Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a hon­védelmi minister urnák herceg Windiscb-G-raetz Lajos képvieslő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Rakovszky István : Nem vagyunk határozat­képesek. Kérem a határozatképesség megálla­pítását. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni. Haypál István : Szavazás közben lehet a határozatképesség megállapítását kérni? Elnök : Épen akkor lehet. (Berki Gyula meg­számlálja a jelenlevő képviselőket.) Szilágyi Lajos : 44 képviselő kevés ! Hat hiányzik ! Kérünk hat ministert ! (Derültség.) Elnök : Miután csak 44 képviselő van jelen, a Ház nem határozatképes. Az ülést tehát öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a honvédelmi minister urnák herceg Windisch­Gfraetz Lajos képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Soron van ? Berki Gyula jegyző : Andaházy-Kasnya Béla ! (Nincs itt!) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Berki Gyula jegyző : Tarányi Ferenc ! Tarányi Feernc : T. Nemzetgyűlés ! Most, mikor a nemzetgyűlés munkásságát lezárjuk és azt tárgyilagos Ítélethozatalra az utókornak át­engedjük, méltóztassanak megengedni, hogy iga­zán — akár az órámat is kitehetem — csak rövid öt percre igénybe vegyem még szives türelmüket, látszólag talán egy gazdasági, de valósággal az ország minden lakosát érdeklő fontos kérdésben. Nem azért interpellálok, hogy ennek a felszólalá­somnak még utoljára a naplóban legyen nyoma, hanem tisztán és kizárólag lelkiismeretem paran­csára. Amint Bernáth Béla mélyen t. képviselő­társam, a szőlészet és borászat terén vezérem, a legutolsó interpellációs napon az összkormányhoz, de különösen a földmivelésügyi minister úrhoz intézett interpellációt a borértékesítés tárgyában és, ha jól emlékszem, különösen kívánta azt, hogy a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szer­ződésekben a behozatali vám leszállittassék, ugy méltóztassanak megengedni, hogy az én felszóla­lásom elsősorban a pénzügyminister úrhoz szóljon és az illetékes ministeriumok szakközegeinek szol­gáljon komor mementoképen, hogy az országban jelenleg levő körülbelül másfél millió hektoliter bor értékesítésének lehetőségét megteremtem most már sürgős kötelesség. Hiszen csonka Magyarország talaj- és ég­hajlati viszonyai folytán a borászat volna az a legfontosabb ág, amely ma ennek az országnak NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVII. KÖTI évi február hó 15-én, szerdán. 249 financiális bázisát megalapozhatná és amelynek révén, ha okszerűen fejlesztenék, agrárszociális kérdésünket is a legjobban oldhatnék meg. A birtokfelaprózás, a többtermelés kérdését, a cselédség és a munkásság értelmiségi fokuk szerinti elhelyezésének kérdését legjobban ezen a téren lehetne megoldani. Hogy miképen történjék ennek a kiépítése, az a tárgy érdemleges megvitatásának keretébe tartoznék ; ez fokozatos munkát igé­nyelne. Nagyon jól tudom, hogy megtörténtek erre nézve a kezdeményező lépések egyrészt a szőlészet fejlesztése, másrészt a bor értékesítése terén, mindezek azonban hosszabb lejáratú dol­gok, melyeknek megvalósítására hónapokra és évekre van szükség. Most csak egypár konkrét dologra nézve tartom kötelességemnek, hogy elsősorban a pénzügyrninister ur és, amennyiben a többi ministerek hatáskörébe tartoznék, ezek figyelmét is a kérdésre felhívjam. A következő interpellációt vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »1. Hajlandó-e a pénz­ügyrninister ur részben saját hatáskörében, rész­ben az illetékes szakministeriumoknál cdahatni, hogy, ugy mint régebben, a külföldi viszonylatok­ban mélyen leszállított fuvardíj alkalmaztassák és nyitott csomagokban küldött borminták szá­mára kölcsönös vámmentesség biztosittassék ? 2. Csehországgal, amennyiben a gazdasági kiegyezés még tovább húzódnék, a borra nézve az egyezség a többi részletet megelőzőleg már most köttessék meg. Végül 3. Megjavittassék az útlevél nehézkes kezelése és az Ausztriával kötendő kereskedelmi szerződésben kölcsönösen el fogadnók egymás hordójelzéseit.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügy­rninister urnák. Soron van ? Berki Gyula jegyző: Borgulya Pál ! Borgulya Pál: T. Nemzetgyűlés ! Azon kép­viselők egyike vagyok, akik ezen nemzetgyűlés ideje alatt a legkevesebbet vettem igénybe a Ház szives türelmét. Mostani interpellációm tárgya azonban olyan fontos, hogy kénytelen vagyok azt elmondani és arra a nemzetgyűlés szives türelmét kérni. Megtettem mindent ebben a tárgyban. Kértem az előbbi két bel ügyminist er urnák szi­ves támogatását, melyet azonban nem értem el addig sem, mig a kormányt támogató párt sorai­ban voltam, annál kevésbé van rá kilátásom most,- amikor ellenzéki oldalon vagyok. Arról van szó, hogy egy községi tisztviselőnek ügye, akin bizonvos sérelem esett, orvosoltassék. Mielőtt interpellációmat felolvasnám, kény­telen vagyok röviden ennek az állásától felfüggesz­tett tisztviselőnek az érdemeit felsorolni. Szarvas községben 1918 októberében megüresedett a fő­jegyzői állás. Azokban a súlyos időkében nem igen akadtak emberek, akik ilyen vezető állásokat vállal­tak volna. Az állásra Szarvas város községének egy igen tisztelt szegény, becsületes iparoscsaládból szár­mazó Dem.csá k János nevű helyettes főjegyző hiva­r . 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom