Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-312
A nemzetgyűlés 312. ülése 1922. évi február hó 13-án, hétfőn. 105 Arra tehát, amit a képviselő ur beszéde végén kért, hogy a Ház hozzon határozatot, mely szerint a mentelmi bizottságot kötelezi, hogy a mentelmi jogsérelmet azonnal letárgyalja, a házszabályok értelmében a Háznak nincs módja. Kimondom ellenben, hogy a házszabályok 188. §-a értelmében a bejelentés áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Napirend szerint következik a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! A Ház mélyen t. elnökének kezdeményezésére a kormány és az ellenzék között bizonyos tárgyalások vették kezdetüket. A kormány ezekbe a tárgyalásokba azon meggyőződéssel ment bele, hogy sikerülni fog az ellenzéket meggyőznie arról, hogy a választások pártatlansága és tisztasága tekintetében minden garanciát megad. Ezek a tárgyalások meglehetősen előre haladván, szükségesnek tartom, hogy a Ház nyilt szine előtt beszámoljak ezen tárgyalások eredményéről. (Halljuk! Halljuk!) A kormány a maga részéről messzemenő engedményeket tett mindazon kérdésekben, amelyek a választások tisztasága és pártatlansága tekintetében az ellenzék részéről felmerültek, de még továbbmenve, a törvényjavaslat azon intézkedései tekintetében is, melyek elvi jelentőségűek, messzemenő engedményeket kivánt tenni, tisztán azért, hogy az ellenzék lehetővé tegye, hogy a választójogi törvényjavaslat az utolsó percben is valamely formában törvényerőre emelkedhessek. Azt hiszem, a leghelyesebben teszem, ha ebben a percben végigmegyek a tárgyalási anyagon és ismertetem azokat az engedményeket, amelyeket a kormány tenni hajlandó. (Halljuk ! Halljuk !) Kezdem a választójog jogcímein, amelyek természetszerűleg elvi jelentőségűek, de amelyek tekintetében szintén nem zárkóztunk el attól, hogy egyik és másik pontban a kívánalmaknak eleget tegyünk. Itt van mindenekelőtt a 10 éves állampolgárság kérdése. E tekintetben az ellenzék részéről felmerült az a kívánság, hogy mindazoknál, akik a régi nagy Magyarországon születtek, a 10 évi állampolgárság vélelmeztessék. Ezt a magunk részéről hajlandók vagyunk elfogadni. Ami a két évi helybenlakást illeti, belementünk abba, hogy egyszeri lakásváltoztatás ne szakítsa meg a két évi helybenlakás követelményét abban az esetben, ha az illető előzőleg régi lakhelyén két évig egyfolytában lakott. Ugyancsak gondoskodni kívánunk arról, hogy a hadifoglyok és menekültek tekintetében a két évi helybenlakás követelménye nehézséget ne okozzon. Ami a 24 évi korhatárt illeti, hajlandók vagyunk belemenni abba, hogy a 24 évi korbatár ne érvényesüljön azoknál a katonáknál, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. m0—1921. — XVII. KÖT akik vitézségi érmet vagy Károiy-keresztet érdemeltek ki, és csak abba nem voltunk hajlandók belemenni, hogy ez külön jogcímként szerepeljen. Ami a négy elemi osztály jogcímét illeti, hajlandók vagyunk ezen négy elemi osztály elvégzésének bizonyítását a következő módokhoz fűzni : az illető választó űrlapot fog kitölteni, amely űrlapon nyilatkoznia kell személyi körülményeiről, (Mozgás a szélsobalóldalon.) nevezetesen arról is, hogy a négy elemi osztályt végezte-e, igen vagy nem. Ezt a magunk részéről mint bizonyítékot vélelmezzük s csak abban az esetben nem tekintetik ez bizonyítéknak arra nézve, hogy az illető a négy elemit végezte, ha az 1920. évi statisztikai adatokból kitűnik az, hogy annak idején ő nem igy vallott, nem azt vallotta, hogy a négy elemit végezte. Ebben az esetben külön kellene bizonyítania azt, hogy j most miért vallott máskép. A nők választójogánál kifogás emeltetett azon két jogcím ellen, hogy választók legyenek azok a nők, akik nyolc középiskolát végeztek, illetve akik főiskolát végzett férfiak feleségei. Ugron Gábor: Erről nem is beszéltünk! B. Szterényi József : Az egyezségi tárgyalásokon ez nem szerepelt ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök: Itt belementünk abba, hogy minden 30 éves nő, aki hat ! elemi osztályt végzett, választójoghoz jusson j minden további nélkül. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Bethlen István ministerelnök", Áttérve most már az eljárási kérdésekre és a kizárási okokra, a törvényjavaslat egyik paragrafusában a hivatalvesztésre itélt tisztviselők kizárattak volna az aktiv választójogból. Itt hajlandók vagyunk odáig elmenni, hogy a hazafiatlan magatartásuk miatt fegyelmileg hivatalvesztésre itélt tisztviselők csak a passzív választójogból zárassanak ki és csak öt évre, de ezek is csak akkor, ha az ítélet a nemzetgyűlés tartamának végéig hozatott meg. A titkosságról már a Házban nyilatkoztam volt, hogy ez nyilt kérdés lesz minden tekintetben. Áttérve a választási eljárás kérdéseire, kinyilvánítottuk, hogy hajlandók vagyunk törvénybe iktatni a választási eljárásnak egyes intézkedéseit, nevezetesen az 1918 : XVII. törvénycikkben megállapított választási eljárást, természetesen azokkal a módosításokkal, amelyek részben magában a törvényjavaslatban foglalt jogcímek, részben egyéb megbeszélt részletek tekintetében szükségessé válnak. A pártgyülések bejelentése a javaslat szerint 10 megbízható polgár részéről kellett volna hogy történjék. Itt hajlandók -vagyunk azt. a módosítást keresztülvinni, .'hogy. csak. négy. varr. 14
