Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. évi február hő 15-én, szerdán. 169 Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Apponyi t. képviselőtársam bizonyos ellentétet lát fenfo­rogni az 1920: I. te. első és tizedik szakasza között. Berki Gyula : Bródy akar a Wekerle-tör­vény alapján választani! Bródy Ernő : Majd megmondom, hogy mit akarok ! Megmondom, hogy Berkivel, mint bűn­társsal, mit csináltunk együtt! (Zaj.) Elnök : Méltóztassanak megvárni, képviselő urak, amig felszólalásukra kerül a sor. Rubinek István : Azt mondja t. képviselő­társam, hogy a választójogi rendeletek ki van­nak véve a 10. § rendelkezései alól, már csak azon egy oknál fogva is, mivel azokról külön ren­delkezés foglaltatik az 1920. évi I. tcikk első szakaszában. Véleményem szerint ez a jogi meg­állapítás is téves. A 10. § a következőket mondja (olvassa): »A Nemzetgyűlés az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállitása végett alakult kormányok és tagjaik rendeleteinek ér­vényességét elismeri; felhatalmazza azonban a ministeriumot, hogy ezeket a rendeleteket a szükséghez képest hatályon kivül helyezhesse, módosíthassa, vagy kiegészíthesse.« Itt sehol sincs egy szó sem arról, hogy ez a törvényhely a választójogi rendeleteket kivenné ezen törvény­hely rendelkezései alól. Ez általánosságban az összes rendeletekről beszél, amelyeket a kormá­nyok és a kormányok egyes tagjai a nemzet­gyűlés összeülése előtt hoztak. Teljesen alapta­lan az a jogi állítás és érvelés, amely szerint azért, mert a választójogi rendeletekkel kapcso­latban az 1. § is intézkedik, azok a 10. § ren­delkezései alól ki volnának véve. Hogy mennyire téves ezen jogi érvelés, ezt misem mutatja jobban, mint épen a 10. § első mondatának a második mondattal való összevetése. Rassay Károly : Halljuk ! Halljuk ! Rubinek István : Az első mondat, amiként felolvastam, általánosságban az összes rendele­tekről beszél és intézkedik, amelyeket a nemzet­gyűlés összeülése előtt a kormányok és a kor­mányok tagjai kibocsátottak. A második mondat a következőket mondja (olvassa) : - »Utasittatik egyúttal a ministerinm, hogy, amenyiben e ren­delkezések a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkoznak, mielőbb megfelelő törvény­javaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé.« Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ezen paragrafus rendelkezései alá tartoznak az összes rendeletek, amelyeket a megelőző kormányok és a kormá­nyok egyes tagjai hoztak, tekintet nélkül arra, vájjon ezek a rendeletek kormányhatósági és ministerelnöki hatáskörbe tartoztak-e, vagy a kormányhatóságok hatáskörét túllépték és a törvényhozás hatáskörét érintették. Rassay Károly: Megmondom, miről volt szó: a pénzlebélyegzésről! Rubinek István : Ezen második kategóriára vonatkozólag azonban a nemzetgyűlés kimondotta azt, hogy szükségét látja annak, hogy azok mielőbb törvényjavaslat formájában a nemzet­gyűlés elé kerüljenek. KÓSZÓ István : Ez a helyes magyarázat ! (Mozgás a bal- és a szélsohalóldalon.) Rubinek István : Az általános rendelkezést azonban a 10. § első mondata állapítja meg és ezen általános rendelkezés alól egyetlenegy ren delet sem vétetik ki, amelyet a megelőző kor mányok bocsátottak ki. Rassay Károly : Magyarázza meg a 9. §-t is ilyen bölcsen ! Rubinek István : Nagyon szívesen rátérek arra is. Hogy ez tényleg igy van és hogy ez a fejtegetés a helyes és nem az ellenkező fejtege­tés, amelyet a t. túloldalról hangoztattak, azt a 10. § indokolása, szerény véleményem szerint, teljesen igazolja. A 10. § indokolása a követ­kezőket mondja (olvassa) : »Minthogy e kormá­nyok — t. i a megelőző kormányok — kormány­zati működésének célzata kifejezetten itt is az alkotmányos élet helyreállítására irányult, a tör­vényjavaslat e kormányok rendekezéseinek érvé­nyességét kifejezetten elismeri, tehát e kor­mányok rendelkezéseinek — összes rendelkezé­seinek ! — még azon részeiben is, amelyek a kormány rendeletalkotó jogkörét meghaladva, a körülmények kényszerítő hatása alatt törvényes felhatalmazás nélkül a fennálló törvényektől eltértek.« Azt hiszem tehát, hogy a törvény­javaslatnak ez az indokolása szórói-szóra, betü­ről-betüre igazolja azt a jogi érvelésemet, ame­lyet a 10. §-szal kapcsolatban voltam bátor elő­terjeszteni és amely homlokegyenest ellenkezik az ellenoldalu párt részéről előterjesztett jogi fejtegetéssel. Rassay Károly : A helyes jogi értelmezéssel is ellenkezik! Ugron Gábor : Szóval az oktroj mellett van ! Az oktroj jogosult. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Mél­tóztassanak az ellenvéleményt is meghallgatni. Rubinek István : Épen ezért, ha a jelenlegi nemzetgyűlésnek időtartama alatt ezeknek a rendeleteknek módosításáról lett volna szó, ezt nyugodtan tehette volna a ministerium, — vagy az összkormány, vagy pedig a belügyministe­rium — amely a megelőző rendeletet kibocsá­totta. Rassay Károly : Ott van a szakaszban, hogy a törvényhozáshoz kell jönni törvényjavaslattal! Rubinek István : Csak egy esetre hivatkozom, hogy igenis a belügyministermm már hozott is ilyen rendeletet, amellyel kis részletében ugyan, de módosítást eszközölt és ez . . . Rassay Károly: A baranyai választásokra vonatkozik! Rubinek István : ... részben a baranyai választásokra vonatkozik, részben a tiszántúli választásokra, amelyekkel kapcsolatban a meg­előző belügyministeri rendelet megállapította NBM^ETayULESI ÍT4.PLŐ. 1920—1931. — XYII. ^ÖTET, Mi:

Next

/
Oldalképek
Tartalom