Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-312
118 A nemzetgyűlés 312. ülése 1921 hogy tisztviselők terrorizáltatnak, illegitim befolyás alá kerülnek. A. hivatalfőnök a maga exponált politikai magatartásával esetleg már jelezheti azt, hogy minő magatartást vár el alantasaitól. Hiszen a hivatalfőnöknek nem kell azt mondani, hogy te szavazz erre vagy arra a pártra, csak azt kell mondania : én egyedül hazafias és becsületes álláspontnak azt tartom,, amit én képviselek, hogy t. i. ennek a pártnak vagyok a hive. Ez eléggé érthető módon kifejezi minden függő elemre nézve azt, hogy neki is ugyanezt az álláspontot kell vallania. De a városi intelligens tisztviselőről mégis inkább kell feltételeznem a függetlenségnek annyi percentjét, hogy legalább jórészben ellene fog tudni mondani ennek a kapacitációnak és nyomásnak. A városi munkásság a nyilt szavazás mellett sem terrorizálható, mert szeretném én látni azt a gyárost, aki a maga 3—4000 ,vagy akár csak 2—300 munkását is terrorizálni akarná, hogy melyik pártra szavazzon. Azt hiszem, az a gyáros nagyon megelégszik azzal, ha a munkásság nem próbálja meg, hogy az ő állásfoglalását dirigálja. De azt nem lehet feltételezni, hogy egy budapesti nagy gyárnak vezetője, tulajdonosa, mérnöke, vagy bármely más munkaiéi ügyelője vagy efajta hatáskörben működő embere képes legyen terrorizálni, befolyásolni, illegitim eszközökkel állásfoglalásra birni a munkásságot. De egészen más a helyzet falun. (Igaz! Ugy van! half elől.) A falun először is olyan elem van, amely nagyon nehezen képes elviselni egy gazdasági vagy politikai üldözést azért, mert sokkai inkább helyhez van kötve, mint a városi ember. Az a gazdasági cseléd, az a feles arató, az a harmados kapás, sokkal erősebben függ a maga munkaadójától ; a falusi ember a finánctól, a szolgabirótól, a jegyzőtől, sokkal erősebb függőségi viszonyban van, mint amennyire függ a városi ember a maga városi hatóságától. Ha egy községben nyilt szavazás van, akkor mindazok, akik nem abszolút függetlenek, mindazok, akiknek valami ügyes-bajos dolguk van vagy lehet a hatósággal, mindazok, akiknek exisztenciája más emberhez van kötve, azonnal a legnagyobb terror alá kerülnek, mert ott a községházán végbemenő szavazásnál mindenkinek álláspontját kontrollálni lehet és nyomban a szavazás után megindulhat a politikai üldözés olyan mértéke, amelyet az az. ember, aki ettől menekülni nem tud, aki ha megmozdul, egész exisztenciáját azonnal elveszíti, nem lesz képes elviselni. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Emlékezzünk vissza a régi liberális és a munkapárti választásokra, amikor nagyon sok ember volt, aki azzal állott elő, hogy ő az erdőn gallyat nem fog szedni tudni, vagy hogy nem fog legeltetési jogot, részes aratást stb. kapni, és ezentúl még egy egész sereg esetet tudtak elmondani a jogosulatlan pressziónak, amellyel azt a kevés számú választót annak idején összetoborozták, akárhányszor összevásárolták, öss'zeerőszakolták, akikkel azt a nagy kormánypárti tábort akkor együtt lehetett tartani. Ëii, mélyen t. Nemzetgyűlés, nem akarok 2. évi február hó 13-án-, hétfőn, módot nyújtani még egyszer Magyarországon bárminő hatóságnak — a kormánynak sem — arra, hogy beleavatkozhassak abba, hogy valaki választójogát hogyan gyakorolja, (Helyeslés half elől.) mert ha jogot adunk, akkor adjuk azt ugy, hogy a másik kezünkkel ne vegyük vissza. Ha a nyilt szavazás meghagyatik, akárhány embertől ezen a réven az adott jog visszavehető ; akkor akárhány ember boldog lenne, ha nem lenne választói joga, mert akkor békét hagynának neki. (Ugy van !) Sokan voltak a múltban, akik szerencsétleneknek érezték magukat abban a tudatban, hogy választójoguk van és választaniuk kell. Választaniuk kell vagy aközött, hogy lelkiismeretüket vagy meggyőződésüket tagadj ák-e meg, vagy aközött, hogy ellenséget szerezzenek maguknak s ezzel esetleg cxisztenciájukban tönkremenjenek. Szilágyi Dezső annak idején egyetlen egy dologgal argumentált a titkosság mellett. Azt mondotta : nem mutatok rá Európára ; nem beszélek arról, hogy terrortól kell védeni valakit, csak arra az egyre mutatok rá, hogy mindenütt a világon az általános válas?tói jcggal vele jár a titkos szavazás, (ügy van! ügy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Nálunk sem lehet egyebet tenni, ha mentesíteni akarjuk a politikai erőszaktól a választók gyengébb, függő rétegét. Nekünk is okvetlenül ki kell tartanunk a titkos szavazás mellett, mert ha ezt nem tennők, akkor seregestől veszedelembe döntenénk azokat az embereket, akiknek jogot adtunk s akik joggal mondhatnák, hogy timeo danaos et dona ferentes, vagyis hogy félünk most már még akkor is, ha nekünk jogot adnak, mert azt is a mi nyomor uságunkra és a megkinoztatásunkra adják. (Ugy van! half elöl.) A titkos szavazás olyan princípium, amely nélkül az általános választójog nem általános választójog, amely nélkül az nem exisztálhat, amely nélkül a múltban történt visszaéléseknek még tömegesebb rendszeresítését tennők lehetővé. A magam részéről tehát &úlyt helyezek arra, hogy a nemzetgyűlés olyan magatartást tanúsítson, hogy kétségtelenné váljék, hogy itt a többségi akarat a titkos szavazás mellett van, s hogy még az esetre is, ha rendeletileg kellene a választójogot inaugurálni , . . Szilágyi Lajos : Nem kell ! (Mozgás és zaj bal felől.) Haller István : Hiszen én is azt mondom, t. képviselőtársam hogy nem kell. Szilágyi Lajos: Nem ismerjük el ezt az álláspontot. Ezt nem tételezzük fel ! Esküszegést nem tételezünk fel ! (Igaz ! Ugy van ! Zaj balfelöl.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Tessék folytatni, képviselő ur. Rakovszky István : Én a tapasztaltak után mindent feltételezek. (Zaj half elől.) Bodor György : Halljuk a szónokot ! Haller István ; Azt hiszem, a legjobb politikai metódus'az, ha az ember mindenreel van készülve. Rakovszky István: ügy vanf
