Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-313

152 A nemzetgyűlés 313, ülése 1922, évi február hó lé-én, kedden. Szilágyi Lajos : Ezt nyíltan be is ismerték••! (Nagy zaj balfelöl) . Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak 1 Gr. Apponyi Albert: . .. nem itt kezdődik a felelősség. Azt, hogy a nemzetgyűlésnek mandá­tuma 1922 február 16-án lejár, már régen tud­tuk. Azt, hogy az 1920:1. te. 10, §-ának valódi utasítása szerint erre nézve törvényjavaslatot kellett volna benyújtani, ezt szintéu már régen tudtuk. Hát akkor kérdem: mivel lehet indo­kolni azt, hogy ezt a kötelességét a kormány nem teljesítette, — s ez a kormány már múlt évi április óta van kormányon, mutatis mutandis — mivel motiválja azt, hogy a benyújtást ilyen késői időszakra hagyta, amikor minden váratlan incidens felborithatja. Szilágyi Lajos : így akarták ! (Zaj balfelöl,) Gr. Apponyi Albert: A felelősség áthárítá­sának kérdése tehát nem sikerülhet, (Igaz! ugy van ! bálfelöl.) de annál csodálatosabb volna, ha a kormány most a mulasztást jogszerzési címmé tenné (Elénk tetszés és taps a hal- és a szélsőbal-oldalon.) Szilágyi Lajos : Nagyon finoman van mondva ! Más szavakat lehetne használni! Somogyi István: Én másként mondanám! Szmrecsányi György: Ezt csak Apponyi tudja igy kifejezni ! Mi máskép fogjuk kifejezni ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Apponyi Albert: Ilyen hirek keringenek a levegőben és a t. kormány azokkal szemben mély hallgatásba burkolózik. Friedrich István : Ebben szereti a titkos­ságot ! (Derültség.) Gr. Apponyi Albert : Az a felfogás hozatott Ugyanis forgalomba, még pedig ritka egyértel­műséggel, a sajtónak minden orgánumában, hogy a kormánynak jogi felfogása szerint abban az esetben, ha ez a választójogi törvényjavaslat február 16-ig nem emelkednék törvényerőre, a kormány az 1920 : I. te. 10. §-a értelmében fel volna jogosítva arra, hogy rendeleti utón lép­tesse életbe ezt, vagy bármely más uj választási törvényt. Ebben én alkotmányunknak ós rendes közállapotainknak, a nemzet belső megerősödési lehetőségeinek és kifelé való tekintélyének olyan veszélyét látom,... Rupert Rezső: Merénylet! Gr. Apponyi Albert: ...hogy ezzel a kérdés­ser kívánok néhány szóban foglalkozni. (Rali­juk! Halljuk! balfelöl,) Az én meggyőződésem az, hogy amennyi­ben ilyesmi megtörténnék, az nyilt és kétségte­len megszegése volna az alkotmánynak és a tör­vénynek. (Igaz! Ugy van! Taps balfelöl.) ,-.- Szilágyi Lajos; Esküszegés! ., Hornyánszky Zoltán: Felbujtás esküszegésre! Somogyi István: Huszár is ezt mondta!{Zaj.) Elnök : psen&st kérek, képviselő urak. Méltóz­tassék folytatni, ,. . .. :­Gr. Apponyi Albert: Boldogult Ferenc Jó\ zsef Tdrály a Fejérváry-kormány idejében elment odáig, ameddig az akkori Fejérváry-kormánynak igazságügyministere ügyes szofisztikával meg tudta őt győzni, hogy nem jön ellentétbe koro­názási esküjével. Mikor azonban az országgyűlés feloszlatása után a törvény áltál az uj ország­gyűlés összehívására megszabott határidőnek ki? tolását hozták neki javaslatba, aminek törvé­nyességét semmiféle szofisztikával nem lehetett bebizonyítani, ettől visszariadt és mindéiít meg­kísérelt, — sikerült is, mi a magunk részéről is hoztunk bizonyos áldozatot — hogy az alkot­mánynak ezt a megszegését elkerülje. Erre ő kapható nem volt. Most azt mondom : azok, akik a kormányzó urnák azt a tanácsot adják, hogy a nemzetgyűlést ilyen oktrojált választói jognak alapján hivja össze, a kormányzó urnák olyan tanácsot adnak, amelynek követése őt ellentétbe hozná a nemzet színe előtt letett esküjével. (Ugy van! Ugy van! Zajos taps a baloldalon és a bálközépen.) Huszár Elemér : Nem is szabad feltételezni, hogy megtörténhessék. Rupert Rezső: Barla-Szabó is, Hentz is ezt mondja. Gr. Apponyi Albert: Méltóztassék ezt igy meggondolni. Még az is igen komoly dolog, — én nem akarok a magam jogi felfogásának in­fallibiiitást tulajdonitani, de az is igen komoly dolog — ha jogi szempontból kétes térre lépünk, ha egy alapvető alkotmányozó intézkedésre nézve a közvéleménynek nem tudom milyen hányada, de igen nagy hányada abban a meggyőződésben van, hogy alkotmánysértés, hogy törvényszegés történt. (Ugy van! bálfelöl.) Az is komoly veszély, ha ezen a törvénytelen alapén össze­ülendő nemzetgyűlésnek joghatályát, törvényes­ségét és az általa alkotandó törvényeknek jog­liatályosságát a nemzetnek nagy része kétségbe­vonja. Engedelmet kérek, ilyen helyzeteket, elő­idézni nem szabad. . Hivatkozom arra, hogy ne adjanak a- kor­mányzó urnák oly tanácsot, mely őt az alkot­mányra tett esküjével ellentétbe hozza. Emlékez­tetem az urakat arra, hogy súlyos lelkiismereti összeütközések idejében ezt az esküt, melyet a nemzet színe előtt letett, a maga értelmezése szerint helyezte a kormányzó minden egyéb kötele­zettségének föléje. Ez maradt meg nekünk erkölcsi alapnak, ne ingassuk meg ezt, mert akkor bele­esünk a teljes bizonytalanságba. (Zajos helyes­lés és taps.) A t. kormánynak egy szavába került volna ezeket az összes aggodalmakat eloszlatni. Ha én ministerelnöki széken ülök és ilyen feltevéssel közelednek hozzám, (Derültség bálfelöl.) én til­takozom, a feltevés ellen, de mindenesetre köte­lességemnek tartom a nemzetnek és a nemzet­gyűlésnek tiszta bort önteni szándékaim tekin­tetében. Az nem: lehet, hogy 'három nappal aiinak a ^bizonyos, terminusnak bekövetkezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom