Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-311
84 A nemzetgyűlés 311. ülése 192,2. nemzetnél, sőt idők múlásával ugyanazoknál a nemzeteknél is mindenkor a legkülönbözőbb eredményre vezettek. Elég erre nézve talán bizonyságul felhoznom, hogy mig a francia Suffrage universel valóságos mediokráciát teremtett, melyért Benoist a francia választói reform-bizottság elnöke a politikai analfabétákról és félbarbároki ól szólva, valamint Chelard Raoul a nemzeti politika és a nemzeti ideál eltűntét siratva — melynek helyébe a kerületi ideál és a kantonális politika lépett — annyit kesergett, vagy hivatkozhatnék Dumas Sándor, Taine kritikájára is, addig ezzel szemben a német Allgemeines Wahlrecht a nemzet szine-javát szóhoz juttatta. Giesswein Sándor : Minálunk is látjuk ! Karafiáth Jenő előadó : Vagy hogy az egyes államoknál bekövetkezett változásokra utaljak, még a világszerte hirhedté vált francia konventet akár csak az I. Napoleon államcsinyjét szentesítő valóban szolgalelkü kamarát a legkonzervativebb alapon hivták egybe, addig épen a legszélesebb alapon egybegyűlt népképviselet ratifikálta 1848ban az autokratikus íiancia császárságot. A választójogi reform megoldásánál tehát — az itt elmondottakból folyik — idegen példákból hazai viszonyokra leszűrt következtetéseket vonni egyáltalában nem lehet, s az elméleti politikának mindenkor kizáróan a gyakorlati élet sajátlagos követelményéhez, a nemzeti lelkület sajátlagos megnyilvánulásához kell alkalmazkodnia. (Ugy van ! Ugy van !) A jelen választójogi javaslat, mely különben sokban hasonlít a többi európai állam demokratikus választójogi törvényeihez, s mely az 1918. évi XVII. te. alapján oly bonyolult jogcímekkel összehozott választótömeget úgyszólván egyetlen jogcímmel juttatja választójoghoz, nem kevesebb mint 2,447.300 egyént, vagyis a 24 éven felüli népesség 60%-át ruházza fel választójoggal, ebből 1,500.100 férfi és 947.200 női választót. Az entente-hatalmak által kívánt szellemben alkotott 1919. évi 5985. számú kormányrendelet szerint véghezvitt tényleges összeíráshoz viszonyítva, ez a magyar constituente férfi választóihoz képest 108.900 főnyi apadást, a nőknél pedig 485.800 főnyi csökkenést jelent, viszont a Vázsonyi-féle javaslathoz hasonlítva a nőknél még mindig 687.200 főnyi többletet mutat fel. Andaházy-Kasnya Béla: Nagyot változott a világ ! Forradalmak voltak azóta ! Karafiáth Jenő előadó : A törvényjavaslat mindössze hat szakaszból áll. A törvényjavaslat tendenciával, annak gyorsabb letárgyalása céljából a legtöbbször szinte szószerint átveszi az alig 4 év előtt alaposan megvitatott 1918 : XVII. te. megfelelő intézkedéseit, mely törvény tudvalévőleg kompromisszum alapján jött létre. Ha összehasonlitjuk az eredeti javaslatot azzal, amit a bizottság a Ház elé terjesztett, ugy abban, m eredetétől lényeges eltéréseket találunk* Ezek évi február hő 11-én, szombaton. között talán a leglényegesebb eltérés épen a titkos, vagy a nyilt szavazás kérdésében mutatkozik. E tekintetben a legkülönbözőbb felfogásokkal találkozunk és hogy melyik mellett történjék a döntés, az szerintem az állam konkrét viszonyainak megítélésétől függ. A nyilt szavazás hivei rámutatnak a nyilt szavazás jellem fejlesztő erejére. (Derültség és felkiáltások balfelől : Humoros !) Giesswein Sándor : Ez már régen túlhaladott álláspont. Karafiáth Jenő előadó : Hangoztatják, hogy aki politikai jogokban akar részesülni, annak legyen bátorsága . . , Andaházy- Kasnya Béla : Beveretni a fejét ! Karafiáth Jenő előadó : ... kifejezést adni politikai nézetének. (Zaj.) Giesswein Sándor : Akkor a főispánok ne legyenek kortesek ! Karafiáth Jenő előadó : Hivatkoznak arra, hogy a művelt elem befolyásának erősödésével jár a nyilt szavazás, . . . Dinich Vidor : Csirkepaprikással és hasonlókkal jár ! (Derültség balfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Karafiáth Jenő előadó: ...mig a titkos szavazás mellett inkább fenforog annak veszedelme, hogy egyesek a fennálló állami és társadalmi rend felforgatóit támogatják szavazatukkal. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Maga sem hiszi el !) A XIX. század alkotmányos mozgalmai azonban, t. Nemzetgyűlés, amelyek a bolsevizmus előszelét még nem érezték meg mindenütt, a titkos szavazást tették uralkodóvá . . . Bródy Ernő : A műveletlen Nyugaton ! Karafiáth Jenő előadó : ... és 1872-ben még a konzervatív Anglia is erre a rendszerre tért át a Ballot Act behozatalával. (Felkiáltások balfelől : Helyesen tette !) A titkos szavazás mellett mindenkor döntő érvként hozták fel, hogy úgyszólván egyedüli védekezési eszköz a mindenkori választási visszaélések ellenében. Bismarck a nyilt szavazást a germán fajhoz sokkal közelebbállónak tartotta, John Stuart Mill-nek ugyanez volt a véleménye az angol fajra nézve. Ezzel szemben a kommunista-radikális Kunfi ellenezte a nyilt szavazás behozatalát, főként azt nehezményezve, hogy a nyilt szavazás prémium jellegével bir, mert a szavazati jogot a »bátorság«-ra alapítja. Andaházy-Kasnya Béla: És teljesen igaza volt ! Karafiáth Jenő előadó : Nemrégiben kerültek kezeim közé Claude Tilliernek, a híres francia pamnetistának a választói rednszerről irott levelei, amelyek annak idején a francia sajtóban is nagy feltűnést keltettek. Claude Tillier a titkos szavazásról a következőket írja (olvassa) : »Azt akarnám, hogy az urna, melybe szavazólapjukat leteszik, üvegből legyen s hogy mindenki láthassa, mi történik abban. A francia a nemzet szine előtt jobbját a szivére téve szavazzon. Hiszen a választó ' is felelős cselekedetéért, ha nein is a törvénye de
