Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a honvédelmi minister urnák herceg Windiscb-G-raetz Lajos képvieslő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Rakovszky István : Nem vagyunk határozatképesek. Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni. Haypál István : Szavazás közben lehet a határozatképesség megállapítását kérni? Elnök : Épen akkor lehet. (Berki Gyula megszámlálja a jelenlevő képviselőket.) Szilágyi Lajos : 44 képviselő kevés ! Hat hiányzik ! Kérünk hat ministert ! (Derültség.) Elnök : Miután csak 44 képviselő van jelen, a Ház nem határozatképes. Az ülést tehát öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a honvédelmi minister urnák herceg WindischGfraetz Lajos képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Soron van ? Berki Gyula jegyző : Andaházy-Kasnya Béla ! (Nincs itt!) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Berki Gyula jegyző : Tarányi Ferenc ! Tarányi Feernc : T. Nemzetgyűlés ! Most, mikor a nemzetgyűlés munkásságát lezárjuk és azt tárgyilagos Ítélethozatalra az utókornak átengedjük, méltóztassanak megengedni, hogy igazán — akár az órámat is kitehetem — csak rövid öt percre igénybe vegyem még szives türelmüket, látszólag talán egy gazdasági, de valósággal az ország minden lakosát érdeklő fontos kérdésben. Nem azért interpellálok, hogy ennek a felszólalásomnak még utoljára a naplóban legyen nyoma, hanem tisztán és kizárólag lelkiismeretem parancsára. Amint Bernáth Béla mélyen t. képviselőtársam, a szőlészet és borászat terén vezérem, a legutolsó interpellációs napon az összkormányhoz, de különösen a földmivelésügyi minister úrhoz intézett interpellációt a borértékesítés tárgyában és, ha jól emlékszem, különösen kívánta azt, hogy a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekben a behozatali vám leszállittassék, ugy méltóztassanak megengedni, hogy az én felszólalásom elsősorban a pénzügyminister úrhoz szóljon és az illetékes ministeriumok szakközegeinek szolgáljon komor mementoképen, hogy az országban jelenleg levő körülbelül másfél millió hektoliter bor értékesítésének lehetőségét megteremtem most már sürgős kötelesség. Hiszen csonka Magyarország talaj- és éghajlati viszonyai folytán a borászat volna az a legfontosabb ág, amely ma ennek az országnak NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVII. KÖTI évi február hó 15-én, szerdán. 249 financiális bázisát megalapozhatná és amelynek révén, ha okszerűen fejlesztenék, agrárszociális kérdésünket is a legjobban oldhatnék meg. A birtokfelaprózás, a többtermelés kérdését, a cselédség és a munkásság értelmiségi fokuk szerinti elhelyezésének kérdését legjobban ezen a téren lehetne megoldani. Hogy miképen történjék ennek a kiépítése, az a tárgy érdemleges megvitatásának keretébe tartoznék ; ez fokozatos munkát igényelne. Nagyon jól tudom, hogy megtörténtek erre nézve a kezdeményező lépések egyrészt a szőlészet fejlesztése, másrészt a bor értékesítése terén, mindezek azonban hosszabb lejáratú dolgok, melyeknek megvalósítására hónapokra és évekre van szükség. Most csak egypár konkrét dologra nézve tartom kötelességemnek, hogy elsősorban a pénzügyrninister ur és, amennyiben a többi ministerek hatáskörébe tartoznék, ezek figyelmét is a kérdésre felhívjam. A következő interpellációt vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »1. Hajlandó-e a pénzügyrninister ur részben saját hatáskörében, részben az illetékes szakministeriumoknál cdahatni, hogy, ugy mint régebben, a külföldi viszonylatokban mélyen leszállított fuvardíj alkalmaztassák és nyitott csomagokban küldött borminták számára kölcsönös vámmentesség biztosittassék ? 2. Csehországgal, amennyiben a gazdasági kiegyezés még tovább húzódnék, a borra nézve az egyezség a többi részletet megelőzőleg már most köttessék meg. Végül 3. Megjavittassék az útlevél nehézkes kezelése és az Ausztriával kötendő kereskedelmi szerződésben kölcsönösen el fogadnók egymás hordójelzéseit.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyrninister urnák. Soron van ? Berki Gyula jegyző: Borgulya Pál ! Borgulya Pál: T. Nemzetgyűlés ! Azon képviselők egyike vagyok, akik ezen nemzetgyűlés ideje alatt a legkevesebbet vettem igénybe a Ház szives türelmét. Mostani interpellációm tárgya azonban olyan fontos, hogy kénytelen vagyok azt elmondani és arra a nemzetgyűlés szives türelmét kérni. Megtettem mindent ebben a tárgyban. Kértem az előbbi két bel ügyminist er urnák szives támogatását, melyet azonban nem értem el addig sem, mig a kormányt támogató párt soraiban voltam, annál kevésbé van rá kilátásom most,- amikor ellenzéki oldalon vagyok. Arról van szó, hogy egy községi tisztviselőnek ügye, akin bizonvos sérelem esett, orvosoltassék. Mielőtt interpellációmat felolvasnám, kénytelen vagyok röviden ennek az állásától felfüggesztett tisztviselőnek az érdemeit felsorolni. Szarvas községben 1918 októberében megüresedett a főjegyzői állás. Azokban a súlyos időkében nem igen akadtak emberek, akik ilyen vezető állásokat vállaltak volna. Az állásra Szarvas város községének egy igen tisztelt szegény, becsületes iparoscsaládból származó Dem.csá k János nevű helyettes főjegyző hivar . 32
