Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

2B8 A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. évi február hő 15-én, szerdán. A ministerelnök ur megtévesztette a Házat mostani előadásával, mert a katonai jogcím története nem olyan volt, amint a ministerelnök ur előadta. Tény az, bogy itt félreértés történt, de csak félreértés, amelyet az okozott, hogy sem az igen tisztelt elnök ur, aki pártatlanul közvetítette az üzeneteket ide-oda. sem az ellenzéki képviselők egy része nem volt tisztában azzal, bogy voltaképen a katonai jogcím milyen vonatkozásban kerülhet elbírálás alá. Igaza van a tisztelt ministerelnök urnák abban, hogy a Friedrich-féle választójogi rendeletben a katonai jogcím mint önálló jogcím nem szerepel. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : Azt ellenben elhallgatta az igen tisztelt ministerelnök ur, hogy akkor egy általános, legszélesebb körű általános választójogról volt szó, amelynél nekünk közömbös volt, vagy legalább is nem volt oly fontos a katonai jogcím, mint most, mikor oly sok feltételhez van kötve a választójog birása. Ugron Gábor : Négy elemi ! Szilágyi Lajos : Tény az, hogy mikor az üzenetek közvetittettek, akkor tisztázódott voltaképen a kérdés, és akkor megtörtént a mi részünkről — közöttük voltam én is — az a kérés, hogy a Károly-csapatkereszttel és vitézségi éremmel feldíszített volt katonák, korhatárra való tekintet nélkül választójoghoz jussanak a katonai jogcím alapján. Ezek után áttérek arra, hogy mély megütközéssel hallottam az elnök ur napirendi indítványát, és hasonló megütközéssel hallottam Huszár Károly tisztelt képviselőtársamnak holnapra tervezett békülési kísérleteit. (Zaj.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Egész nap vártam, hogy mikor áll fel a tisztelt ministerelnök ur és mikor terjeszti be a kormányzó ur kéziratát, amely a nemzetgyűlés feloszlatásáról és az uj nemzetgyűlés egybehivásáról szól. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Holnap reggel !) Friedrich István : Holnap már nem lehet ! Szilágyi Lajos: Mivel a ministerelnök ur ilyen kormányzói kéziratot nem terjesztett be, számítottam arra, hogy a nemzetgyűlés elnöke ma este az interpellációk után ki fogja hirdetni a nemzetgyűlés feloszlatását. Mivel azonban az elnök ur holnapra napirendi indítványt tett, ebből látom, hogy ma az interpellációk után nem szándékozik kimondani a nemzetgyűlés feloszlását. (Zaj és felkiáltásuk a jobboldalon : Berekesztés !) En és rajtam kivül igen sok képviselő a kormánypárt köréből is, igen tekintélyes képviselők, akiket névleg is megnevezek, volt ministerek, pl. sokorópátkai Szabó István, (Elénk derültség és éljenzés a bal- és a széls'óbaloldalon.) Ereky Károly, vagy pl. Hencz Károly képviselő ur hasonló véleményen vannak, mint én, t. i. azon a véleményen vagyunk, hogy a nemzetgyűlés élettartama a mai napon lejár, (Felkiáltások- "ügy van! Ellenmondások) és a nemzetgyűlés utolsó érdemleges ülése a mai ülés. Azon egyszerű érvvel érvelünk, hogy a nemzetgyűlés összehívásának napjától, 1920 február 16-ától számítandó két esztendő volt a nemzetgyűlés meghatározott élettartama. Azon egyszerű számtani műveletnél fogva, hogy egy esztendőben két február 16-ika és két esztendőben három február 16-ika nem lehet, az én véleményem szerint holnap már érdemleges ülést nem tarthatunk. (Ugy van! TJgy va,n! a bal- és a szélsobaloldalon.) Mivel kormányzói kézirat a nemzetgyűlés feloszlatására nem érkezett, az igen t. elnök úrhoz azt a kérelmet intézem, hogy ma az interpellációk befejezése után méltóztassék a nemzetgyűlés feloszlatását kihirdetni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nincs joga ehhez !) Simonyi-Semadam Sándor: Ez államfői jog! (Nagy zaj. Félkiáltások a jobboldalon : Mi lesz a harmadik olvasással ?) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos: Erre a kijentésre késztet nemcsak az az álláspontom, amely a nemzetgyűlés élettartamára vonatkozik és amelyet most kifejtettem, hanem az a felfogásom is, hogy teljesen felesleges volna holnap már minden törvényhozási munka. Felesleges volna minden ülésezés. (Zaj.) Meskó Zoltán : Le kell fotografálni bennünket, ha holnap szójjelmegyünk ! Szilágyi Lajos : Ha ugyanis a napirenden lévő javaslatot a Ház holnap általánosságban és részleteiben is megszavazná, harmadszori olvasása akkor is már holnaputánra maradna, a javaslat tehát a holnapi nap folyamán semmiféleképen nem tudna törvényerőre emelkedni. Én tehát nem pártom nevében, mert pártom nincs, . , . (Derültség a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos: ... de mint teljesen egyedülálló képviselő tiltakozom az ellen, hogy a nemzetgyűlés holnap határozatokat hozzon és előre is kijelentem, hogy azon esetben, ha a nemzetgyűlés holnap határozatokat hozna, azokat törvényes erejüeknek a magam részéről elismerni nem fogom. (Helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Azok után, amiket az imént az igen tisztelt ministerelnök úrtól hallottam, gyakorlati szempontból meglehetősen közömbösnek tartom, hogy vájjon a nemzetgyűlés ma fejezi-e be életpályáját . . . Rupert Rezső: Gyászos életpályáját! Gr. Apponyi Albert : . .. vagy pedig holnap. Nem akarok az igen tisztelt elnök ur napirendi indítványával kontroverziába bocsátkozni, egészen más szempontból kértem szót, és amennyiben azok, amiket elmondandó leszek, nem tartoznak szigorúan a napirendi indítványhoz való