Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-1
4 A nemzetgyűlés 1. ülése 1922, Nincs !) Kérem azokat, akik 1889-ben születtek, ha többen vannak is ilyenek, szíveskedjenek jelentkezni. (Fábián Béla, Dénes István és Dréhr Imre képviselők felmennek az emelvényre.) Következnek azok, akik 1888-ban születtek. (Szabó József és Hir György képviselők elfoglalják a jegyzői széket.) Eszerint a kor jegyzők a következők : Csik József, Fábián Béla, Dénes István, Dréhr Imre, Szabó József és Hir György képviselő urak. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérem Csik József képviselő urat ; a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Fábián Béla, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Dréhr'Imre képviselő urakat kérem fel. Következnék a házszabályok 1. §-a szerint az, hogy a korelnök értesiti a képviselőket az országgyűlés megnyitásának helyéről, idejéről és rendjéről és a Ház alakulásának előkészítése végett az országgyűlés megnyitása után tartandó legközelebbi ülés időpontját kitűzi. Minister elnöki átirat érkezett, amelyet kérek felolvasni. Dénes István körjegyző (olvassa) : »A kormányzó ur őfőméltósága a folyó évi június hó 16-ra egybehívott nemzetgyűlést a kormány előterjesztésére folyó hó 20-án, kedden déli 12 órakor kivánja a parlament kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitni. Amiről van szerencsém korelnök urat tudomásvétel és a t. Nemzetgyűlés szives értesitése végett oly hozzáadással értesiteni, hogy a nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt az emiitett napon délelőtt 10 órakor a budavári koronázó-főtemplomban, valamint a Kálvin-téri református templomban és a.Deák-téri ágostai hitvallású evangélikus templomban ünnepélyes istentiszteletek fognak tartatni, amelyekre a nemzetgyűlés tagjait ezúton van szerencsém meghivni. Megjelenés : fekete öltözékben. Fogadja korelnök ur kiváló tiszteletem őszinte nyilvánitását. Budapest, 1922. évi június hó 18-án. Bethlen István s. k.« Gr. Apponyi Albert korelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! balfelöl.) Az ép most felolvasott átiratra kötelességszerüleg meg kell tennem megjegyzéseimet. (Halljuk ! balfelől.) Teljes tisztelettel viseltetem a kormányzó urnák alkotmányos jogköre iránt, és ha ez a jogkör, vagy a kormányzó ur személye bármely oldalról megtámadtatnék, a házszabályok által rendelkezésemre bocsátott minden eszközzel visszautasítanám az ilyen támadást. (Helyeslés a bal- és jobboldalon.) De amig ezen a helyen ülök, első kötelességem a nemzetgyűlésnek jogi helyzetét, amint azt a most fennálló ideiglenes alkotmányos berendezés megállapitj a, minden csökkentéstől és elhomályositástól megóvni. (Helyeslés balfelől.) Etekintetben pedig a kormány átiratában foglaltak súlyos kifogás alá esnek. (Ügy van ! balfelől I) Az átirat meghatározza a nemzetgyűlésnek a kormányzó ur által való ünnepélyes megnyitásáéi június hó 19-én, hétfőn. nak módját, annak a jogszokásnak alapján, amely szerint királyaink a ; z országgyűlést megnyitották. Ezzel szemben most nem vitatom, vájjon a kormányzó urat az 1920: 1. te. 13. §-a alapján megilletné-e az országgyűlés megnyitásának jogszokáson alapuló és e jogszokás által szabályozott joga. De az kétségtelen, hogy a nemzetgyűlésnek jogi természete egészen más, mint az országgyűlésé. (TJgy van ! balfelől.) Az országgyűlés az állami szuverenitásnak és a törvényhozó hatalomnak csak egyik tényezője volt, a nemzetgyűlés az 1920 :I. te. 2. és 4. §-ai szerint az állami szuverenitásnak és a törvényhozói hatalomnak teljességét birja, (Ugy van ! balfelől.) tehát nemcsak az országgyűlést pótolja, hanem ezekben a legfőbb vonatkozásokban a királyi hatalmat is. Az országgyűlésre és különösen az államfőnek az országgyűléshez való viszonyára vonatkozó jogszokások és törvények tehát nem alkalmazhatók ipso jure a nemzetgyűlésre, hanem csak akkor, ha a nemzetgyűlés azokat kifejezetten elfogadta, ami a megnyitás tekintetében nem történt ; más olyan tényező pedig nincs, mely a nemzetgyűlést kötelező jogszabályokat alkothatna. Ezen alkotmányjogi felfogásomnak alapján, mélyen t. Nemzetgyűlés, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tervezett megnyitásban részt vehessek, azon megjelenhessek. (Helyeslés balfelől.) A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök: T. képviselőtársaim ! (Felkiáltások balfelől : Optikai csalódás ! Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Rakovszky István (a jobboldal felé) : Felállani ! Rassay Károly : Számoljon be az optikai csalódásokról ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon és középen.) Számoljon be a terrorról! (Felkiáltások a jobboldalon : Téged sem hallgatunk meg !) Gr. Bethlen István ministerelnök: A Ház megalakulása előtt sem vitának, sem házhatározat hozatalának helye nincs. Nem azért szólalok tehát fel, hogy akár vitát, akár határozatot provokáljak ; csak a korelnök ur kijelentésével szemben bátor vagyok utalni a házszabályok 2. §-ára, . . . Rakovszky István : Ott a királyról volt szó ! Korelnök : Ne méltóztassék közbeszólni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... amely házszabályokat 1920 február hó 18-án a nemzetgyűlés a maga ülésében tanácskozásaira vonatkozólag elfogadott. E házszabályok 2. §-a következőkép intézkedik (olvassa) : »Az országgyűlés ünnepélyes megnyitásán a képviselők a korelnök vezetése alatt jelennek meg.« (TJgy van! a jobboldalon.) Ez a házszabály reánk nézve mérvadó, kötelező. (Helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István : Hol a király ? Gr. Bethlen István ministerelnök : A királyról magáról a házszabályokban nincs szó,...
