Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
SO A nemzetgyűlés 299. ülése 1922. de bennünket, akik a kisgazda- és földmives érdekek szolgálatába szegődtünk, . . . Tankovics János: És a kisiparosok! Drozdy GyŐZŐ : ... és címünkben is a kisgazda jelzőt viseljük . . . Tankovics János: És a kisiparosok ! Drozdy GyŐZŐ : . . . t. képviselőtársam, én most földmives-kérdésről óhajtok beszélni, ne tessék nekem megmondani, hogy én miről beszéljek. A 33. § az engedélyhez kötött iparokról szólva kimondja, hogy az e törvény 14. §-ában felsorolt iparcikkeken kívül mely iparok megkezdése és gyakorlása van engedélyhez kötve. Nem emlitem fel az állati hullák feldolgozásáról, a beraktározási vállalatokról stb.-ről szóló intézkedést, bár ezzel sem értek mindenben egyet, azonban a falu nevében tiltakozom a 33. § ellen, amelynek 25. pontja a tej csarnokokat, tej hűtőtelepeket, tej kereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vállalatokat —ide nem értve az egyszerű tej kimérést —• szintén ebbe a csoportba osztja. T Nemzetgyűlés ! Magyarország összes lakosságának és a földmivestársadalomnak elsőrangú érdeke, hogy a tejnek forgalmát, a tejjel való kereskedést, annak ipari feldolgozását semmiféle gátló körülmény ne akadályozza, mert kisgazda tejtermelő sohasem tudja a tejet kellő módon értékesíteni, ha a tej feldolgozását és forgalombahozatalát iparengedélyhez kötik, hiszen gyakran rajta maradna a tej a termelő nyakán, pedig a fogyasztóközönségnek is, a termelőnek is elsőrangú érdeke, hogy a tej a kereskedelembe felszivassék. Perlaki György : Közegészségügyi szempontból fontos, hogy engedélyhez legyen kötve ! Drozdy GyŐZŐ: A gyárakat, sajtgyárakat, tejtermelő telepeket nem bánjuk, de hogy minden kis tej kereskedőre ráhúzzuk ezt a paragrafust, ez ellen a falu népe nevében tiltakozunk. Kóródi Katona János : Ez nagyon fontos ! (Zaj.) Drozdy GyŐZŐ: A 34. § azon paragrafusok közé tartozik, amelyeknek alapján azt a kijelentést tettem, hogy tipikus kurzustörvénynel állunk szemben. A 34. § utolsó bekezdése igy szól (olvassa): »A kereskedelemügyi minister egyes engedélyhez kötött iparok tekintetében a megbízhatóság és az üzem berendezése szempontjából az érdekelt ministerekkel egyetértően közelebbi feltételeket állapithat meg.« Kóródi Katona János : Nagyon helyes ! Kerekes Mihály : Ez az iparszabadság ? Drozdy GyŐZŐ: Már túl vagyunk azokon a dolgokon, amelyek a megbízhatóság jelszava alatt az embereket, a társadalmat különféle szekatúráknak és vegzaturáknak teszik ki, Végre itt az ideje annak, hogy a nemzetgyűlés megszüntesse azokat a törvényeket, ámeneknek alapján az a kifejezés, hogy »megbízhatóság« ilyen könnyelmű módon legyen kezelhető és az egyes ministerek kezébe legyen letéve, hogy megállapittassék, hogy az. a megbízhatóság, amely az ipar gyakoroltatására megkívánt kellékek közt szerepelj fenforog-e. . évi január hó 27-én, pénteken. Budaváry László : Ezt aláhuzottan kell hangsúlyozni. Szabó József (budapesti) : A múltban is megvolt a megbízhatóság 1 Kerekes Mihály: Nem tartottuk jónak a múltban sem. Drozdy GyŐZŐ : A megbízhatóságot csak állami szempontból fogadhatjuk el, de semmi más szempontot el nem ismerek. Ha már benne van a törvényben, akkor kívánjuk, hogy legyenek is megállapítva azok a kellékek, amelyeket a minister a megbízhatóság szempontjából figyelembe vehet. De hogy ilyen tág fogalomkörben ezt a törvényt beállítsuk, ezt egy minister kedvéért sem vagyok hajlandó megszavazni, s azért a részletes vita során indítványt is fogok tenni aziránt, hogy ezt a három sort töröljük. A 38. § az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiállításával foglalkozik. Könnyű megállapítanom, hogy itt is felesleges, teljesen érthetetlen, sőt teljesíthetetlen zaklatásokra ad alkalmat ez a szakasz. Négy pontban majdnem egy egész oldal terjedelemben sorolja fel ez a szakasz azokat a kellékeket, azt, hogy ha valaki iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiváltását óhajtja, milyen tortúrákon kell kereszt ül mennie. Szabó József (budapesti) : Meg kell mondania nevét és a lakását ! Drozdy GyŐZŐ : Nemcsak a nevét és lakását kell megmondania, hanem azonkívül még talán az édesapjának a nevét és lakását is. (Felkiáltások: Miért ne !) KórÓdi Katona János : Az iparosok érdeke az 5hogy igy legyen. Drozdy GyŐZŐ : Az iparosok érdeke az, hogy az ipart csak képesítéshez kötött iparos gyakorolhatja. De ha már megvan a képesítés, az már nem az iparos érdeke, hogy ha műhelyt akar nyitni vagy üzletet akar alapítani, akkor az iparigazolvány megszerzéseért hónapokat töltsön, hivatalból hivatalba járjon, hogy megfelelhessen mindazoknak a kellékeknek, amelyek elő vannak irva. (Zaj.) Kénytelen leszek ezt a szakaszt felolvasni, bármilyen hosszú is. Kóródi Katona János: Nem hosszú ! Olvassa fel! Drozdy GyŐZŐ : A 38. § azt mondja (olvassa) : »A beadványban fel kell tüntetni : 1. az ipart űzni kivánó családi és utónevét, életkorát, állampolgárságát, lakását, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a bejegyzett céget, közkereseti és betéti társaságoknál a bejegyezni kivarrt céget és ezenfelül a társtagok, illetőleg a beltagok nevét, képesítéshez kötött iparnál annak feltüntetésével, hogy melyik az üzlet vitelére képesített tag ; 2. amennyiben a folyamodó az ipart e törvény rendelkezései értelmében csak üzletvezetők alkalmazásával gyakorolhatja, ennek családi és utónevét, valamint életkorát.« Kóródi Katona János : Hát aztán ? Budaváry László : Egészen természetes !
