Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

A nemzetgyűlés BIO. ülése 1922. évi február hó 10-én, pénteken. 5) adott be, az indítványt két részre bontva óhaj­tom a kérdést szavazásra feltenni. Most méltóztassék hozzászólani ! Schlachta Margit : Pontonként kérem szava­zás alá bocsátani indítványomat. Elnök : Ezt proponáltam. Méltóztatnak hozzá­járulni ahhoz, hogy képviselőtársunk indítványa pontonként tétessék fel szavazásra? (Igen!) Akkor ezt határozatként kimondom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék először Schlachta Margit képviselőtársunk indítványá­nak első pontját felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa Schlachta Margit indítványának első pontját). Elnök : Felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e Schlachta Margit képviselőtársunk most felolva­sott indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek helyeikről felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urakat, szíves­kedjenek a képviselő urakat megszámlálni. (Megtörténik.) Gerencsér István jegyző : 29 ! Elnök : Most kérem azokat a képviselő ura­kat, akik az indítványt nem fogadják el, szíves­kedjenek helyeikről felállani. (Megtörténik.) Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő ura­kat megszámlálni. (Megtörténik.) Huszár Elemér: Majd megköszönik ezt a tisztviselők. (Zaj.) Gerencsér István jegyző: 52! Elnök: Határozatkép kimondom, hogy 52 szavazattal 29 ellenében Schlachta Margit kép­viselőtársunk indítványának első részét a nem­zetgyűlés nem fogadta el. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék képviselőtársunk indítványának má­sodik részét felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa Schlachta Margit indítványának második pontját). Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a nemzetgyűlés Schlachta Margit képviselőtársunk most felolvasott indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedje­nek helyeikről felállani. (Megtörténik.) A kisebb­ség nyilvánvaló. Méltóztatnak ellenpróbát kívánni? (Nem!) Határozatkép kimondom, hogy a nem­zetgyűlés Schlachta Margit képviselőtársunk in­dítványának második részét nem fogadta el. Szilágyi Lajos : Majd a választásoknál meg­lesz az ellenpróba! Kecskeméten már megvolt az ellenpróba! Meskó Zoltán: Antikarlistát, függetlenségi embert választottak! (Nagy zaj balfelöl.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóz­tassanak a nyugalmat mesterségesen megzavarni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Cserti József képviselő ur indítványát felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa Cserti József indítványát). Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés Cserti József képviselő ur indít­ványát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szívesked­jenek helyeikről felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Méltóztatnak ellenpróbát, illetőleg a szavazatok összeszámlálása^ kívánni ? (Nem !) Minthogy a kisebbség nyilvánvaló, határozatkép kimondom, hogy a nemzetgyűlés Cserti József képviselő ur indítványát nem fogadja el. (Egy hang a bal­oldalon : Éljen Budaváry ! Zaj.) Elnök : Következik Hadházy Zsigmond kép­viselő ur kiegészítő indítványa. Felteszem a kér­dést : elfogadja-e a nemzetgyűlés Hadházy Zsig­mond képviselő ur indítványát, igen vagy nem 1 (Igen !) Határozatkép kimondom, hogy a nemzet­gyűlés az indítványt elfogadta. Szilágyi LajOS : Azért, mert kormánypárti tette ! Meskó Zoltán : Kégente is igy volt. Elnök : Következik a törvényjavaslat 4. §-a. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4. §-át) : Cserti József ! Cserti József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 4. § indokolása azt mondja, hogy a tanítóknak adott helybeli javadalmazások újra fel ül vizsgálandók, illetőleg a helyi javadalmazások újra felveendők. Helyénvalónak találom azt, hogy mindazok, akik­nek természetbeni járandóságaik vannak — mint­hogy ezek ma sokkal nagyobb összeget képvisel­nek koronákban, (Zaj. Elnök csenget.) mint azoké, akik fix fizetést kapnak — nem részesitendők olyan segélyben, mint azok. akik azt direkt kész­pénzben kapják. Azonban tekintetbe kell venni azt, hogy a legtöbb állással, — és pedig ezen állá­soknak legalább a 90%-ával — amelynél termé­szetbeni járandóságok vannak, kántori kötelezett­ségek vannak összekötve. Azoknál a tanítóknál tehát, akik külön még kántori teendőket is, tehát külön munkát végeznek, amiért külön díjazást kapnak, szigorúan kell ügyelni, nehogy ez a külön díjazásuk bevétessék abba, amit tanítói fizetésként kapnak. Ezért helyénvalónak találnám, hogy a 4. § első bekezdése első mondatának végén lévő »be­szüntesse« szó után az általam előterjesztendő szöveg vétessék fel. Azért kívánom ezt, hogy min­den kétség és félreértés elkerülhető legyen, nehogy az az eset álljon elő, hogy azoknál a tanítóknál, akik kántori teendőket, tehát külön munkát vé­geznek, akik egész éven át le vannak kötve és igy sokkal több munkát végeznek, mint azok, akik nem végeznek kántori teendőket, a kántori java­dalmazás a tanítói javadalmazásba bevétessék, mert a természetbeni járandóságok 90% ban a kántortanitóknál vannak. Ezért javaslom a következő szöveg bevételét (olvassa) : »Ezen javadalmazás elbírálásánál azon­ban a kántortanító kántori javadalmazása a taní­tói javadalmazásába nem vehető be.« Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Budaváry László ! Budaváry László : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Egy olyan módosító indítványt vagyok bátor be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom