, hogy csak azoknak van létjogosultságuk, csak azoknak van joguk hozzá, hogy éhen ne haljanak, akik az ő szervezetükbe
