Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
À nemzetgyűlés 299. ülése 1922. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kutkafalvy képviselő urat illeti a szó. Kutkafalvy Miklós : T. Nemzetgyűlés ! A cseh kormány jegyzékében továbbá azt mondja, bogy (olvassa) : »A cseh-szlovák köztársaság kormánya 1919 szeptember közepe táján vette át kárpátaljai Oroszország közigazgatását és akkor is csak részben, minthogy a Borzsava-folyótól keletre eső és kárpátaljai Oroszországnak majdnem kétharmadát tevő terület 1920 július végéig román megszállás alatt állott. Csak akkor jutott kárpátaljai Oroszország egész területe cseh-szlovák közigazgatás alá. A határok megállapítása véglegesen csak a Oseh-Szlovákia és Románia között 1921 június 20-án megkötött szerződéssel történt meg. Yilágos, hogy ezen az egy évet alig meghaladó idő alatt lehetetlen volt a fentebb idézett hiányokat orvosolni. Az autonóm közigazgatás létesítését bonyolulttá teszi azonkívül még a kárpátaljai Oroszország és Szlovákia közötti belső határ problémája is. Ma a kérdés jelenleg a két terület autonóm tényezőinek tárgyalása alatt áll. A cseh-szlovák kormánynak azt a megdönthetetlen elhatározását, hogy a kárpátaljai Oroszország önkormányzatát illetőleg ráháramló kötelezettségeknek teljes egészükben eleget tegyen, miben sem érintette a volt kormányzónak Zsatkovics G-ergelynek lemondása, aki nehezen viselte azt az oppozíciót, amelyet a szlovák politikai pártok Szlovákia rutén kisebbségekkel biró határos részeinek kárpátaljai Oroszországhoz való csatolása ellen kifejtettek, beadta lemondását. Massaryk elnök kárpátaljai Oroszországban 1921 szeptember havában tett látogatása alkalmából újból hangsúlyozta a kormányak azt az Önkormányzat létesítésére vonatkozó elhatározását.« T. Nemzetgyűlési Szóval a cseh kormány azt a tényt, hogy a békeszerződést ilyen hosszú időn keresztül flagránsul megsértette, azzal menti, hogy nincs megállapítva az a határ, amely elválasztja a kárpátaljai autonóm területet Csehszlovákia területétői. Szádeczky-Kardoss Lajos: Tessék megállapítani ! , Kutkafalvy Miklós: Es oda konkludál, hogy ennek a kérdésnek elintézése a rutén és tót autonóm tényezők hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben bátor vagyok rámutatni arra, hogy a békeszerződés egész precízen és világosan intézkedik ide vonatkozólag. Azt mondja ugyanis, hogy a kárpátaljai rutén népnek, mint autonóm egységnek unióra lépése ismertetik el Csehszlovákiával. Tehát ahol a Kárpátoktól délre rutén nép lakik, ott autonóm terület van. Már pedig a Kárpátoktól délre a Tisza és Poprád közti területen lakik rutén nép. (Felkiáltások balról : TJgy van ! Ez az !) Tehát à Tisza ós Poprád közti északkeleti évi január M 27-én, pénteken. 63 felvidék az, amely nincs bekebelezve Csehországba, amely annak nem integráns része, amelyen az autonómiát életbe kell léptetni és ahol a Millerand-féle kísérőlevél értelmében a lakosságnak meg kell adni a módot, hogy autonómiájának felhasználásával, tehát a tartománygyűlés utján az állami hovatartozandóság kérdésében akaratát nyilvánosságra hozza. Teljesen önkényes a cseh kormánynak az az intézkedése, hogy az autonóm területet csak az TTng és Tisza közötti területre zsugorítja össze. De az Ung és Tisza közti területen maga a cseh kormány állapított meg egy autonóm területet. Ez pedig geográfiailag teljesen elkülönített terület és bár ebben az esetben a békeszerződésben biztosított jogától a rutén népnek körülbelül egyharmadrésze elüttetnék, de a rutén nép jogosult képviselői ismételten kifejtették a cseh kormány előtt — és a nemzetek szövetsége előtt, mi is ezt az álláspontot képviseltük —, hogy a rutén nép egyelőre és átmenetileg meg van elégedve azzal is, ha a cseh kormány által önkényesen kontemplált, de geográfiailag teljesen meghatározott területen, tehát az Ung és Tisza közti területen lépteti életbe a cseh kormány az autonómiát, ha ennek a területnek a lakosságát összehívja tartománygyülésre, és ha ez a tartománygyülés fog majd az állami hovatartozandóság kérdésében dönteni. (Egy hang balról : Jobb kevés, mint semmi!) Azt mondja továbbá Benes jegyzékében (olvassa) : »A cseh-szlovák kormány különböző közigazgatási intézkedéseket léptetett életbe azon célból, hogy az autonóm közigazgatás megvalósítását megkönnyítse. 1919-ben kihirdette a kárpátaljai Oroszország általános statútumait 26536. szám alatt, mely helyesbittetett és kiegészíttetett az 1919 április 26-iki kormányrendelet által, és amely a cseh törvénytárba 356. szám alatt bejegyeztetett. Ezen statútum értelmében és mindaddig, mig az autonóm tartománygyűlés nem alakul meg, a végrehajtó hatalom feje kárpátaljai Oroszországban egy, a kormány javaslatára a köztársasági elnök által kinevezett ideiglenes kormányzó. A kormányzót egy kormányzótanács támogatja, amely tanács konzultatív testület és helyettesíteni hivatott a tartomány gyűlést mindaddig, amig az megalakulhat. E tanács 10 tagját a községek birói fogják választani, négy tagja ki lesz nevezve. A jövő autonómia alapjai is meg lettek vetve, amennyiben meg lett alapítva az uj közigazgatás. (Egy hang balfelöl : Ez nem közigazgatási, hanem elnyomó intézkedés!) Három megyehatóság, másodfokú közigazgatási hatóság és húsz alprefektura, elsőfokú közigazgatási hatóság, létesíttetett. A hivatalnokok kinevezése, amennyiben ez lehetséges volt, a 12. § rendelkezéseihez mérten történt.« Erre nézve észrevételeim a következők. A cseh kormány kinevezett egy kormányzót Zsatkovics Gergely amerikai állampolgár személyé-