Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

186 A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. évi február hó 15-én, szerdán, nekünk nincs szükségünk semmiféle mesterséges erőre, mert mi ugy érezzük, hogy az elveinkben rejlő erő, hitünk és igazságunk ereje, becsületes középpolitikánk, mely mindig megvetett minden szélsőséget jobbra és balra, érvényesülni fog tudni anélkül, hogy ezekhez az eszközökhöz folyamodnunk kellene. (Taps a jobboldalon.) Apponyi Albert mélyen tisztelt képviselőtársam tegnap utalt arra, hogy az ipari munkásságon borzasztó sérelem esett. Engedelmet kérek, de a kétéves domicilium, melyről a javaslatban szó van, korrigálva lett azzal, hogy az egyszeri átköltözés azt nem fogja megszüntetni és merem állitani, hogy a tények fogják bizonyítani, hogy egy ilyen tiszta és terrormentes választás alatt az ipari munkásság képviselői oly számban fognak itt ülni, aminő számban a képviselet őket megilleti. (Zaj.) Ugron Gábor : Tőlük kérdezze meg ! Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Bocsásson meg Haller t. képviselőtársam az aposztrófálásért, de ő beszédének egyik részében kissé hangulatosan adta elő mondanivalóit. Utalt arra, hogy hogyan fogunk szembenézni ennek a javaslatnak elfogadása után a hadiözvegyekkel, hogyan fogunk szembenézni a hadviseltekkel. Bocsánatot kérek, e javaslatban le van fektetve és pártunk ragaszkodott és ma is ragaszkodik ahhoz : minden hadiözvegy szavazó lesz. Világosan benne van a javaslatban, hogy minden nő, aki önállóan vezeti a maga háztartását, aki a maga családjának fentartásáról önállóan gondoskodik, szavazati joggal bir. Minek izgatni a közvéleményt azzal, hogy ez a nemzetgyűlés most, az utolsó percben siet és a hadiözvegyek választójogát megkisebbiti, megnyirbálja. Friedrich István : Az Istenért, hiszen nőknél a három gyermekhez van kötve ! Berki Gyula : Bocsánatot kérek, nincs ahhoz kötve, tessék elolvasni a javaslatot. A t. képviselőtársam, ugy látszik, nem olvasta a javaslatot. (Zaj.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A katonai jogcímet abszolút jogcímnek, igaz, hogy nem fogadja el a javaslat, de a részletes vitánál bátorkodom majd még egy javaslatot tenni, amellett azonban ez korrigáltatott azzal, hogy a katonai jogcímnél a vitézségi érem és a Károly-kereszt elegendő a korra való tekintet nélkül a szavazati jog elnyeréséhez. Tehát a hadviseltek is választójoggal birnak. (Zaj. Felkiáltások balfelől : Ha négy elemijük van !) Ha kivételt teszek a Károly-keresztesek, az első rajvonalban harcolók és a katonaszökevény cigányok között, ezzel nem esik sérelem azokon, akik a háborúban dicsőséget szereztek ennek a nemzetnek. Ugron Gábor: De négy elemije kell hogy legyen ! B. Szterényi József: Azt sem tudja ? (Nagy zaj.) Elnök : Ugron képviselő ur fel van iratkozva, tessék majd akkor előadni véleményét. Berki Gyula: Mondom tehát, ez nem okoz kárt, mert az ipari munkásság mind elvégezte a hat elemit is. (Derültség és mozgás balfelől.) A négy elemit pláne. De inasiskolába is járt, ésigy az ipari munkásnak feltétlenül magasabb műveltsége van... (Állandó zaj.) Nem értették meg, mit akarok mondani, annyit zavarnak. Az ipari munkásságot semmi sérelem nem fogja érni, és meg vagyok győződve róla, miként az előbb is kifejeztem, hogy ennek a javaslatnak végső konzekvenciájában az lesz az eredménye, hogy Friedrich István t. képviselőtársam választójogi rendelete alapján megközelítően sem jöhetett ide az ipaii munkásságból annyi, mint amennyi most fog jönni. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ugy van! Berki Gyula : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nem folytatom tovább beszédemet, hanem befejezem mondanivalómat. Befejezem pedig azzal, hogy abban a meggyőződésben vagyok, hogy ha ezt a javaslatot törvényerőre emeljük, nagyobb szolgálatot teszünk a nemzetnek, de önmagunknak is, és teljesen sine ira et studio merem mondani, hogy él bennünk az a hit és meggyőződés, hogy mélyen t. barátaink e kritikus pillanatban gyakorolván ellenzéki kritikai jogaikat, mérlegelni fogják az ország nehéz helyzetét és lehetővé teszik, hogy ebből a javaslatból törvény váljék, (Zaj balfelől.) Pártom nevében általánosságban elfogadom ezt a javaslatot, mert, megmondom, mit várok tőle. Azt várom tőle, hogy ez a javaslat korrigálni fogja ezt a nemzetgyűlést, mert ez a nemzetgyűlés nem fejezi ki a mai közvélemény hangulatát, (Felkiáltások balfelől: Ebben igaza van!) nem fejezi ki a nemzet akaratát és ez a nemzetgyűlés nem képviseli mindazokat a társadalmi osztályokat, amelyekre itt a nemzetgyűlésben szükség van. Rupert Rezső: Akiket képvisel, azokat is rosszul képviseli ! Berki Gyula: Igaza van. t. barátomnak, hogy rosszul képviseli, de ezt meg is értem, mert ellenforradalmi hangulatban választott törvényhozó testületnél minden pártba becsúszhatnak extrém politikusok, akik azután egy egészséges, közép, nemzeti közvélemény kialakítását lehetetlenné teszik. Rassay Károly: Kiss Menyhért nem veszi észre, hogy ez neki szól ! Berki Gyula: Elfogadom a javaslatot azért, mert azt várom, hogy a javaslat nyomán itt összeülő törvényhozó testület olyan férfiakból fog állani, akik a falu és város közötti gyűlöletet kiküszöbölik, akik áthidalják azt az ellentétet, ami a falu és város között van. akik a társadalmi osztályok közötti gyűlölködést lecsapolják, akik a felekezeti békét helyreállítják, akik a fejbeverő antiszemitizmust perhorreszkálják és kiüldözik innen a törvényhozásból, akik a nemzet egyetemes érdekeinek megfelelően olyan törvényeket fognak hozni, amelyek ennek a nemzetnek befelé és kifelé egyaránt dicsőséget fognak jelenteni. A javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps jobb-