Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-313

158 A nemzetgyűlés 313. ülése 19.2, Szilágyi Lajos: Sokáig tartott, mig Nagyatádit elgáncsolták ! Szmrecsányi György : Az elnök ur napirendi javaslatát nem fogadom el, nem pedig azért, mert — amint nagyon helyesen méltóztatott Ugron Gábor t. barátomnak mondani — nekünk ezen javaslatok tárgyalásánál -úgyszólván minden egyes szakaszhoz volna felszólalásunk és mondanivalónk, mert nem tartjuk az ügy érdekében valónak a kormány javaslatának intézkedéseit. Különösen rámutatok a hadviseltek és rokkantak törvényjavaslatára, ( ügy van ! halj elől.) amely a legnagyobb elégedetlenséget váltotta ki, s ha ez az elégedetlenség megszüntetve nem lesz, akkor ez olyan hullámokat fog verni, hogy ez egyáltalában nem kivánatos ennek az országnak annyira megbolygatott közéletére nézve. Szilágyi Lajos : Vagyoni cenzus a rokkantaknak ! Szmrecsányi György : Nem vagyok képes felfogni azt, hogy ebben a nemzetgyűlésben többsége legyen annak a felfogásnak, hogy a kormány eljárása helyes, amelyet másnak, mint a nemzetgyűlés lekicsinylésének, nem nevezhetek és nem bélyegezhetek, (ügy van! balfelől.) Most állunk a választások előtt. (Zaj.) Ne méltóztassék elhinni, hogy az a választóközönség meg fog elégedni azzal, hogy az utolsó napokban kocsiderékszámra hajtják be ide azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket már régen be kellett volna terjeszteni. (Zaj.) Erről, ha őket nem világosítják fel, majd felvilágosítjuk mi. (Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, a napirendhez szólok. (Zaj.) Patacsi Dénes (közbeszól). Elnök : Kérem Patacsi Dénes képviselő urat, szíveskedjék csendben lenne. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Szmrecsányi György : A napirendi javaslatot azért nem fogadom el, mert nem tartom komoly törvényhozási működésnek azt, amelyet a mostani nemzetgyűléssel akarnak. Olyan javaslatoknak napirendretüzésével, amelyek súlyos érdekeket érintenek, kétszer huszonnégy óra alatt elvégeztetni. (Felkiáltások balfelől : Egyszer huszonnégy óra alatt !) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én az elnök ur javaslatával szemben proponálom, (Zaj. Elnök csenget.) hogy igenis a választójogi törvényjavaslat tűzessék elsősorban mint 1. pont napirendre, mivel a házszabályok sem adnak módot ahhoz, ha a sürgősség ki van mondva, hogy az illető javaslat előtt, amelyre vonatkozólag a sürgősség szól, más tárgyaltassék, és amennyiben a kormányon áll az, hogy ez három óra lefolyása alatt letárgyaltassék, ha a kormány ehhez hozzájárul, nekem nincs kifogásom az eÜen, hogy csak ezután kerüljön sor a napirenden lévő többi javaslat tárgyalására. Elnök: Egy szónoknak még joga van szólni, s ha szólni kivan valaki, meg is fogom adni a szót, legyen szabad azonban minden félreértés elhárítása végett nyomban kijelentenem, hogy a t. szónokoknak az az állitása, mintha a házszabályok bármi 2. ein február hő 14-én, kedden. néven nevezendő tiltó rendelkezést foglalnának magukba arra nézve . . . Rupert Rezső : A helyzet tiltja ! Elnök : ... hogy egy sürgősnek kimondott tárgy meg ne szakittassék, nincsen. Ellenkezőleg, van szerencsém a t. képviselő urak tudomására adni, hogy nem egy precedensünk van már, amelyet nem én csináltam, hanem az általam nagyon tisztelt és a házszabályok kezelése terén kétségkívül tekintélynek elismert Rakovszky István képviselő ur teremtett meg. (Zaj balfelől.) Rupert Rezső : De nem az utolsóelőtti napon. Elnök : Megtörtént az, hogy a költségvetési vitát, amelyre nézve ki volt mondva a sürgősség és az ülések meghosszabbítása, Rakovszky István indítványára megszakította a Ház. Szmrecsányi György : De nem három nappal a bezárás előtt ! Ugron Gábor : Hát tessék kitűzni a javaslatot ! Elnök : Megszakította azért, hogy a következő nagyfontosságú törvényjavaslatok letárgyalhatok legyenek : az indítvány- és interpellacióskönyvek felolvasása után második pont gyanánt az 1920. évi költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat, szóval az indemnité si javaslat ; harmadik pont gyanánt a szénjogi térilletékről szóló javaslat ; a negyedik pont gyanánt a bányaművelésre stb. vonatkozó javaslat ; ötödik pontként a szivarkahüvelyek megadóztatásáról szóló javaslat, (Zaj. Felkiáltások : Az fontos volt ! Derültség.) hatodszor az értéktárgyak kivitele tekintetében fennálló tilalmakról szóló javaslat ; hetedszer a postai díjmentességről szóló javaslat ; nyolcadszor a védjegyek oltalmáról rendelkező javaslat. (Nagy zaj és felkiáltások balfelől : De mikor volt ez ?) Méltóztassanak megengedni, én csak elnöki kötelességemet teljesítem. À Ház ehhez hozzájárult s ilyen precedenst a t. képviselő uraknak fel tudnék hozni sokat. Ha tehát ebben a tekintetben egy gyakorlat fejlődött ki, ugy ezt nem én csináltam, hanem az általam nagyon tisztelt elődöm, Rakovszky István házelnök ur. (Zaj balfelől.) Szmrecsányt György : Szabad szólnom ? Elnök : Kérem, még nem fejeztem be. Különben a képviselő urnák ezen a címen már nincsen szólásjoga. Ha döntöttünk a napirend kérdésében, a házszabályokhoz szót kérhet. (Ereky Károly szólásra jelentkezik. Nagy zaj és felkiáltások balfelől : Halljuk a fúrót ! Elénk derültség.) Még nem fejeztem be. Az elnöki javaslatban az van, hogy egyetlenegy törvényjavaslat, a magyar királyi folyamőrség szervezéséről szóló, vétessék a választójogi javaslat előtt tárgyalás alá. Szmrecsányi György: Ezek az áltengerészek ! Elnök : Ennek magyarázata és oka az, hogy e törvényjavaslat meg nem szavazása esetén milliós kár éri az országot azzal, hogy az entente-missziók, amelyek ezeket a dolgokat ellenőrzik, továbbra is kénytelenek itt maradni. (Nagy zaj és felkiáltások