Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. évi február hó 11-én, szombaton. 79 Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—10. %-ait, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasára iránt napirendi javaslatom során fogok a tisztelt Nemzet­gyűlésnek javaslatot ttenni. Napirend szerint következik az 1921. évi XXXV, te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előadó akadályoztatása folytán van szerencsém röviden tisztelettel kérni a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék a javaslatot elfogadni. Èz a javaslat szintén ugyanazon szempontok alá esik, mint az előző két törvényjavaslat. A szövetséges és társult hatalmak túlságosan hosszú időnek tartották azt a két, illetőleg három évet, amelyet az 1921. évi XXXV. te. a katonai állományú személyek nyug­díjba helyezését illetőleg megállapított. Miután a szövetséges és társult hatalmak erre vonatkozóan lényegesen rövidebb határidőt kívántak megálla­pítani, és pedig folyó évi július hó 1-ét, ezen kíván­ság elől kitérni pedig módunkban nem állt, tiszte­lttel kérem a javaslat elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kér­dem a tisztelt Házat, láván-e valaki a javaslathoz hozzászólni ? (Nem !) Ha nem, akkor az előadó ur sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A minister ur nem kivan nyilatkozni, tehát a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Következik a rész­letes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a tisztelt Nem­zetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a magyar katonai tisztképzésről a honvédelmi minister törvény­javaslatának tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: Ugyancsak helyettes előadói minőségben van szerencsém tisztelettel kérni a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a törvényjavas­latot is, ugyanúgy mint az előző három törvény­javaslatot elfogadni, ugyanazzal az indokolással, amelyet előbb bátor voltam kifejtem, amelynek lényege az, hogy itt is csak a kívülről jövő nyomás­nak engedünk, amidőn a kormány.ezt a törvény­javaslatot beterjesztette. A véderő- és a pénzügyi bizottság lényeges változtatásokat a javaslaton nem tett. A javaslat lényege az, amit az entente tőlünk kivan, hogy csak egyetlen katonai tiszt­képző-intézetünk lehet. Meg kellett tehát mindent tennünk arra, hogy ez az egyetlen katonai tiszt­képző-iskolánk legalább megfelelő nivón tartassék és minden intézkedés megtétessék arra i ézve, hogy ez az egy intézményünk legalább megfeleljen annak a célnak, amelyet a magyar honvédség fej­lesztése és fentartása érdekében kell szolgálnia. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kér­dem a t. Házat, láván-e valaki a javaslathoz hozzá­szóló ? (Nem!) Ha senki sem kivan a javaslathoz szólni, a vitát berekesztem, A minister ur nem kivan nyilatkozni, tehát a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot a véderő- és a pénzügyi bizottság szövegezésében éltalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatott. Következik a rész­letes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—9. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalt at ván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirendünk szerint következik a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmakról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. MóZer Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Néhány nappal ezelőtt volt szerencsém a t. nemzetgyűlés­nek előadni a magyar honvédség leszerelésére vonatkozó törvényjavaslatot. Akkoii beszédemben konstatáltam, hogy ugy látszik vannak államok, amelyek még mai állapotunkban is félnek tőlünk. Hogy ez mennyire valószínű, sőt igaz, bizonyítja ez a törvényjavaslat, amely a szó szoros értelmé­ben szinte legprecízebben kimondja, hogy mennyi hadianyagnak szabad az országban lenni. Es nem­csak ezt mondja ki, hanem a leghatározottabban leszögezi azt is, hogy bizonyos egyesületeknek a katonai szervezettség színezetével sem szabad birnia. En, t. Nemzetgyűlés, mivel hasonló javas­latot a mai napon a t. Ház már ötöt letárgyalt, egyszeiüen csatlakozom az előttem szóló t. előadó l uraknak, különösen azonban gróf Appcnyi Albert t. képviselő ur szavaihoz s tisztán az elleni tilta­kozásomat jelentem ki innen az előadói székből, hogy azáltal, hogy az egyik oldalon a győző álla­mok a legerősebb fegyverkezést folytatják, a másik oldalon pedig a legyőzötteket a szó szoros értelmé­ben kiszolgáltatják az önkénynek s ebből uj vesze­delem csiráit szórják szét Európában. Miután mást úgysem tehetünk, tisztelettel kérem ezen javaslat elfogadását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom