Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
évi február hó 16-án, csütörtökön. 262 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. ban ne álljon, hanem ellenzék és többség egyaránt tegye lehetővé, hogy általánosságban és a részletek felett is szavazás legyen. «. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja e 1 .) Ha egyebet nem is tudunk elérni, azt az egyet mindenesetre el tudjuk érni vele, hogyha mégis rendeleti megoldás történnék, nem történhetnék olyan rendeleti megoldás, mely a nemzetgyűlési határozatokkal ellenkezik. Ugron Gábor: Nyilt szavazást nem lehet oktrojálni ! (Zaj.) Huszár Károly: Bár akartam volna még egynéhány dolgot kifejteni, ehhez magam is hozzá akarok járulni azzal, hogy a további szótól elállók, hogy ezáltal a döntés lehetőségéhez juttassam a nemzetgyűlést. Végtelenül saj.álnám, ha ebben az utolsó pillanatban erősebb volna a pártok szempontja, mint a haza szempontja, és ezért bármilyen lesz a döntés, ha az mint a nemzetgyűlési többség akarata nyilvánul meg, valamennyien respektálni .fogjuk és annak valamennyien alá fogjuk magunkat vetni. Egy oktrojjal szemben azonban természetesen mindenkinek egészen más álláspontra kell helyezkednie. Ezért én általánosságban hajlandó vagyok elfogadni a javaslatot abban a reményben, hogy a részletes szavazás során azok a pontok, melyeket kifejtettem, figyelembe fognak vétetni. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök ; Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Balla Aladár j Friedrich István : Hol a kormánypárt ilyenkor ? Bizonyára valami puccson törik a fejüket ! Megállitják az órát vagy más ilyesmit tesznek. Ugron Gábor: Gyomrozzák a kisgazdákat ! Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Nincs kétség aziránt, hogy ez a mi első alkotmányozó gyűlésünk, ez a magyar konstituante, néhány óra múlva befejezi életét. Nemzetek történetében még soha nem volt eset arra, hogy egy nemzetgyűlés a kiszabott időt, a ciklust végigélje anélkül, hogy csak egyetlenegy alkotmányjogi kérdést megoldott és törvénybe iktatott volna, ami minden konstituanténak kötelessége. Czeglédy Endre : Csak adókat szavaztak meg ! Balla Aladár : A háború elvesztésével beállott összeomlás után minden legyőzött ország népe az állami rend, az államforma újbóli megépitésének, megteremtésének küszöbére lépett. így Magyarország is. És mit látunk ? Mig a többi legyőzött országokban a nemzetgyűlés rövid néhány hónap alatt elvégezte mindazt a munkát, amelyet a konstituantétól elvárni lehet . . . Rupert Rezső: Itt a kormány eltaktikázta! Balla Aladár : . . . addig itt Magyarországon ugy tesznek-vesznek, mintha háború nem lett volna, (Úgy van! Ugy van! a baloldalon.) mintha még mindig Schönbruimból irányitanák a régi osztrákmagyar monarchia sorsát Csernovicztól Triesztig, Brassótól Eiuméig. ; Csernus Mihály: Zágrábig 1 Balla Aladár : Zágrábban vannak a te barátaid. Csernus Mihály: Te voltál ott! Balla Aladár: Két és fél éve annak, hogy a vörös rém szégyenétől megszabadultunk, két és fél éve annak, hogy megindulhatott volna az állami konszolidáció munkája. HUSZár Elemér : Konszolidálódtunk nagyon 1 Egypár panamával gazdagabbak lettünk ! Balla Aladár : És mit látunk ? Mintha a konstituanténak eddigi kormányai művészi nagy tehetséggel egyebet sem csináltak volna, mint taktikájukkal megakadályozni, hogy bármilyen alkotmányjogi elvi kérdés a Ház asztalára kerüljön, hogy azokban a nemzetgyűlés határozatot hozzon. Jól érzi a mostani kormány is, hogy ezért felelnie kell a nemzet előtt. A felelősségrevonás legismertebb és legigazságosabb módja : provokálni egy igazságos népitéletet. Nem csodálom, hogy néhány hét óta a közvéleményben olyan felfogás alakult ki, hogy a t. kormány azért terjesztette be oly későn a nemzetgyűlés utolsó napjaiban a választójogról szóló törvényjavaslatot, mert ki akarja magát vonni ezen felelősségrevonás alól. Igaz. hogy amidőn a kormány vezetőjét többször kérdőre vonták, tulaj dónké pen mi a célja azzal, hogy nem engedett elég időt a nemzetgyűlésnek, hogy ezt a nagyon fontos alkotmányjogi kérdést, a választójog kérdését a nemzetgyűlésen érdemben letárgyaltassa, válasz helyett csak annyit mondott, hogy a törvényt és az alkotmányt nem fogja megsérteni. Huszár Elemér: Egypár államtitkár született mindig az alatt az idő alatt ! Balla Aladár: Ha a törvényjavaslat akár olyan formában, mint amilyenben most van, elfogadtatnék, akár oktrojjal intéznék el a választójogi kérdést, senki sem tagadhatja a nemzetgyűlésben, hogy ez visszafejlődést és jogszükitést jelentene, (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Bródy Ernő : Jogfosztást ! Balla Aladár: Arra pedig szintén nem volt példa a történelemben, hogy a választójog kérdését nem a haladás, nem a jogkiterjesztés jegyében intézték volna el. ( Ugy van ! half elől.) Nagyon sajnálom, hogy épen azok a t. képviselőtársaim, akik a régi népjogok, a nemzeti jogokért küzdő politikának voltak — és remélem, még ma is — hivei, a tiszta függetlenségi kerületekből ideküldött kisgazdapárti képviselők. , . Bródy Ernő : A jobbágyok utódai ! Balla Aladár : . . . most, amikor ezt a fontos kérdést az utolsó órában el kellene intézni, nem tartózkodnak itt, hanem künn, a peitserek keze alatt, az ostort kezelők keze alatt tárgyalják, micsoda magatartást tanúsítsanak ebben a fontos államjogi kérdésben. Nagyon szerettem volna hozzájuk is szólni, mert mindegyikük a mellét veri, hogy ők a régi Kossuth-eszmének reprezentánsai, tehát a népjogoknak és a jogok kiterjesztésének képviselői, de sajnos, nem tartják szükségesnek, hogy a jogkiterjesztés mellett szóló érveket itt méghallgassák. Bizonyítani akarnám előttük, hogy
