Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

244 A nemzetgyűlés 314. ülése 192: 2. évi február hó 15-én, szerdán. hogy a hires Millerand-féle kísérőié vei komoly, becsületes, tisztességes államirat volt-e, amelynek háta mögött valami jóindulat mutatkozott, vagy pedig csak valami közönséges mézesmadzag, hogy a békét alánjuk, közönséges szépenszóló sipszó, amellyel a madarakat szokták fogni. Ezeket akartam elmondani és kérem, hogy ezeket a sérelmeket ezután is' a legéberehb figyelemmel kisérjék, mert legyenek meggyőződve ugy a franciák, mint a mi börtöntartó kisebb szomszédaink, hogy ha a francia gárda tudott meghalni Waterloonál és meg nem adta magát az angoloknak, akkor a magyar históriában is sokszor fordult elő, hogy a magyarok inkább választották a dicsőséges halált, mint a gyalázatos életet. Es sem a mai nemzedék, sem a jövő nemzedék nem fog abba belenyugodni, hogy ezt az ezeresztendős hazát örökre elragadják tőlünk ! Ezt akartam megjegyezni és köszönöm szives válaszát a külügyminister urnák. A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a külügyminister urnák Szádeczky képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Igen, tehát ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik napirend szerint a külügyminister urnák Kutkafalvy Miklós képviselő ur interpellációjára adandó válasza. A külügyminister urat illeti a szó. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: Kutkafalvy képviselő ur interpellációjára kivánok röviden válaszolni. A kérdés a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a külügyminister ur a nemzetgyűlést sürgősen tájékoztatni, milyen lépéseket tett, vagy a jövőben milyen lépéseket szándékozik tenni, idegen impérium alá került honfitársaink kisebbségi jogainak érvényesítése és védelme tekintetében ?« Azt a számtalan lépést, amely ebben történt, felsorolnom egész nomenclaturát jelentene. E, tekintetben egyrészt a foglyoknak, ott elfogott véreinknek érdekében kellett föllépni és csak azokra az eredményekre kivánok rámutatni, amelyek a legutóbbi időben elérettek. Ezek egyike a román kormánnyal való megegyezésünk, amely szerint az elogottak első csoportját december hó 8-án vettük át és a második csoport összeállítása és kiszabadítása is folyamatban van. Ugyanígy a csehszlovák kormánnyal való megegyezés alapján a halálraítéltek most már szabadon bocsáttattak és az az amnesztia, amelyre nézve e tekintetben a marienbadi és a brünni tárgyalásokon megegyeztünk, megjelenőben van, sőt félhivatalos jelentés szerint meg is jelent. A jugoszláv területre vonatkozólag nem jelenthetek ilyen adatokat, mert a helyzet a baranyai megszállással komplikálódott. A kisebbségi jogokra vonatkozólag minden alkalmat megragadunk és minden módon arra törekszünk, hogy közvetett tárgyalásokkal is segítsünk kisebbségben levő véreink sorsán. Be engedje meg a fc. képviselő ur, hogy külöcára egypár megjegyzést tehessek.és épen az ország integritása érdekében kérem, méltóztassanak azokat türelemmel meghallgatni, örömmel veszem tudomásul a minister ur kijelentését . . . Hornyánszky Zoltán : Ki kell verni a megszállókat, nem megjegyezni ! Szádeczky- Kardoss Lajos : Kérem alássan, ha lehetne kiverni, oda állnék mindjárt. De mivel jogokat kell védeni, csak szóval van módom védeni. örömmel veszem tudomásul, hogy az a propaganda-irat, amelyyel van terjedve a Felvidéken magyar, tót és német nyelven és amelyet hozzám is elküldöttek, nem szerepel a hivatalos akták között, tehát hivatalosan nem kell megcáfolni, örömmel veszem tudomásul még inkább azt, hogy a lengyel-cseh szerződés éle ellenünk nem irányul. Egy megjegyzéssel azonban tartozom, minthogy a nemzetgyűlés szétmegy és nem lesz alkalmunk ezeket a kérdéseket itt figyelemmel kisérni. Tudtuk eddig is, hogy a külügyminister ur megtette azt, amit tehetett, de arra kérem, hogy kettőzött figyelemmel kisérje ezeket a dolgokat ezután, mert mi többé itt a nemzetgyűlésen nein tudjuk figyelemmel kisérni. Ahhoz az általános nagy igazságtalansághoz, amelyet a nemzetek jogának felhánytorgatott elve dacára elkövettek, hogy t. i. elszakítottak tőlünk majdnem 2 millió magyart, járulnak azok a kisebb, de éles sérelmek, amelyek a határszélen történtek. Például Abauj megyében vannak falvak, amelyek területe magyar földön van, azonban termőföldje, szántóföldje, erdeje cseh területen. Ott van Abauj vár, ott van Füzér, ott van Pusztafalu, ott van Radvány, amelynek vadaskertjét vágja keresztül a határ. Pusztafalu határában elfogták egy nap azt az erdészt, aki a faluval kell hogy érintkezzék, hiszen abból él. Elvitték kémkedés gyanúja miatt. Ott van a Bodrogköz színmagyar népe, melyet azért szakítottak el, mert az újhelyi vasútra szükségük van. Ujhelyen az egyik vasútállomás Magyarországé, a másik cseh területen van. Ott van a szegedi háromszögben Vedresháza, amelynek faluja magyar területen van, tanyáinak egy része azonban már szerb területen és a lakosok nem tudnak átjárni földjeiket művelni. KiSS Menyhért : Kiszomborban is igy van ! Szádeczky- Kardoss Lajos : Ezek olyan naponként érezhető igazságtalanságok, lelketlenségek, amelyeket én valósággal tűrhetetlen állapotnak tartok. Ha tehát az a határmegállapitó bizottság, amelynek munkálatai most folynak, ezeket a mindennapi nagy igazságtalanságokat nem szünteti meg, nekünk mindenféle alkalmat fel kell használnunk arra akár a genuai konferencia, akár másoló előtt, hogy a mi sérelmeinket felpanaszoljuk, előadjuk és igyekezzünk meggyőzni őket, hogy olyan békét teremtettek, amely nem béke, hanem állandó háború, guerillaharc, a népek harca, bellum omnium contrá ohmes. Ezt mind a bizottsági munkálatok eredménye fogja megmutatni^ !