Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

 nemzetgyűlés BIO. ülése 1922, Elnök: Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Róbert Emil ! Róbert Emil : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A tör­vényjavaslat célja a közalkalmazottak helyzetén javítani és részükre a létminimumot biztosítani. Feltételezve, hogy a törvényjavaslat a célját eléri, biztosítani kivánom azt, hogy a törvényjavaslat akkor is megfeleljen céljának, hogyha a megélheted viszonyokban lényegesebb eltolódások mutatkozná­nak, értve ez alatt nagyobb áremelkedést, vagy azt, hogy pénzünk értékének nem várt csökkenése állna be. Miután választások előtt állunk és körülbelül négy hónapig nem lesz a nemzet­gyűlés abban a helyzetben, hogy ezzel a kér­déssel foglalkozzék, és megtörténhetik, hogy ilyen kedvezőtlen eltolódások fognak a gazda­sági viszonyokban mutatkozni, tehát biztosítani kivárnám erre az esetre is annak a lehetőségét, hogy a kormány, amennyiben szükségesnek látja a közalkalmazottak helyzetének újból való javitásat, ezt megtehesse. Erre való tekintettel a következő indítványt vagyok bátor a tisztelt Nem­zetgyűlés elé terjeszteni, amely az 1. §-nak a kiegé­szítését képezné (olvassa) : »Felhatalmaztatik a kormány, hogy a megélhetési viszonyok kedvezőt­len változása esetén az első bekezdésben megneve­zett tisztviselők részére a pénzügyi tanács meghall­gatásával a viszonyok által indokolt mértékben rendkívüli segélyeket utalhasson ki s erre a célra a szükségelt hiteleket igénybevegye.« Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Az elő­adó ur nem kívánván szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: Tisztelt Nem­zetgyűlés ! Tudom és ismerem azt a nehéz hely­zetet, amelyben a tisztviselői özvegyek és árvák vannak, mindazonáltal sajnálatomra nem járul­hatok hozzá ahhoz a módosító indítványhoz, ame­lyet a tisztelt képviselő ur tett, nem pedig azért, mert az özvegyeknek és árváknak, általában a nyugdíjasoknak épugy 100%-kal emeltetik az ellátmánya, mint ahogy emeltetik az aktiv tiszt­viselőknek, és mert ennek a javaslatnak az el­fogadásával — tehát egy 200%-os emeléssel — egyrészt igen megnövekednék a nyugdijteher, — amelyet a jelen helyzetben az állam alig vállalhat magára — másrészről pedig eltűnnék az a disz­paritás, amely a nyugdíjas és aktív tisztviselők között van, amelynek a fentartása pedig minden­esetre szükséges. Ami Róbert Emil tisztelt képviselő ur indít­ványát illeti, erre vonatkozólag az a megjegyzé­sem, hogy nem olyan hosszú idő az, amely alatt a nemzetgyűlés üléstartama szünetel. Ennélfogva nem láttam sem szükségesnek, sem indokoltnak azt, hogy egy ilyen messzemenő felhatalmazás adassék a kormánynak. Kérném tehát ez indít­ványok mellőzését. ElnÖk: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás, A szakasszal szem­ben két indítvány nyújtatott be. Az egyik egy módosító indítvány, melyet Hornyánszky kép­ééi február hő ló-én, pénteken. 47 viselő ur nyújtott be. Ez ellentétben áll a szakasz­szal. A másik Róbert képviselő ur indítványa, amely a szakasszal nem áll ellentétben, hanem azt kibővíteni célozza. Ennélfogva a kérdést ugy szán­dékozom feltenni, hogy a szakaszt szembeállítom Hornyánszky képviselő urnák módositó indítvá­nyával s amennyiben a szakaszt eredeti szövegé­ben méltóztatnak elfogadni, ekkor Hornyánszky képviselő ur indítványa elesik. Róbert képviselő ur indítványára, amely nem áll ellentétben a sza­kasszal, hanem azt csak kibővíteni akarja, azután külön fogok szavaztatni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen/) Ha igen, felteszem a kér­dést : méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegében, szemben Hornyánszky képviselő ur módositó in­dítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltá­sok : Igen ! Nem /) Kérem azokat, akik a szakasz eredeti szövegét fogadják el, szíveskedjenek fel­á 11ani. (Megtörténik. ) Többség ! (Zaj a baloldalon, Pataesi Dénes közbeszól.) Szilágyi Lajos : Ne tagadják le ezt a szavazást sohasem ! ( Felkiáltások jobb felől ; Úgyse ! Nem is !) Meg fogják ezt a szavazást emlegetni. Elnök : Kérem a képviselő urakat, szívesked­jenek csendben lenni. Határozatként kimon­dom . . . (Zaj.) Somogyi István : Mindenre van pénz, csak erre nincs ! Szilágyi Lajos : Ebből is pártkérdést csi­nálnak ? ! Elnök:. Szilágyi képviselő urat kérem, szíves­kedjék legalább az elnöki enunciáció alatt csend­ben maradni. Határozatként kimondom, hogy a Ház az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el, Hor­nyánszky képviselő ur módositó indítványát pedig elvetette. Következik a szavazás Róbert Emil képviselő ur indítványa felett. Kérem a tisztelt Házat, mél­tóztatnak-e Róbert Emil képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem I) A Ház nem fogadta el. Következik a 2. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2. §-t) : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt a szakasz lényegéhez szólanék, engedjék meg ne­kem, hogy báró Szterényi József t. képviselőtár­sunknak az előbbi felszólalásával egy pillanatig foglalkozzam. (Halljuk ! baljelöl.) Báró Szterényi József t. képviselőtársunk azt mondotta, hogy ma megjelent a lapokban egy szovjetszerü nyilatkozat . . . (Zaj half elől.) B. Szterényi József: Ezt a szót még ki sem ejtettem ! Ereky Károly : Akkor egy közbeszólás volt ! Ugron Gábor : Ott mondták» hogy : szak­szervezetek ! Szilágyi LajOS : Már megint ! A saját bará­tai és a saját pártja mondta ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Patacsi Dénes : Ugy van, innen jött ez a közbeszólás ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak !

Next

/
Oldalképek
Tartalom