Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

64 A nemzetgyűlés 310. ülése 1922. bőségesen alkalom van erre — revízió alá fog vé­tetni nemcsak abból a szempontból, bogy mely igazi luxuscikkek helyeztessenek a 20%-os meg­terhelés alá, banem abban a tekintetben is, hogy egyáltalán a luxusadóval terhelt cikkek jegyzéke csökkentessék annak az alapgondolatnak meg­felelően, hogy amikor a luxusadó behozatott, íor­galmi adónk nem volt, akkor tehát egy bőséges jegyzéket kellett megállapítani, most pedig luxus­adónk és súlyos, bármely más államénál súlyosabb forgalmi adónk lévén, nem indokolta azt a bősé­ges jegyzéket a luxusadó tekintetében fentartani. (Igaz ! Ugy van !) En tehát, miután bizalommal viseltetem a minister ur személye iránt, meg­nyugszom az ő Ígéreteiben és meg vagyok győződve róla, hogy meg fog minden történni ebben az irányban. Az általános vita során azonban már voltam bátor jelezni azt, hogy kaotikus állapotok állanak be a végrehajtás során, a forgalmi adóbevallásra köteles egyének és cégek egész uj apparátust kell hogy igénybe vegyenek s alkalmazzanak a már meglévő két és a most ismét hozzá jövő harmadik törvény végrehajtása tekintetében. Ennélfogva azt a kérést terjesztettem elő, hogy méltóztassék a nemzetgyűlés felhatalmazást adni a pénzügy­minister urnák, — talán alkotmányjogilag aggály is támasztható ezzel szemben, de arra való tekin­tettel, hogy négy hónapig nem lesz semmiféle al­kotmányos törvényhozási tényezőnk, tehát kor­rektúrák eszközlésére nem lesz módunk, túlteszem magam az alkotmányos aggályokon és olyan fel­hatalmazást szeretnék adatni a pénzügyminister urnák — hogy egységes végrehajtási utasítást ad­hasson ki mind a három törvény alapján még akkor is, ha ebben az utasításban a törvényes rendelke­zésektől bizonyos tekintetben el kellene is térnie. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el. Erre vonatkozik módosításom, melyet a 8. §-hoz mint uj bekezdést vagyok bátor java­solni, még pedig a következő szöveggel (olvassa) : »Ugyanekkor felhatalmaztatik a pénzügyminis­ter, hogy az 1920 : XVI. te, az 1921 : XXXIX. te. és a jelen törvény végrehajtása gyanánt a tör­vényhozás ujabb rendezéséig egységes végrehaj­tási utasítást adhasson ki az eljárásra vonatko­zóan, még az idézett törvények rendelkezéseitől eltérőleg is.« Ajánlom módosításomat a t. nemzet­gyűlés figyelmébe. Elnök : Szólásra következik 1 Berki Gyula jegyző: Szabó József (budapesti). Szabó JÓZSef (budapesti) : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során bátor voltam jelezni, hogy a 2. §-hoz módosítást kívánok előterjeszteni. Indo­koltam ezt azzal, kívánatos volna, ha azoknak az állami alkalmazottaknak, akiket a kereskedelem* ügyi és a pénzügyminister ur ezután a segédtiszti státusba kivan sorozni, a címük mellett bizonyos anyagi kedvezményeket is biztositana a t. kor­mány. Felemiitettem azt a lehetetlen állapotot. évi február hó 10-én, péniehen. mely ma a Máv.-műhelyekben van, ahol a mű­vezetők javadalmazása alacsonyabb, mint az egy­szerű szakmunkásé. Kállay Tibor pénzügyminister : Ebben a sza­kaszban a fényűzési adóról van szó. Szabó József (budapesti) : Igenis, ehhez szólok, mert konklúzióm az lesz, hogy a fényűzési adót kívánom felemelni, hogy ezeknek az embereknek javadalmazására fordítsuk a magasabb fényűzési adóból befolyó differenciát. Mondom, már a rész­letes vita során kimutattam, mennyi hátrány szár­mazik abból, hogy a művezetők javadalmazása rosszabb az egyszerű szakmunkásénál és azért kifejeztem, hogy nem tartom elégségesnek azt a 40 millió koronát, amit a javaslat indokolása sze­rint erre a célra kivan a t. kormány fordítani és szeretném, ha ezt az összeget legalább 80 millióra emelné fel. Minthogy ez a törvényben nincs kon­krété megjelölve, csak az indokolásban van meg­jegyezve, fedezetet kell rá teremteni. Ezért a fede­zet előteremtésére javasolnám, hogy a luxuscikkek utáni adót 20%-ról 25%-ra emeljük fel. Annál inkább merem ezt indítványozni, mert a pénzügyminister ur — amint arra Szterényi képviselő ur is hivatkozott — tényleg volt szives megemlíteni, hogy a luxuscikkeket amúgy is re­vízió alá fogja venni és ezentúl csak azok a cikkek kerülnek luxusadó alá, amelyek tényleg luxus­cikkek, nem ugy, mint a múltban. Ez akkor nem sújtja a szegény embereket, hanem csak azokat, akiknek telik még luxuscikkekre. Ezért javasol­nám, — és kérem az igen t. pénzügyminister urat, valamint a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak ehhez hozzájárulni —hogy a 8. § második bekezdésének harmadik sora, amely szerint a fényűzési forgalmi adó kulcsát a pénzügyminister ur legfeljebb 20%-ra emelheti, méltóztassanak módosítani ugy, hogy »legfeljebb. 25%-ra emelheti«. És arra kérem a t. kormányt, hogy az igy előálló differenciát mél­tóztassék azoknak a tisztviselői és munkáskate­góriáknak javadalmazására fordítani, amely ka­tegóriákat a kereskedelemügyi és a pénzügyminis­ter ur ezután a két státusban segédtiszti címmel láván felruházni .­Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feliratkozva. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? Bodor képviselő ur. Bodor György : T. Nemzetgyűlés ! Báró Szte­rényi József t. képviselőtársamnak arra a feltevé­sére akarok röviden válaszolni, hogy a forgalmi adó nem sújtja egyenlő arányban a mezőgazdasági cikkeket. A t. képviselőtársam emlékezhetik arraj hogy amikor az általános forgalmi adót tárgyaltuk, épen én kértem, hogy egyforma arányban vettes­sék ki a forgalmi adó. Ekkor azonban helyesebb* nek tartották, hogy csak a mezőgazdasági cikkeket sújtsák 3%-os adóval, az ipariakat pedig 1%%-kal. B. Szterényi József: Azéit, mert a mező­gazdaság nagy része kimaradt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom